201951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homonojirimicin-származékok előállítására

HU201951 B 5. példa 32,2 g 1,3,4,5-tetra-0-benzoü-2,6-didezoxi-2,6- imino-D-glicero-L-gulo-heptit-hidrokloridot 250 ml etilacetátban oldunk; az oldatot egymás után 2x200 ml telített vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldattaléstelítettvizesnátrium-kloridoldattalmos­­suk és vákuumban betöményítjük. Amaradékot 150 ml tetrahidrofuránban oldjuk és az oldathoz 17,8 g kálium-karbonátot adunk. A kapott szuszpenziót kevertetjük és csepegtetve hozzáadunk 11 ml klór­­hangyasav-benzilésztert. 30 perc múlva 30 ml vizet adagolunk és a kevertetett kétfázisú keveréket 50 °C-ra melegítjük. 2 óra múlva további 5 ml klórhan­­gyasav-benzilésztert adagolunk és a melegítést 1 órán át folytatjuk. A keveréket lehűtés után etilace­­táttal hígítjuk és a két réteget szétválasztjuk. A szer­ves réteget egymás után telített nátrium-hidrogén­karbonát oldattal és telített nátrium-klorid oldattal mossuk, majd vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldat bepárlásával viszkózus halvány­­sárga olajat kapunk. Ezt a maradék olajat hexánnal leöblítjük, majd minimális mennyiségű éterben old­juk. Az éteres oldatot egy éjjelen át hűtőben tároljuk és a képződött szilárd anyagot szűréssel elkülönít­jük. Krémszínű por alakjában kapjuk az 1,3,4,5-tet­­ra-0-benzoü-2,6-didezoxi-2,6-(fenü-metoxikarb onü-imino)-D-glicero-L-gulo-heptitet. A szűrletet betöményítjük és a maradékot felvisszük egy szüi­­kagél oszlopra, majd 30% etilacetát/hexán cleggyel eluáljuk. A megfelelő frakciókat egyesítjük és váku­umban betöményítjük; így fehéres színű por alakjá­ban további l,3,4,5-tetra-0-benzoü-2,6-didezoxi-2,6-(fenü-metoxikarbonü-imino)-D-glicero-L-gu lo-heptitet kapunk. Ez a vegyület kb. 145-147 'C o.p.-ú; kitermelés 75%. 6 A példa 17,7 g l,3,4,5-tetra-0-benzoü-2,6-didczoxi-2,6- (fenü-metoxikarbonil-imino)-D-glicero-L-gulo-h eptitet 200 ml 1:1 toluoknitrometán elegyben ol­dunk és az oldathoz hozzáadunk 18 g 4A moleku­­lasztitát, 10,6 g aceto-bróm-glukózt és 7,1 g hi­­gany(ü)-cianidot. Az elegyet kevertetjük és nitro­gén atmoszférában 55 'C-ra melegítjük. 24 és 48 óra múlva a reakcióelegyhez újabb 5,3 g aceto-bróm­­glükózt és 3,55 g higany(II)-cianidot adunk. Össze­sen 72 órán át tartó kevertetés után a keveréket le­hűtjük, 200 ml etüacetáttal hígítjuk és diatómaföl­­dön szűrjük át. Akapott tiszta szűrletet egymás után 300 ml telített vizes nátrium-hidrogénkarbonát ol­dattal, 3x300 ml telített vizes nátrium-hidrogén­­szulfit oldattal és 300 ml sóoldattal mossuk. A szer­ves oldatot ezután magnézium-szulfát fölött szárít­juk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Ola­jos maradékot kapunk, amelyet kb. 100 ml metanol­ban újra feloldunk. Az oldatot 4 'C-ra hűtjük, egy oltókristályt adunk hozzá és így kristályos alakban kapjuk — színtelen szilárd anyag alakjában, amely kb. 142-144 ’C-on olvad — az 1,3,4,5-tetra-O-ben­­zoil-2,6-didezoxi-2,6-(fenü-metoxikarbonü-imin o)-7-0-(2,3,4,6-tetra-0-acetil-béta-D-glukopiran ozü)-D-glicero-L-gulo-heptitet. Kitermelés 71%. 5 6. B példa 185 g l,3,4,5-tetra-0-benzoil-2,6-didezoxi-2,6- (fenil-metoxikarbonü-imino)-D-gliccro-L-gulo-h eptitet és 202 g 2,3,4,6-tetra-O-acetü-alfa-D-glu­­kopiranozü-triklór-acetimidátot 400 ml diklórme­­tánban oldunk és a lehűtött oldathoz 5 perc alatt hoz­záadunk 40 ml bórtrifluorid-éterátot. 1,5 órán át - 20 ’C-on való kevertetés közben az elegyet 300 ml diklórmetánnal hígítjuk és hozzáadjuk 300 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldathoz. A szerves fá­zist elkülönítjük és telített vizes nátrium-hidrogén­karbonát oldattal (2x300 ml), majd 300 ml sóoldat­tal mossuk és magnézium-szulfát fölött szárítjuk. Az extraktumból el távoli tjukaz oldószert; így olajos maradékot kapunk, amelyet 740 ml metanolban 60 °C-on újra feloldunk. Egy éjjelen át való hűtés után a nyers terméket színtelen szilárd anyag alakjában kristályosítjuk és szűréssel összegyűjtjük. A szilárd anyagot egymás után 500 ml hideg metanollal és 500 ml éterrel mossuk. így l,3,4,5-tetra-0-benzoil-2,6- didezoxi-2,6-(fenU-metoxikarbonü-imino)-7-0-(2 ,3,4,6-tetra-0-acetü-béta-D-glükopiranozil)-D-gl icero-L-gulo-hcptitet kapunk. Op.: kb. 141-142 °C, kitermelés 85%. 7. példa 52 g l,3,4,5-tctra-0-benzoil-2,6-didezoxi-2,6- (fenü-metoxikarbonU-imino)-7-0-(2,3,4,6-tetra- Ö-acetil-béta-D-glükopiranozü)-D-glicero-L-gul o-heptitet 400 ml metanolban keverés közben szusz­­pendálunk és hozzáadjuk 2,5 g 10%-os Pd/C 10 ml etanollal elkészített szuszpenzióját, majd 100 ml ciklohexént. Az elegyet kevertetjük és 4 órán át 60 'C-on tart juk. Ezután lehűtjük, diatómaföldön szűr­jük át és az oldószert lcdcsztilláljuk, habos mardék képződése közben. Ezt a maradékot 350ml metanol­­banoldjukésl0csepp4,4Mmctanolosnátrium-me­­tüát oldat hozzáadása után az elegyet szobahőmér­sékleten 18 órán át nitrogén atmoszférában kever­tetjük. További 10 cscppmetanolosnátrium-metilá­­tot adagolunk és a kevertetést további 24 órán át folytatjuk. A metanolos oldatból kivált színtelen kristályokat összegyűjtjük és hideg 1:1 acetonme­­tanol eleggyel mossuk. A kristályokat vákuumban 45 'C-on szárítjuk. így 2,6-imino-2,6-didezoxi-2,6- 7-0-(béta-D-glükopiranozil)-D-gliccro-L-gulo-h eptitet kapunk, amelynek op.-ja 216-219 'C (kiter­melés 84%). 8. példa 3,0 g alfa-ciano-l-dezoxi-nojirimicin és kb. 25 mg 4-dimetü-amino-piridin 35 ml ctilacetáttal elkészített oldatához intenzív kevertetés közben hozzáadunk—egyszerre—12 g ecetsavanhidridet, szobahőmérsékleten. A kapott híg, krémszínű szusz­penziót visszafolyatásig melegítjük és 18 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Akevertetett ele­gyet ezután 50 °C-ra hű tjük és egy adagban hozzá­adunk 25 ml vizet. A kapott elegyet kevertetjük, szo­bahőmérsékletre hűtjük és 25 ml etüacetáttal hígít­juk. Ezután óvatosan hozzáadunk 12,0 g nátrium­­hidrogenkarbonátot, 50 ml vízben oldva. Alapos ke­verés után az etilacetátos réteget leválasztjuk és a vizes réteget tovább extraháljuk 2x30 ml etŰacetát­­tal. Az egyesített szerves oldatokat 50 ml 10%-os 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom