201763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazodiazepin-származékok és az e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

11 HU 201763 B 12 tin-kapszulák azonban - a hatóanyag tulaj­donságaitól függően - külön hordozó alkal­mazása nélkül is készülhetnek. Az oldatok és szirupok hordozóanyagként pl. vizet, poliolo­­kat, szacharózt, invertcukrot, glükózt stb. tartalmazhatnak. Az injekciós oldatok készí­tése során hordozóanyagként pl. vizet, alko­holokat, poliolokat, glicerint, növényi olajo­kat stb. alkalmazhatunk. A kúpok hordozó­­anyagként pl. természetes vagy keményített olajokat, viszokat, zsírokat, félfolyékony vagy folyékony poliolokat stb. tartalmazhat­nak. A gyógyászati készítmények továbbá konzerválószereket, oldásközvetitóket, stabi­lizáló-, nedvesítő-, emulgeáló-, édesítőszere­ket, színezőanyagokat, aromaanyagokat, az ozmózisnyomós változását előidéző sókat, puf­fereket, bevonatanyagokat vagy antioxidán­­sokat, illetve gyógyászatilag értékes további anyagokat is tartalmazhatnak. Találmányunk tárgya továbbá eljárás gyógyászati készítmények előállítására oly módon, hogy egy vagy több (I) általános képletü vegyületet és adott esetben egy vagy több gyógyászatilag értékes további anyagot inert gyógyászati hordozóanyagokkal összekeverünk és galenikus formára hozunk. Az (I) általános képletü vegyületeket - mint mór említettük - betegségek kezelésére illetve megelőzésére alkalmazhatjuk, éspedig különösen konvulziók és szorongásos állapo­tok kezelésére és/vagy trankvilláns hatású 1,4-benzodiazepineknek vagy más anyagok­nak a központi benzodiazepin-receptorokon keresztül kifejtett egyes vagy összes hatá­sainak részleges vagy teljes antagonizálására használhatjuk. A dózis tág határokon belül változhat és természetesen az adott eset kö­rülményeitől függ. A napi orális dózis általá­ban kb. 0,1-100 mg. Találmányunk tárgya továbbá az (I) ál­talános képletü vegyületek felhasználása gyógyászati készítmények előállítására, külö­nösen olyan gyógyszerek készítésére, ame­lyek konvulziók, szorongásos állapotok, fe­szült állapotok, izgalmi állapotok és alvási zavarok kezelésére illetve megelőzésére, to­vábbá trankvilláns hatású 1,4-benzodiazepi­­neknek vagy más anyagoknak a központi benzodiazepin-receptorokon keresztül kifej­tett egyes vagy összes hatásainak szelektív antagonizálására használhatók. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmá­nyunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa a) 14,14 g (49,5 millimól) 5,6-dihidro-5- -metil-6-oxo-4H-imidazo[ 1,5-a][ 1,4 ] benzodiaze­­pin-3-karbonsav-etil-észter és 100 ml tetra­­hidrofurán oldatához forrási hőmérsékleten részletekben 1,35 g (62 millimól) lítiura-bór­-hidridet adunk. A reakcióelegyet 6 órán át visszafolyató hütő alkalmazása mellett forral­juk, majd lehűtjük, óvatosan 20 ml viz és 20 ml tömény sósav elegyét csepegtetjük hozzá, 30 percen ót forrási hőmérsékleten keverjük, majd ismét lehűtjük és tömény am­móniával meglúgositjuk. A szerves oldószert forgóbepárlón ledesztilláljuk. A kapott vizes szuszpenziót lehűtjük és szűrjük. A szűrön levő maradékot vízzel mossuk és szárítjuk. A kapott 4,5-dihidro-3-(hidroxi-metil)-5-metil­­-6H-imidazo[ 1,5—a ]l 1,4 ]benzodiazepin-6-on 219-221 °C-on olvad. b) 6,73 g (27,6 millimól) 4,5-dihidro-3- -(hidroxi-metil)-5-metil-6H-imidazo[l,5-a](l,4]­­benzodiazepin-6-on, 33,0 g (380 millimól) mangán-dioxid és 100 ml metilén-klorid ele­gyét 6 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet szűrjük, a szűrőn levő anyagot kb. 1,5 liter metilén-kloriddal alapo­san mossuk és a szürletet bepároljuk. A ka­pott 5,6-dihidro-5-metil-6-oxo-4H-imidazo[ 1,5— -a][ l,4]benzodiazepin-3-karboxaldehid 202- -203 °C-on olvad. c) (Klór-metil)-trifenil-foszfónium-klorid és nátrium-amid ekvimoláris keverékét (13,50 g) 50 ml tetrahidrofuránban 15 percen át keverjük, miközben a hőmérséklet 42 °C­­-ra emelkedik. Részletekben 6,2 g (25,7 railli­­mól) 5,6-dihidro-5-metil-6-oxo-4H-imidazo[ 1,5- —a]{l,4]benzodiazepin-3-karboxaldehidet adunk hozzá, a reakcióelegyet további egy órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradé­kot kovasavgélen kromatografáljuk és 3:3:1 arányú ciklohexán-éter-izopropanol-eleggyel eluáljuk. A kapott 3-L(Z)-2-klór-venil]-4,5-di­­hidro-5-metil-6H-imidazo[ l,5-a)[l,4)benzodia­­zepin-6-on 197-199 °C-on olvad. Kitermelés: 2,2 g (31%). 2. példa 2,20 g (8 millimól) 3-[ (Z)-2-klór-vinil]­­-4,5-dihidro-5-metil-6H-imidazo[ 1,5—aj[ 1,4]­­benzodiazepin-6-on, 1,43 ml (9,6 millimól) 1,8- -diazabiciklo[5.4.0]undec-7-én és 30 ml N,N­­-dimetil-formamid elegyét 6 órán át 145 °C­­-on keverjük. A reakcióelegyet vízbe öntjük és metilén-kloriddal ötször extraháljuk. A szerves extraktumokat vízzel ötször mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepá­roljuk. A maradékot kovasavgélen kromato­­grafóljuk és etil-acetáttal eluáljuk. Etil-ace­­tátos átkristályositás után 191-193 °C-on ol­vadó 3-etinil-4,5-dihidro-5-metil-6H-imidazo- 11,5—a][ l,4]benzodiazepin-6-ont kapunk. Ki­termelés: 1,23 g (64%). 3. példa (Klór-metil)-trifenil-foszfónium-klorid és nátrium-amid ekvimoláris keverékét (100 g) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom