202016. lajstromszámú szabadalom • Halogén izzólámpa és eljárás annak előállítására

1 HU 202016 B 2 Lényeges, hogy a második fólia alakú résznek a szé­lességi mérete nagyobb, mint az első fólia alakú rész­nek a szélességi mérete. A lámpa gyártása során a széles második fólia alakú rész a burát alkotó cső egy összeszűkülő részével mű­ködik együtt. Ezen az összeszűkülő részen át lehet be­dugni az izzószálat a cső belsejébe az első árambeve­zetővel együtt, de az megakasztja a viszonylag széles második fólia alakú részt. Előnyösen a második fólia alakú résznek a széles­ségi mérete legalább 1,5-szer nagyobb, mint az első fó­lia alakú rész szélességi mérete. Az összeszűkülő részt a csövön belül alkothatja egy, a csövön kialakított benyomódás, például egy folyto­nos borda. Lehetséges az is, hogy olyan üvegcsövet alkalma­zunk, amelyen az összeszűkülő részt egy első, legalább helyUeg belülről keskeny csőrésszel alakítjuk ki, amelynek végéhez tompa hegesztéssel egy második, belülről szélesebb csőrészt csatlakoztatunk. Egy lehet­séges változat szerint viszonylag vastag csövet egy vi­szonylag vékony cső felzömítésével is előállíthatunk. Abban az esetben, ha az összeszűkülő részt a csövön belül a falvastagság különbsége alkotja, akkor a kész lámpában megfigyelhető, hogy a második lezárás a fó­lia alakú rész helyén és az árambevezető külső részén kisebb keresztmetszetű, mint a többi helyen. A lezárások lapított lezárások lehetnek, amelyet a cső hevítéssel történő meglágyításával és lapító pofák közötti összelapításával állítunk elő. A lezárásokat azonban forrasztással is kialakíthatjuk, amikor is a csövet hevítéssel meglágyítjuk, majd a csőre kívülről alkalmazott, a cső belsejében lévő nyomásnál nagyobb nyomással összeszűkítjük, miközben az illető lezárást alakítjuk ki. Az első lezárás akkor lehet egy ilyen for­rasztott lezárás, ha az alkalmazott csőnek a nyitott véggel ellentétes vége zárt. A találmány szerinti halogén izzólámpa kiviteli alakjait és annak gyártási eljárását az alábbiakban a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy halogén izzólámpa oldalnézetét mu­tatja, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti lámpa látható 90°-kal elfordított helyzetben, a 3-7. ábrákon a halogén izzólámpa gyártás közbeni közbenső termékei láthatók, és a 8. ábra az 5. ábra egy változatát mutatja. Az 1. ábrán látható halogén izzólámpának fej nél­küli, üvegből lévő 1 burája van, amely vákuumtömö­­ren le van zárva, üvege például 95 tömeg %-ban SiC)2-t tartalmaz, mint a kvarcüveg. Az 1 burának 2 tengelye, és végein első 3 lezárása és második 4 lezárása van, amelyeken egy-egy árambevezető nyúlik keresztül. Az 1 burában, az ábrán láthatóan koaxiálisán egy 6 ten­gelyű, volfrámból lévő 5 izzószál van elhelyezve. Az 5 izzószálhoz egy első 7 árambevezető és egy második 8 árambevezető csatlakozik, amelyek rendre egy első, fólia alakú 9 részt, illetve egy második, fólia alakú 10 részt tartalmaznak. Az első, fólia alakú 9 rész az első 3 lezárásban és a második, fólia alakú 10 rész a máso­dik 4 lezárásban helyezkedik el. Egy-egy külső 11 és 12 rész csatlakozik a 9 részhez, illetve a 10 részhez, amely 11 és 12 részek az 1 burából kinyúlnak. A fólia alakú 9 és 10 résznek W1 és W2 szélessége van, amely méretek az 1 bura tengelyére keresztirányúak. Az 1 burának halogéntartalmú gáztöltete van, amely példá­ul xenont és 0,1 tömeg% CÜ2Br2-t tartalmaz. A második, fólia alakú 10 résznek a W2 szélessége nagyobb, mint az első, fólia alakú 9 résznek a W1 szé­lessége a rajzon mintegy a kétszerese. A 2. ábrán a második 4 lezárásnak 4a része és ha­sonlóképpen az első 3 lezárásnak 3a része van, ame­lyek keresztirányú mérete nagyobb, mint a lezárás többi részének, annak a ténynek a következtében, hogy az a cső, amelyből az 1 bura lett kialakítva, ezen a részen nagyobb falvastagságú volt (lásd a 4-7 ábrá­kat). A 3-7. ábrákon az 1. és 2. ábrákon látható részekkel azonos részek hússzal nagyobb hivatkozási számmal vannak jelölve. A 3. ábrán egy 25 izzószálból és ehhez csatlakozó 27,28 árambevezetőkből álló szerelvény látható. A 4. ábrán látható üvegcsőből 21 bura van kialakít­va. A csőnek középső 35 része van, amelyhez egy na­gyobb belső átmérőjű 36 végrés/ csatlakozik tompa il­lesztett forrasztással. A középső 35 részhez szintén tompa illesztéssel csatlakozik továbbá egy 37 végrész. A belső átmérők különbsége következtében a 21 burának 40 beszűkülése van. A 21 burának egy első 38 nyitott vége és egy második zárt 37 végrésze van. Az 5. ábrán a 25 izzószál az első 38 nyitott végen keresztül be van helyezve a 21 burába. A 40 beszűkü­lés a 25 izzószálat, valamint az első 29 árambevezetőt keresztülengedte, és a második, fólia alakú 30 részt megakasztotta. A 21 bura 4. ábra szerinti első 38 nyi ­tott vége ekkor egy 39 tartóban van elhelyezve. Az első 38 nyitott végen keresztül a 21 burában a külső atmoszféránál kisebb nyomást hozunk létre, majd a 21 burát helyileg felmelegítjük és az első 23 lezárást kialakítjuk, amelybe beforrasztjuk a fólia alakú 29 részt (lásd a 6. ábrát). Az eljárás egy másik lehetséges foganatosítást módja szerint egy nyitott második véggel rendelkező burát alkalmazhatunk. Az első végen bevezetett semleges gázáramban helyi fel­­melegítéssel az első lezárást kialakíthatjuk. A 7. ábra szerint, a 21 burát helyileg felmelegítjük és a cső nagyobb részét hideg közegbe, például folyé­kony nitrogénbe merítjük annak érdekében, hogy a csőben kis gáznyomást hozzunk létre, majd a 24 lezá­rás kialakításával leforrasztjuk. A 39 tartó ezen utolsó művelet alatt összeköttetésben van egy meghatározott térfogatú gáztartállyal, amelyben meghatározott hő­mérsékletű és nyomású töltőgáz van. A burát érő hi­deg közeg által létrehozott kis hőmérséklet hatására a töltőgáz beáramlik a csőbe a második lezárás létreho­zása előtt. Egy másik lehetőség szerint az 5. ábrán látható sze­relvényt a 21 bura első 38 nyitott végénél (4. ábra) egy meghatározott térfogatú üvegcsőhöz forrasztjuk, amelybe a 21 bura és a cső leszivattyúzása után meg­határozott hőmérsékletű és nyomású töltőgázt veze­tünk. Ez az üvegcső helyettesíti ekkor a 39 tartó gáz­tartályát. A 8. ábrán a 3. és 4. ábrákon látható részekkel azo­nos részek hússzal nagyobb hivatkozási számmal van­nak jelölve. A 41 burában lévő 60 beszűkülés egy be­nyomással van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom