201798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immobilizált élesztő előállítására, főként pezsgőgyártáshoz

1 HU 201 798 A 2 A találmány immobilizált élesztő előállítására és ezen alapuló pezsgőgyártásra vonatkozik. A Biotechnology Letters (Vol. 9. No. 5. 339-342 o.) folyóiratban champagne-i módszerrel immobilizált élesztőt alkalmaző pezsgőgyártást ismertetnek. Az im­mobilizált élesztő nátrium-alginát polimer mátrixba van bezárva akként, hogy Saccharomyces cerevisiae f.r. baynus élesztőt nátrium-alginát-oldatban szuszpen­­dálnak és azt kalcium-klorid-oldatba csepegtetik be. A képződő kb. 3 mm átmérőjű gyöngyöket steril vízzel kimossák, pezsgőalapborba helyezik és 109 élesztő/liter koncentrációt állítanak be. Megállapították azt, hogy a szabad és immobilizált élesztőt alkalmazó pezsgőgyár­tásban a késztermék minőségét illetően nincs lényeges különbség. A pezsgő és habzóbor ismeretes módon úgy készül, hogy az alapborhoz meghatározott mennyiségű cuk­rot és élesztőt adnak, az erjedés folyamán pedig annyi szénsav szabadul fel, amely a palack belsejében 5-6 atmoszféra nyomást hoz létre. Az erjedés 12-18 °C mellett megy végbe, ezt követően a palackokat rázó­állványra helyezik üvegnyakkal lefelé és rázzák, hogy az élesztő üledéke a dugón kicsapódjon. A rázás hosszadalmas művelet, mivel minden palackot külön­­külön több napon keresztül kell így kezelni. A rázási művelet befejeztével a dugóra lerakódott élesztőüle­déket kiseprőzéssel távolítják el úgy, hogy a palack nyakát -10 °C-os sós lébe merítik, így az üledék a palackba belefagy és a fejlődött C02 nyomása alatt eltávolítható. A 2 432 045 lsz. francia szabadalom szerint előnyös, ha az áterjesztő élesztőt polimerbe bezárva immobili­zált formában használják fel. Az immobilizált élesztő előállítására poliakrilamid vagy kalcium-alginát poli­mert alkalmaznak, az élesztő Saccharomyces cerevi­siae. Az élesztő eltávolítása a palackokból kényes mű­velet és arra törekednek, hogy a pezsgőben szabad élesztősejtek ne maradjanak, mivel ezek homályoso­­dást, bortörést (maszkosodást) okoznak. A palackos pezsgőgyártás munkaigényes műveletét részletezi Keller-Érchegyi-Török: „Pálinka, csemege­bor, pezsgő” című könyvének Pezsgő című fejezeté­ben. Az immobilizált élesztő eltávolítása a palackból sokkal egyszerűbb művelet, mivel a polimer gyöngyök - amelybe az élesztősejtek be vannak zárva - a palac­kokból rázás nélkül eltávolíthatók. Az immobilizált élesztő eltávolítása esetén is azon­ban az a tapasztalat, hogy bár a művelet egyszerűbb, a pezsgőben szabad élesztősejtek maradnak, mivel az immobilizált élesztők szaporulata a gélburkon keresz­tül a pezsgőalapborba kerül. A találmány célkitűzése az élesztősejtek olyan tökéletesített immobilizációja, ami előnyösen alkalmazható a pezsgőgyártásban. A talál­mány szerint az élesztőket tartalmazó szemcsék köré sejtmentes réteget alakítunk ki steril körülmények kö­zött. A bioaktív magot pedig úgy készítjük elő, hogy csak kevés élesztősejtet immobilizálunk, majd a rögzí­tett sejteket aerob fermentációval a gélszemcsékben úgy szaporítjuk el, hogy a legnagyobb sejtkoncentráció a szemcsék felületéhez közel alakuljon ki. A találmány szerinti eljárás immobilizált élesztő elő­állítására főként pezsgőgyártáshoz az élesztőszuszpen­ziónak nátrium-alginát és kalcium-klorid reagensekkel való immobilizálása útján azzal jellemezhető, hogy az adaptált élesztőmasszát előnyösen alkohollal sterilizált nátrium-alginát és kalcium-klorid reagensekkel ismert módon gélbe zárjuk, a bezárt élesztőt levegőztetés mel­lett a kiindulási sejtszámra számítva legalább két nagy­ságrenddel nagyobb sejtszámra szaporítjuk, a felületi rétegben felszaporított élesztősejteket tartalmazó szemcséket mosás után steril kalcium-klorid-oldattal telítjük és nátrium-algináttal érintkezésbe hozzuk, a kialakított másodlagos gélburkot pedig kalcium-klorid­­oldattal stabilizáljuk, majd a szemcséket pezsgőalap­borral átmossuk és a pezsgőgyártásban hasznosítjuk. Élesztőként Saccharomyces bayanust pl. (CBS 380 sz.) pezsgőalapborban vagy táptalajon adaptálunk. A gélbe­zárási műveletekben célszerűen 96 %-os etil-alkohollal forralás közben sterilezett nátrium-alginátot alkalma­zunk. A gélbezárásnál 2-8 UO6 sejt/ml sejtszámot hasz­nálunk a szaporítás kezdetén. Az élesztőszaporításhoz citromsavval savanyított adaptáló táptalajt alkalma­zunk és levegőztetés mellett 3*108-2»109 sejt/ml gél­­koncentrációt alakítunk ki. A levegőztetés mellett a felületi rétegben szaporított élesztőmasszát bő mennyi­ségű steril csapvízzel való mosás után steril kalcium­­klorid-oldattal telítjük és a szemcséket steril környezet­ben szárítjuk akként, hogy a szemcsék ne tapadjanak össze. A telített szemcséket 0,1 t%-os sterilizált nátri­­um-alginát-oldattal hígított közegben reagáltatjuk és így laza szerkezetű másodlagos burkot alakítunk ki. A folyadékközegből dekantált szemcséket kalcium-klo­rid-oldattal stabilizáljuk és pezsgőalapborral átmossuk. A pezsgőgyártásban, főként a palackos pezsgő előál­lításánál, az erjesztéshez előkészített bort - amely már a tirázs likőrt is tartalmazza - sterilre szűrjük és mind a palackot, mind a dugót sterilizáljuk. Az erjesztés ideje alatt a palackot nem szükséges rázni, sem mozgatni, a kettős burokba zárt élesztőszemcsék az alapborból er­jesztés után könnyen eltávolíthatók és az elkészített pezsgő beltartalmi értéke megegyezik a klasszikus módszerrel készített pezsgőével. A pezsgőgyártáson kívül a biomatrix köré kialakított másodlagos burok töltetként más biotechnológiai mű­veletekben (folyamatokban) is alkalmazható. Alkal­mazható minden folyamatban, ahol a rögzített sejtes mátrixból nem juthat élő anyag (sejt) a műveleti közeg­be, vagy ahol az elvégzendő biotechnológiai művelet kinetikai paramétereit a tölteten kialakított másodlagos burok érdemlegesen nem befolyásolja. Végül ott is, ahol a matrix kémiai felépítése ezt lehetővé teszi. A másodlagos burokkal ellátott rögzített sejtes töltetek tetszés szerinti mikroorganizmussal alapvetően lerövi­díthetik a fermentációs eljárások ún. Downstream mű­veleteit; alkalmazásuk esetén ugyanis a bioreaktorokba sejtmentes szubsztrátum vihető be és onnan sejtmentes termék távozhat. A találmány szerinti sejtimmobilizálási eljárás pél­dául felhasználható bakteriális eredetű fehérjetermé­szetű anyagok folyamatos előállításánál steril fermen­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom