201819. lajstromszámú szabadalom • Vízzáró szigetelési rendszer, főként tetőszigetelési célokra
HU 201819 A A találmány tárgya vízzáró szigetelési rendszer, főként tetőszigetelési célokra. Ismeretes, hogy a különféle épületek megbízhatóan vízzáró tetőszigetelésére minden szempontból megfelelő megoldás a gyakorlatban eddig még nem áll rendelkezésre. A fejlett építőiparral rendelkező országokban is, ahol a legkorszerűbb tetőszigetelőanyagok hozzáférhetők, még mindig a legkritikusabb épületrész a tetőszigetelés. Ezt bizonyítja például az is, hogy bár a tetőszigetelés az egész épület költségeinek átlagosan mindössze 2%-ára becsülhető, az épületek átadásakor bejelentett kifogások és reklamációk közel 50%-a a hibás tetőszigetelésre vagy annak korai meghibásodására vezethető vissza. így belátható, hogy a viszonylag kis értékű tetőszigetelés kritikus elemét képezi az épületeknek. A tetőszigeteléssel kapcsolatos problémák alapvetően bizonyos ellentmondásokra vezethetők vissza, melyek a tetők épületszerkezeti elemei és a vízszigetelő elemek között állnak fenn, szerkezeti és anyagi tulajdonságok következtében. Az első ellentmondás az épületszerkezetek és a vízszigetelő elemek geometriai tűréséből adódik. Nevezetesen az épületszerkezetek geometriai tűrése általában 1-10 cm, a vízszigetelő elemek mérettűrése pedig 0,1-1 mm. Ez a körülmény kizárja azt, hogy az építőipari módszerekkel készített tetőszerkezetekhez eleve pontosan kialakított vízszigetelő elemeket csatalkoztathassunk. A megoldás csak az lehet, ha a vízszigetelő anyagok bizonyos képlékenységgel rendelkeznek, és a helyszínen alakíthatók az épületszerkezetekhez. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a már elhelyezett vízszigetelő elemek képlékenysége a továbbiakban károsan befolyásolja a vízszigetelés minőségét és élettartamát. Az ilyen képlékeny vízszigetelő elemek ugyanis a különféle erők (gravitációs és dilatációs erők, külső behatások) hatására alakváltozást szenvedhetnek, ami a vízszigetelés folytonosságának megszűnéséhez vezethet. A második ellentmondás az épületszerkezetek és a vízszigetelő elemek mechanikai ellenállásának különbözőségéből ered. Az építészeti elemek általában nagyszilárdságú anyagokból készülnek, különféle feszültségeknek (nyíró- és nyomóerőknek, mechanikai behatásoknak) jól ellenállnak, alakjukat alig változtatják. A vízszigetelő elemek anyagi alakjukat alig változtatják. A vízszigetelő elemek anyagi alakjukat alig változtatják. A vízszigetelő elemek anyagi - különösen ha képlékeny anyagokról van szó - viszont kis szilárdságúak, külső erőknek nehezen állnak ellen, alakjukat már kis erők hatására, gyakran saját súlyuk miatt is megváltoztatják. Ez lehetetlenné teszi, hogy a képlékeny állapotú vízszigetelő anyagokból tartósan folytonos vízzárást hozzanak létre a tetőszerkezeteken. így a képlékeny anyagok alakváltozással szembeni kis ellenállását oly módon próbálják kiegyenlíteni, hogy különféle, szilárdságot növelő és az alakváltozási készséget visszaszorító szerkezetekkel kombinálják azokat. További ellentmondás a dinamikus igénybevételekkel szembeni eltérő viselkedés. Az építészeti tetőszerkezetek dinamikus alakváltozási részben 1 folyamatosan, nagyobbrészt azonban szakaszosan, a dilatációs hézagok vagy csomópontok mentén következnek be. A folyamatos vízszigetelő réteg dilatációs alakváltozásai szabad mozgási lehetőség mellett folyamatosan mennek végbe. Ez megakadályozza, hogy az épületszerkezetekhez közvetlen tapadással vagy ragasztással rögzítsék a vízszigetelő réteget, mivel ez utóbbiban az épületszerkezetbe beépített dilatációs csomópontok mentén igen nagy húzófeszültségek lépnének fel, amelyek a vízszigetelő réteg folytonosságának megszakadásához vezetnek. így az épületszerkezetek és a vízszigetelő réteg elemei között a szoros kötési pontok és felületek mellett csúszóérintkezést is kell helyenként biztosítani. Ez csak a képlékeny vízszigetelő anyag felületének bizonyos módosításával oldható meg. Ellentmondás van továbbá az épületszerkezeti anyagok és a képlékeny vízszigetelő anyagok tartósságával és időjárásállóságával kapcsolatos tulajdonságok között. Köztudott, hogy az épületeket 50-100 évre készítik, vízszigetelésüknek élettartama azonban gyakran alig 10-20 év. Az épületek egyik legkritikusabb eleme, a tetőszigetelés egyúttal a leggyorsabban öregedő, tehát leghamarabb javításra vagy cserére szoruló rész is. Ezt csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha a vízszigetelő réteg élettartamát károsan befolyásoló tényezők hatástalanítására lehetne módot találni. Az öregedésnek kitett vízszigetelő rétegben elsősorban azoknak az elemeknek az öregedését kell meggátolni, amelyek az idők folyamán húzófeszültség alá kerülnek, mert az öregedés jelenségei (repedések, szakadások) itt jelentkeznek először, gyakran 5-10-szer gyorsabban, minta feszültségmentes részeken. Az előzőek alapján érthető, hogy a tetők vízszigetelésének problémája egysége homogén szerkezetű vagy egyszerű textilbetétes lemezekből és ezekből készült csomóponti elemekből álló rendszerekkel nem oldható meg. Az ilyen rendszerek legfeljebb bizonyos speciális tetőszerkezetek (lapos vagy kis hajlásszögű tető, kevés és egyszerű felépítményt tartalmazó tető) esetében jelenthetnek megoldást. A csak plasztikus elemekből álló vízszigetelő elemek előnye, hogy egymással jól hegeszthetők, a tetőszerkezetekhez jól idomulnak, hátrányuk azonban, hogy idővel saját súlyuk hatására vagy külső behatásokra változtatják alakjukat, elfolynak, majd folytonosságuk megszakad. Az elasztikus anyagokból álló tetőszigetelő elemek előnye, hogy tartósan nem változtatják alapjukat, de a merev tetőszigeteléshez nehezen illeszthetők, végtelenítésük és egymáshoz való illesztésük viszonylag bonyolult, ragasztást, vagy közbenső anyag alkalmazásával történő hegesztést igényel. A plasztikus és elasztikus vízszigetelő anyagokon kívül textilbetéteket vagy rétegeket tartalmazó ismert megoldások előnye, hogy a szilárdságot növelik és csökkentik az alakváltozási hajlamot, ugyanakkor megnehezítik a vízszigetelő elemeknek a merev tetőszerkezetekhez való illesztését, szilárdságnövelő hatásuk pedig hosszabb távon nem tud érvényesülni, mert a plasztikus és elasztikus vízzáró anyagok öregszenek, különösen a húzó erőknek kitett helyeken. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
