202016. lajstromszámú szabadalom • Halogén izzólámpa és eljárás annak előállítására

1 HU 202016 B 2 A találmány tárgya halogén izzólámpa, amelynek cső alakú, fej nélküli, üvegből lévő, vákuum tömören lezárt burája van, amely burának tengelye van, és végein első és második lezárás van, amelyeken keresztül egy-egy árambevezető nyúlik keresztül, izzószála van, amelynek tengelye a burában ten­gelyirányban van elrendezve, az izzószálhoz első és második árambevezető csat­lakozik, amelyeknek első és második fólia alakú része van, amelyek a hozzájuk tartozó lezárásban helyez­kednek el, és a fólia alakú részekhez egy külső rész csatlakozik, amely a burán kinyúlik, a burának halogént tartalmazó gáztöltete van, mindegyik fólia alakú résznek a bura tengelyére ke­resztirányú szélességi mérete van. A találmány tárgya továbbá eljárás ilyen halogén izzólámpa gyártásra, amelynek fej nélküli, üvegből lé­vő, vákuumtömören lezárt burája van, amely burának tengelye van, és végein első és második lezárás van, az első és második áram bevezetőhöz, amelynek első és második fólia alakú része van, egy tengellyel ren­delkező izzószál csatlakozik, a fólia alakú részekhez egy-egy külső rész csatlakozik, a fólia alakú részeknek az izzószál tengelyére keresztirányú szélességi mérete van, az izzószálat tengelyirányban bevezetjük egy üveg­csőbe, annak nyitott első végén keresztül, az izzószá­lat a csőben tengelyirányban megtartó eszközt alkal­mazunk, az üvegcsövet az első fólia alakú rész helyén felhe­vítjük és a csövön első lezárást alakítunk ki, amelyben az első fólia alakú rész helyezkedik el, a csövet halogéntartalmú gázzal töltjük fel, a csövet a második fólia alakú rész helyén felhevítve az első le­zárástól meghatározott tengelyirányú távolságban egy második lezárás kialakításával vákuumtömör le­zárást hozunk létre úgy, hogy a második fólia alakú rész a második lezárásba kerüljön. Ilyen lámpa és gyártási eljárás ismeretes a 3,759,601 sz. US szabadalmi leírásból. Az ismert lámpa gyártásánál a második árambeve­zetőnek a külső részén egy keresztirányú csap van, amelynek a hossza nagyobb, mint a belső átmérő, és kisebb, mint a cső első nyitott végének külső átmérője. A keresztirányú csapnak fel kell feküdnie a cső első nyitott végére akkor, amikor az izzószál már teljes mértékben be van vezetve a csőbe és ekkor az izzószá­lat a csőben tengelyirányban meghelyezi a lámpa gyártása alatt. Mivel a csőnek a falvastagsága általá­ban kicsi, mintegy 1 mm vastagságú, a csapnak a hossza nagyon kis tűréshatárokon belül kell hogy le­gyen. Az izzószálnak a csőbe történő bevezetésekor a csap a cső tengelyéhez képest könnyen ferde helyzet­be kerülhet vagy a csőhöz képest nem lesz teljesen központosított helyzetben, aminek következtében a csap be tud csúszni a csőbe. A csap központosítása ér­dekében a második árambevezető külső része egy spi­rálisan feltekert huzal, amelyre egy, a cső falához spi­rálisan kitekeredő huzal van feltekerve. Az ismert lámpa hátránya abban van, hogy gyártá­sához bonyolult segédeszközre van szükség. További hátrányt jelent az, hogy a második árambevezető vé­kony kell hogy legyen annak érdekében, hogy spiráli­san tekercselhető legyen, éppen úgy, mint az izzószál. A kész lámpa burájából kinyúló részt a levegőtől el kell zárni annak érdekében, hogy ne égjen el. A 4,623,817 sz. US szabadalmi leírás egy olyan ha­logén izzólámpát ismertet, amelynek szintén a két vé­gén lezárt, cső alakú burája van. Az ebben tengely­irányban elrendezett izzószálhoz azonban csak az egyik lezáráson keresztül van áram-hozzávezetés. A lámpa ezért másológépben történő használatra alkal­mas, amelyben a másik lezárás nem könnyen hozzá­férhető villamos táplálás csatlakoztatására. Az illető lezáráson keresztül két árambevezető nyúlik be a bu­rába. Ezeknek az árambevezetőknek a lezáráson belül fólia alakú részük van. Az egyik árambevezető a mel­lette lévő izzószál végéhez csatlakozik, míg a másik árambevezető szigetelővel körülvéve a másik lezárás­hoz nyúlik. Ebben a másik lezárásban egy viszonylag széles fémfólia van, amely egy vezetéken keresztül az izzószálnak a vele szomszédos végéhez van csatlakoz­tatva mechanikus rögzítés céljából. Ez a vezeték köz­vetlenül vagy a fémfólián keresztül össze van kötve a második árambevezetővel is, áramutat biztosítva a lámpán keresztül. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan, a beveze­tőben körülírt halogén izzólámpa kidolgozását, amelynek egyszerű szerkezeti kialakítása van és gyár­tása is egyszerű. A kitűzött célt a következő szerkezetű halogén iz­zólámpával valósítjuk meg. Lámpánknak cső alakú, fej nélküli, üvegből lévő, vákuumtömören lezárt burá­ja van, amely burának tengelye van, és végein első és második lezárás van, amelyeken keresztül egy-egy árambevezető nyúlik keresztül, izzószála van, amelynek tengelye a burában ten­gelyirányban van elrendezve, az izzószálhoz első és második árambevezető csat­lakozik, amelyeknek első és második fólia alakú része van, amelyek a hozzájuk tartozó lezárásban helyez­kednek el, és a fólia alakú részekhez egy külső rész csatlakozik, amely a burán kinyúlik, a burának halogéntartalmú gáziöltete van, mindegyik fólia alakú rész szélességi mérete a bura tengelyére keresztirányú. A lámpa jellegzetessége, hogy a második fólia alakú rész szélességi mérete na­gyobb, mint az első fólia alakú rész szélességi mérete, előnyös kivitel esetén legalább 1,5-szer nagyobb. A fenti halogén izzólámpa gyártására vonatkozóan célunkat olyan eljárással érjük el, melynek során: egy izzószálat tengelyirányban bevezetünk egy üvegcsőbe, annak nyitott végén keresztül; az izzószálat a csőben tengelyirányban tartó esz­közzel rögzítjük; az üvegcsövet az első fólia alakú rész helyén felhevítjük és a csövön egy első lezárást alakí­tunk ki, amelyben az első fólia alakú rész helyezkedik el; a csövet halogéntartalmú gázzal töltjük fel és a má­sodik fólia alakú rész szélességi méretét nagyobbra választjuk, mint az első fólia alakú rész szélességi mé­rete és az üvegcsövön egy olyan beszűkülést alakítunk ki, amelyen az első árambevezető és az izzószál átfér, de amelyen a második fólia alakú rész megakad. Az üvegcsövön a beszűkülést célszerűen képlékenyen va­ló benyomás útján, vagy egy első, belül helyileg elkes­kenyedő csőrész létrehozásával, és ennek végéhez ü­­lesztve termikus kötéssel egy második, belül bővebb csőrész csatlakoztatásával alakítjuk ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom