201757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolo-kinolin-, -akridin-, -benzoxazin-, -benztiazin-, indolo- - benzoxazin-, -benzazepin- és pirrolofenotiazin-,-karboxamidok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 HU 201757 B 6 E vizsgálat szerint, amelyet Jakschick és társai írtak le a Prostaglandins, 16, 733- -747 (1978) és Biochem. Biophys. Rés. Coni­­mun., 95, 103—110 (1980) irodalmi helyeken, KBL-1 sejtek egy rétegét 1 vagy 2 napig te­nyésztettük hálós kultúrában Eagleféle ke­vésbé illő közegben, 15%-hőkezeléssel inakti­vált - magzati borjúszérumot tartalmazó anti­­biotikus/antimikotikus elegyben. A sejteket centrifugálás után mostuk és pufferben in­­kubáltuk. Egy 0,5 ml-nyi sejtszuszpenziót előinkubáltunk 30 °C-on 10 percig a vizsgá­landó hatóanyag 1 mikroliter diraetil-szulfoxi­­dos (DMSO) oldatával. Az inkubálást 5 mikro­­liter (14C)-arachidinsav etanolos oldatának és 2 mikroliter kalcium-ionofor (A-21387) DMSO­­-os oldatának egyidejű adagolásával indítot­tuk és 5, illetve 7,6 mikromólos végső kon­centráció eléréséig adagoltuk ezeket. Öt perc elteltével az inkubálást megállítottuk 0,27 ml 100:3 arányú acetonitril/ecetsav-elegy hozzá­adásával. Nagynyomású kromatográfiás mód­szert használtunk, amelynek során acetonit­­ril/viz/ecetsav oldószerelegyet alkalmaztunk. Sugárjelzett prosztaglandin Ü2-t (PGDz), leu­­kotién B4-et (LTB4), 5-hidroxi-eikoza-tetra­­ecetsavat (5-HETE) és reagálatlan arachidon­­savat határoztunk meg. A cikiooxigenáz-pá­­lyára gyakorolt gátlóhatást a PGDz szintek redukciójából és az 5-lipoxigenáz-pályára ki­fejtett gátlóhatást az LTB4 és az 5-HETE csökkenéséből állapítottuk meg. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik hatáso­san gátolják az emlősök leukotrién vagy prosztaglandin bioszintézisét vagy mindkettőt és így felhasználhatók különböző - leukotri­én vagy prosztaglandin óital közvetített - betegségek kezelésére. Ezek a hatóanyagok különösen hasznosak mint egyedi hatóanya­gok és más hatóanyagokkal kombinálva kü­lönböző, tüdővel kapcsolatos, gyomor- és bélrendszeri, gyulladásos, bőrdaganatos, va­lamint szív- és érrendszeri, betegségek gyó­gyítására emlősöknél és különösen humánbe­tegeknél, így a gyulladás általában, ízületi gyulladás lehet, s megemlíthető az allergia, pikkelysömör, asztma, hörghurut, fokozott kisvérköri nyomás és csökkent oxigéntarta­lom, gyomorfekély, továbbá a gyulladásos bélpanaszok vagy szív- és érrendszeri gör­csök, így az idült szívizom-infarktus és ha­sonló betegségek. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyúletek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik különösen hasznosak ízületi gyulladásban szenvedő betegek kezelésére. A fent leirt különböző betegségek gyó­gyítására az (I! általános képletnek megfelelő vegyűleteket és gyógyszerészetileg elfogad­ható sóikat a kezelésre szoruló betegeknek beadhatjuk gyógyszerkészítmények alakjában a beadás hanyományos módjai szerint, így orálisan, injekcióként, helyileg, rektálisan és aeroszol vivőanyagot tartalmazó készítmény­ként inhalálás útján. A találmány szerinti eljárással előállítha­tó vegyúletek pontos adagja számos tényező függvénye, igy függ a beteg korától, egész­ségi állapotától és a betegség súlyosságától. Az (I) általános képletű vegyúletek vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóik terápiá­sán hatásos mennyisége 0,1-25 mg/kg test­súly tartományban van naponta. Az előnyös napi adag szokásosan 0,5-10 mg/kg test­súly. Az (I) általános képletű vegyűleteket és gyógyszerészetileg elfogadható sóikat bead­hatjuk ugyan önmagukban is, általában azon­ban gyógyszerészeti vivóanyagokkal elkészít­ve gyógyszerkészítmények alakjában adjuk be azokat. A vivőanyagok a gyógyszerkészí­tésnél szokásosan alkalmazott szabványos vi­vőanyagok lehetnek, igy . például az orális beadás történhet tabletták alakjában, ame­lyek töltőanyagokat, igy keményítőt vagy laktózt tartalmaznak, de történhet elixirek vagy szuszpenziók formájában is, amelyek il­latosító vagy színező anyagokat foglalnak magukban. Állatoknak történő beadás esetén az (I) általános képletű hatóanyagokat elő­nyösen valamely állati táplálékban vagy az ivóvízben adjuk be. Parenterális befecsken­dezés céljára a hatóanyagokat steril vizes oldatok formájában adjuk be, amelyek még más oldható anyagokat, például elegendő konyhasót vagy glukózt tartalmaznak az ol­dat izotóniássá tétele érdekében. Más hatásos vegyúletek, így az NSAIDS (non-steroidal an­tiinflammatory drugs = nem-szteroid gyulla­dásgátló gyógyszerek), szintén beadhatók a találmány szerinti ejárással előállított ható­anyagokkal együtt gyógyszerkészítmények alakjában. A következő előáll! tás módok és példák a találmány szerinti eljárás közelebbi bemuta­tására szolgálnak. Az elóállításmódoknál és a példáknál megadott olvadáspontok nem korri­gáltak. A százalékok a leírásban és a példák­ban tómegszázalékokat jelentenek, ha más­ként nem jelöljük. A kiindulási anyagok előállítása Az 1. táblázatban leírt vegyúletek az (I) általános képletű vegyúletek és sóik előállí­tásánál kiindulási anyagokként kerülnek fel­­használásra. Amennyiben nem jelöljük az iro­dalmat, a kereskedelmi forgalomból beszerez­hető anyagokról van szó. 1. táblázat A táblázatban a (IX), (X) és (XI) általános képletű vegyúletek különböző származékait, így a vegyúletek számát, képletszámát, X, R1 és R5’ helyettesítőket, valamint a hivatkozá­sokat adjuk meg. y 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom