201828. lajstromszámú szabadalom • Benzinbefecskendező rendszer Otto-motorokhoz

HU 201828 B A találmány tárgya benzinbefecskendező rend­szer Otto-motorokhoz, amelynek egy tartályból, szűrőből, tápszivattyúból és nyomásszabályozóból álló üzemanyagellátó egység nyomóvezetékéről táplált, egy elektronikus központi vezérlőegységgel villamosán vezérelt legalább egy befecskendező­szelepe, valamint a központi vezérlőegységre csat­lakozó több értékelő jeladója, különösen legalább gázpedálhelyzet érzékelő jeladója, motorfordulat­­szám, motorhőmérséklet és szívóütem érzékelő je­ladója van. Benzinbefecskendező elektronikus vezérelt rendszerek irodalomból és nyilvános gyakorlatba­­vétel útján is már huzamosabb ideje ismeretesek. A fentebb körvonalazott tárgyi benzinbefecskendező rendszer pl. a BOSCH cég több évtizedes fejlesztési munkájának során több és egyre fejletebb változat­ban, 1967 óta sorozatgyártásban levő rendszerként vált ismertté és terjedt el különösen Európában. Köztudott tény, hogy a benzinbefecskendező rend­szereknél a beszívott levegő mennyiségének min­denkor megfelelő, éppen szükséges mennyiségű üzemanyag adagolás a fő probléma, a BOSCH első elektronikus befecskendező rendszerében (BOSCH D Jetronic) a beáramló levegő minden­kori mennyiségére a szívócső nyomás és a fordulat­szám alapján következtettek. Továbbfejlesztett rendszereknél pl. a BOSCH L Jetronic esetében az átáramló levegő mennyiségét egy rugóterhelésű csappantyúnak az időegység alatt átáramló levegő­mennyiségtől függő szögelfordulása alapján mérik, ami pontosabb mérést tesz lehetővé. Az eddig is­mertté vált egyik legmodernebb benzinbefecsken­dező rendszert a BOSCH MOTRONIC ML 41 megjelöléssel pl. az OPEL Senator személygépko­csikba építik be. Ezen rendszer ismertetése megta­lálható az automobiltechnische Zeitschrift 1988/10-es számában. Egy másik ilyen rendszert, amelyet pl. a Toyota Carina típusú gépkocsikban használnak, az AMZ (Auto-Motor-Zubehör) nevű folyóirat 1988. évi 5. száma ismertet.. Megállapítható, hogy az eddig ismert benzinbe­fecskendező rendszerekben az üzemanyag befecs­kendezésre kerülő mennyiségét (adagját) egyrészt rendre csupán a befecskendezőszelep nyitvatartási idejének - több üzemi paraméter érzékeléséből villamos jelfeldolgozás útján történő-változtatásá­val befolyásolják, másrészt a befecskendezés idő­pontját többhengeres motoroknál nem törekednek minden hengerre nézve optimálisan időzíteni. Fen­tiekből eredően a befecskendezés löketszerűen, impulzusszerűen, rendkívül rövid idő alatt történik, és az is előfordul, hogy a motornak van akár több olyan hengere is, amely a befecskendezés időpont­jában nem is szívási ütemet végez. Még a legmoder­nebbnek tekinthető ismert rendszerek esetében is, amelyeket fentebb említettünk, a beszívott levegő mennyiségének mérésére és a légfelesleg-tényező betartására helyezik csupán a hangsúlyt, és nincse­nek különösebb tekintettel a befecskendezés kívánt megfelelő időpontjára. E körülmény azzal a hát­ránnyal jár, hogy az ismert rendszereknél gyakorla­tilag a motor minden hengerére nézve eltérő és soha nem optimális a beadagolt üzemanyag és az égéshez beszívott levegő keverése. 1 Találmányunk célja olyan benzinbefecskendező rendszer kialakítása Otto-motorokhoz, amely men­tes a fenti hátránytól, és a motor minden hengeré­ben ill. minden henger számára az elérhető legjobb üzemanyag-levegő keveredést biztosítva az ismer­tekhez képest jobb hatásfok elérését ill. a motor gazdaságosabb üzemelését eredményezi. A talál­mány alapját annak felismerése képezi, hogy több­hengeres motoroknál minden hengerre nézve fi­gyelni kell a szívási ütem pontos időtartamát, és az üzemanyag befecskendezését ennek alapján min­den henger vonatkozásában a teljes szívási ütemre elnyújtva, ezzel a befecskendezésre kerülő üzem­anyag számára kellően hosszú időt és kedvező áramlási feltételeket biztosítva kell végezni. Felis­merésünk szerint a fenti követelmény kielégítésé­hez nem elégséges a befecskendezendő üzemanyag mindenkor szükséges mennyiségének a befecsken­dezőszelep nyitásidejének változtatásával történő szabályozása, hanem a befecskendezőszelepet a rajta időegység alatt átáramló üzemanyagmennyi­ség vezérelt változtatására alkalmas, tehát változ­tatható fojtású átömlőszelepként kell kialakítani. A kitűzött célt tehát olyan tárgyi benzinbefecs­kendező rendszer kialakításával és alkalmazásával érjük el, amely a motor minden hengeréhez egyen­ként külön-külön hozzárendelt, tehát a motor hen­gerszámával azonos számú szívóütem érzékelőt, és az egyes hengerek égéstereihez közvetlenül vagy szívószelep közbeiktatásával csatlakozó, rendre egy első vezérlőbemenettel (amely a nyitásidőt ve­zérli) és egy második vezérlőbemenettel is rendel­kező, ezen második vezérlőbemenet segítségével változtatható átömlőkeresztmetszetfi, hengeren­ként egy-egy önálló befecskendezőszelepet tartal­maz. A találmány szerinti befecskendezőrendszer négy- és kétütemű Otto-motorokhoz egyaránt al­kalmazható. Jóllehet az, hogy a motor melyik hen­gere mikor és meddig végez szívási ütemet, mecha­nikus úton is érzékelhető lenne, viszonylagos egy­szerűségük, pontosságuk és fokozott megbízható­ságuk miatt előnyösnek bizonyultak az olyan kiala­kítások, amelyeknél a szívóütem érzékelők előnyö­sen induktív jelátalakítót tartalmazó membrános nyomásérzékelők (depresszió- ilL vákuumérzéke­lők) amelyek a központi vezérlőegységen keresztül a megfelelő befecskendezőszelepek első vezérlőbe­­meneteit aktiválják, és ezzel azok nyitási és zárási időpontjait a megfelelő hozzájuk tartozó hengerek szívási ütemeinek kezdő- és befejező időpontjainak megfelelően jelölik ki. Többféle kivitel is elképzelhető a befecskende­zőszelepek kialakításához. Előnyösnek találtuk az olyan befecskendezőszelep kiviteleket a találmány szerinti rendszerekhez, amelyek egy előfeszített ru­góval megtartott nyugalmi alaphelyzetű és egy első elektromágnessel egy belső lökethatárolóval meg­határozott gerjesztett helyzetbe meneszthető sze­lepszárhoz csatlakozó, kúpos végével az üzem­anyagkiléptető befecskendező fúvókanyílásba be­nyúló szeleptűvel rendelkeznek. A szeleptű a sze­lepszár gerjesztése nélküli nyugalmi alaphelyzeté­ben rugóterheléssel zárja az átömlőkeresztmetsze­­tét. Kúpos végkiképzése következtében löketirányú 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom