201765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás LL-F28249 jelű vegyületek mono- és diepoxidjai 23-oxo- és 23-iminoszármazékai és ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

9 HU 201765 B 10 lóris, intratracheális vagy szubkután injekci­ók formájában. Ilyen esetben a hatóanyagot folyékony hordozóanyagban oldjuk vagy diszpergáljuk. Parenterális beadás céljára a hatóanya­got célszerűen megfelelő hordozóanyaggal, előnyösen növényi olajjal, igy például földi­mogyoró-olajjal vagy gyapotmag-olajjal ele­gyítjük. Más, parenterális adagolásra megfe­lelő hordozóanyagok, például az olyan szer­ves készítmények, mint a propilénglikol, a solketalok és a glicerin-formái, valamint vi­zes parenterális készítmények is használha­tók. A parenterális készítményekben a talál­mány szerint előállított hatóanyag vagy ható­anyagok oldott vagy szuszpendált állapotban vannak jelen. Az ilyen készítmények általá­ban 0,005 - 5 tömeg* hatóanyagot tartalmaz­nak. Bár a találmány szerinti eljárással előál­lított vegyületeket elsősorban helmintiázis kezelésére, megelőzésére vagy ellenőrzésére használjuk, felhasználhatók ezek a vegyÖle­tek más paraziták által okozott megbetegedé­sek megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzé­sére is. igy például a találmány szerint elő­állított vegyületekkel ízeltlábú paraziták, igy például kullancsok, tetvek, bolhák, atkák és a háziállatokat és a baromfit csípő más rova­rok pusztíthatok. Használhatók a találmány szerint előállított vegyületek más állatokban, beleértve az embert, előforduló paraziták ál­tal okozott betegségek kezelésére is. A ve­­gyületekból alkalmazott optimális mennyiség természetesen több tényezőtől függ, köztük az adott alkalmazott vegyülettól magától, a kezelendő állatfajtól és a parazitafertőzés tí­pusától és súlyosságától. Orális adagolás ese­tén általában 0,001 - 10 mg/testtőmeg kg dó­zisban alkalmazzuk a találmány szerint előál­lított vegyületeket, ezt a teljes dózist egy­szerre vagy viszonylag rövid időszakon belül (1-5 nap) elosztva több dózisban adhatjuk be. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek közül az előnyösek kiváló hatás­fokkal ellenőrzik az említett parazitákat álla­tokban, ha egyetlen dózisban, 0,025 -3 mg/testtömeg kg mennyiségben adjuk be ezeket. Szükség szerint ismételt kezeléseket is alkalmazhatunk az újrafertózódések leküz­désére. Az ilyen újrakezelésekre a leküzden­dő parazita fajától és az állattartás módsze­rétől függően kerülhet sor. A találmány sze­rinti eljárással előállított vegyületek beadá­sának módszerei a szokásos állatorvosi gya­korlatból közismertek. Ha a találmány szerint előállított vegyü­leteket az állatoknak a táp részeként vagy ivóvízben szuszpendálva vagy oldva kíván­juk beadni, olyan készítményeket állítunk elő, amelyekben a hatóanyag vagy hatóanyav gok közömbös hordozó- vagy hígítóanyaggal bensőségesen elegyített formában vannak je­len. Közömbös hordozóanyagként olyan anya­gokat alkalmazhatunk, amelyek a hatóanyag­gal nem lépnek reakcióba, és amelyek bizton­ságosan beadhatók az állatnak. A táppal való beadásra szánt készítményekben hordozó­­anyagként előnyösen valamelyik takarmány­komponenst alkalmazzuk. Célszerűen alkalmazható kompozícióként említhetjük a takarmánypremixeket vagy ta­­karmányadalékokat, amelyekben a hatóanyag viszonylag nagy koncentrációban van jelen. Ezeket a takarmánypremixeket vagy takar­mányadalékokat célszerűen közvetlenül etet­jük meg az állattal, vagy közvetlenül vagy egy megelőző higitási vagy keverési lépés után a takarmányba keverjük. Az ilyen készítményekben jellegzetesen hasznosítható hordozó- vagy higitóanyagok közé tartoznak például a szeszlepárlásból visszamaradó szárított szemcsés anyagok, a kukoricaliszt, citrusfélék lisztjei, fermentáci­ós maradékok, őrölt kagylóhéj, búzaderce, oldható melaszfélék, kukoricacsutka liszt, ehető bab-őrlési-maradék, szójadara és őrölt mészkő. A hatóanyagokat ezekkel a hordozó­­anyagokkal bensőségesen diszpergáljuk, eh­hez például őrlést, keverést, aprítást vagy koptatást alkalmazunk. Különösen alkalmasak takarmánypremixként való felhasználásra a 0,005 - 2,0 tömeg* hatóanyagot tartalmazó készítmények. Az állatoknak közvetlenül beadható ta­karmányadalékok mintegy 0,0002 - 0,3 tömeg* hatóanyagot tartalmaznak. Az ilyen adaléko­kat olyan mennyiségben adjuk hozzá az állat takarmányához, hogy a végső állapotú takar­mány a hatóanyagot a parazitás megbetege­dés kezelésére, megelőzésére és/vagy ellen­őrzésére szükséges koncentrációban tartal­mazza. Bár a hatóanyag kívánt koncentráció­ja a korábban említett tényezőktől függően változó, valamint függ a konkrét esetben fel­használt hatóanyagtól, a találmány szerint előállított vegyületeket a tápba kevert 0. 00001 - 0,02 tömeg* mennyiségben etetve érjük el a kívánt parazita-ellenes hatást. A találmány szerint előállított vegyüle­tek alkalmazhatók oldat formájában az állatok bőrére öntve. Általában a hatóanyagot megfe­lelő közömbös oldószerben, például dimetil­­-szulfoxidban, propilénglikolban vagy hasonló oldószerekben oldjuk fel, vagy más megoldás szerint oldószerek kombinációjában oldva használjuk a leöntéses kezeléshez. A továbbiakban a találmányt példákkal világítjuk meg. A példák nem korlátozó jelle­gűek. 1. Példa 5,23-0,0-hiszi tere-butil-dimetil-szilil)-LL~ -F28249cC előállítása 1(1) képletű vegyület] 20 ml dimetil-formamid, 2,0 g L.L­­-F28249oC, 3,72 g terc-butil-dimetil-szilil-klo­­rid és 2,38 g imidazol elegyét nitrogéngáz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom