201913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinszármazékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

11 HU 201913 B 12 kötőanyagok, mint pl. a keményítőcsirízek, melyeket kukoricakeményítőből, búzakeményítőből, rizskemé­nyítőből vagy burgonyakeményítőből lehet készíteni, a zselatin, a tragant, a mctilcellulóz és/vagy a poli(vinil­­pirrolidon). Kívánt esetben használhatunk szétesést elősegítő szereket, ilyenek a fent említett keményítőfé­leségek, továbbá a karboximetilkeményítő, a térhálósí­tott poli(vinil-pirrolidon), az agar, az alginsav vagy va­lamilyen sója, mint pl. a nátrium-alginát. A segédanya­gok közül elsősorban a csúsztató, csúszás szabályozó és kenőanyagokat említjük meg, ilyen pl. a kovasav, a tal­­kum, a sztearinsav és sói, így például a magnézium­­-sztearát vagy a kalcium-sztearát és/vagy a polietilén­­glikol. A drazsémagokat megfelelő bevonattal látjuk el, ezek adott esetben a gyomorsavval szemben ellenállók lehetnek. Ezekhez a bevonatokhoz - egyebek mellett - tömény cukoroldatokat használunk, melyek adott eset­ben még gumiarábikumot, talkumot, poli(vinil-pirroli­­don)-t, polietilénglikolt és/vagy titán-dioxidot is tartal­maznak, de megfelelő szerves oldószerben vagy ilyen oldószerek elegyében oldott lakkot is alkalmazhatunk. A gyomorsavval szemben ellenálló bevonatok készíté­séhez az erre alkalmas cellulózszármazékok, így pl. az acetilcellulóz-ftalát vagy hidroxipropil-metilcellulóz­­-ftalát oldatát használjuk. A tablettákhoz, illetve a dra­zsébevonatokhoz színezékeket vagy pigmenteket is le­het adni, pl. a különböző hatóanyagtartalmú készítmé­nyek azonosítása vagy megjelölése céljából. További, orálisan alkalmazható gyógyszerkészítmé­nyek a zselatinból készült összedugható kapszulák, va­lamint a zselatinból és valamilyen lágyítóból, így pl. glicerinből vagy szorbitból készült lágy, zárt kapszulák. Az összerakható kapszulák a hatóanyagot granulátum formájában tartalmazhatják, ami pl. valamilyen töltő­anyaggal, így laktózzal, vagy valamilyen kötőanyaggal, így keményítőféleségckkel és/vagy csúsztatószcrckkel, így talkummal vagy magnézium-sztearállal készült és adott esetben stabilizálószerekkel lehet összekeverve. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen valami­lyen alkalmas folyadékban, így folyékony zsírokban (olajokban), paraffinolajban vagy folyékony polieti­­lénglikolban van oldva vagy szuszpendálva és az ilyen oldatok vagy szuszpenziók is tartalmazhatnak stabilizá­lószereket. Rektálisan alkalmazható gyógyszerkészítményként például a szuppozitóriumok jönnek tekintetbe; ezek a hatóanyag és valamilyen szuppozitórium-alapmassza kombinációjából állnak. Szuppozitórium-alapmassza céljaira alkalmasak pl. bizonyos természetes eredetű vagy szintetikus trigliccridck, egyes paraffin szénhidro­gének, polietilénglikolok cs magasabb molekulasúlyú alkanolok. Alkalmazhatunk még zselatinba foglalt vég­­bélkapszulákat is, ezek a hatóanyag és egy alapmassza kombinációját tartalmazzák. Ilyen alapmasszaként pél­dául folyékony trigliccridck, polietilénglikolok vagy paraffin szénhidrogének jönnek tekintetbe. Parenterális alkalmazásra elsősorban a vízoldható formában, mint például vízoldható só formájában levő hatóanyag vizes oldata alkalmas. Alkalmasak még a hatóanyagból készített szuszpenziók, így a megfelelő és injekciós úton beadható olajos szuszpenziók is, me­lyek előállításához alkalmas lipofil oldószereket vagy vehikulumokat, mint pl. zsírjellegű olajokat, példának okáért szezámolajat vagy szintetikusan előállított zsír­sav-észtereket, mint pl. etil-oleátot vagy irigliccrideket használunk. További parenterális gyógyszerkészítmé­nyek az injekciós úton beadható vizes szuszpenziók, melyek viszkozitást növelő anyagokat, mint pl. nálri­­um-karboximctil-cellulózt, szorbitot és/vagy dcxlránt, valamint adott esetben még valamilyen stabilizátort is tartalmaznak. A hatóanyag adagja a kezelni kívánt melegvérű faj­tájától, annak életkorától és egyéni állapotától, vala­mint a gyógyszer alkalmazásának módjától függ. Nor­mális esetben egy kb. 75 kg testsúlyú melegvérűnek orálisan mintegy 150-1500 mg napi dózist adhatunk be, előnyösen több részadagban, melyek egymással egyenlők. Az alábbiakban következő példák részletesebben be­mutatják az eddigiekben ismertetett találmányt, anélkül azonban, hogy a találmány terjedelmét csupán ezek határoznák meg, vagyis a példák semmiképpen sem korlátozó jellegűek. A hőmérsékleti adatokat Celsius­­fokokban kifejezve adjuk meg. 1. példa Argonatmoszféra alatt 70 ml xilolban 8,3 g (76 mmól) 6-amino-2-hidroxi-piridint és 20 g (114 mmól) NN-di(n-propil)-formamid-dimetil-acetált keverünk, miközben a reakcióelegyet fél órán át 100 °C-ra melegítjük. Ezután az elegyet hagyjuk kihűl­ni, majd vízsugárszivattyúval létesített vákuumban be­pároljuk. A maradékot metilén-dikloriddal tízszeres mennyiségű „FlorisiT-on keresztül szűrjük. A terméket tartalmazó frakciókat bepároljuk és ezt követően az anyagot n-hexánból kristályosítjuk. Ilyen módon N-(2- -hidroxi-6-piridil)-N’,N’-di(n-propil)-formamidint, il­letve N-(2-piridon-6-il)-N’ N’ -di(n-propil)-formami­­dint kapunk, melynek olvadáspontja: 102-104 *C. Metánszulfonáttá történő átalakítás céljából a szabad bázist metilén-dikloridban oldjuk és az oldathoz metán­­szulfonsavat adunk, amíg a pH=3 értéket eléijük. Ez­után keverés közben étert adunk hozzá, amikor is a termék spontán kikristályosodik. A kristályokat leszí­vásuk, éterrel alapos utánmosást végzünk, majd a kris­tályos anyagot igen nagy vákuumban szárítjuk. Ilyen módon N-(2-hidroxi-6-pi ridil)-N ’ N ’ -di(n-propi l)-for­­mamidin-metánszulfonátot (I’ képlet), illetve N-(2-piri­­don-6-il)-N ’ N ’ -di(n-propil)-formamidin-metánszulfo­­nátot (I” képlet) kapunk, melynek olvadáspontja: 160- 162 "C. 2. példa 30 ml xilolban levő 3,3 g (30 mmól) 6-amino-2-hid­­roxi-piridinből és 5,4 g (45 mmól) N,N-dimetil-forma­­mid-dimctil-acctálból indulunk ki és az 1. példában leírtakkal analóg módon járunk el. így N-(2-hidroxi-6- -piridil)-N’,N’-dimetil-formamidint, illetve N-(2-piri­­don-6-il)-N’,N’-dimetil-formamidint (olvadáspont: 159-161 "O állíthatunk elő. 3. példa 30 ml toluolban levő 3 g (27 mmól) 6-amino-2-hid­­roxi-piridinből és 6,6 g (41 mmól) N-metil-N-butil-for­­mamid-dimetil-acetálból indulunk ki és az 1. példában leírtakkal analóg módon dolgozunk. így termékül N-(2- -hidroxi-6-piridil)-N’-metil-N’-butil-formamidint, il­letve N-(2-piridon-6-il)-N’-metil-N’-butil-formamidiht (olvadáspontja: 85-86 °C) kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom