201749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éterszármazékok és tioéterszármazékok, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 HU 201749 B 6 hogy egy (XIII) általános képletű vegyületet tercier amin - például trietil-amin vagy piri­­din - jelenlétében mezil- vagy tozil-kloriddal reagáltatunk. E reakció a kémiai irodalomban jól ismert. Eljárhatunk úgy is, hogy a (XIII) általános képletű vegyületet a megfelelő (XIVc) általános képletű vegyületté . - ahol Z”' jelentése klór- vagy brómatom - alakít­juk tionil-klorid yagy trifenil-foszfin-CBr4 segítségével [lásd: Synth. Comm. 16, 1926 (1986)]. Amint fentebb a (VIII) általános képletű vegyületek előállítása esetében említettük, ugyanúgy egy (XlVb) általános képletű ve­­gyület - amelyben Zv jelentése -SCOCHa cso­port - úgy állítható elő, hogy egy (XIVc) vagy (XlVa) általános képletű vegyületet ká­­lium-tioacetáttal reagáltatunk. Azok a tiolve­­gyületek, amelyek (XlVb) általános képleté­ben Zv -SH csoportot jelent, úgy kaphatók, hogy a megfelelő tioacetátszármazékot ammó­­nium-hidroxid-(trifenil-foszfin)-nal kezeljük. A (III) általános képletű vegyületek ke­reskedelmi forgalomból beszerezhetők, vagy ismert eljárással előállítható ismert anyagok, így például azt a (III) általános képletű ve­gyületet, ahol T 3-piridil-csoportot, R -CHz­­csoportot és W klóratomot jelent, úgy állít­hatjuk elő, hogy a 3-piridil-metanolt tionil­­-kloriddal kezeljük; eljárhatunk úgy is, hogy a 3-piridil-raetanolt mezil-kloriddal reagóltat­­juk, és az így kapott mezilszármazékot káli­­um-tioacetáttal hozzuk kölcsönhatásba: így olyan (III) általános képletű vegyülethez ju­tunk, amelyben T 3-piridil-csoportot, R -CHz- csoportot és W tioacetát-csoportot je­lent; a tioacetátcsoportot ammonolizissel a megfelelő tiollá alakíthatjuk. Azokat a (III) általános képletű vegyü­­leteket, amelyekben W klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, a megfelelő alkoholokká vagy tiolokká ugyanúgy alakíthatjuk ét, mint ahogyan a (II) általános képletű, megfelelő vegyületek előállítása során eljárunk. Azokat az (I) általános képletű vegyüle­­teket, ahol T észter- vagy amid csoportot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy olyan (I) ál­talános képletű vegyületból indulunk ki, amelyben T jelentése -CO2H csoport, s ezt a vegyületet önmagában jól ismert eljárások útján a megfelelő alkohollal vagy aminnal reagáltatjuk. Az (I) általános képletű, találmány sze­rinti vegyületek terápiásán alkalmazható anyagok, s toxikus hatásaik nincsenek; bronchústágitó (hörgótágító), nyálkaoldó (mukolitikus) és köhögéscsillapitó (antitusz­­sziv) szerekként alkalmazhatók. Nőstény vagy him egereknek vagy patkányoknak orá­lisan vagy intraperitoneálisan adagolva akut toxikus hatásokat nem váltanak ki: LDso-ér­­tékeik 1-5 g/testtömeg-kg között vannak. A találmány szerinti vegyületek különö­sen kedvezően alkalmazhatók köhögéscsillapí­tásra, bronchúsváladék fellazítására (folyósí­tására), továbbá gyulladáscsökkentő hatás céljából. Egy hatóanyagnak a hörgő-légcső (bronchús-trachea) nyálkaelválasztására ki­fejtett módosító hatását úgy értékeljük ki, hogy megmérjük egy festékanyag kiválasztá­sát a légzórendszerben.. • M. .Mawatari módszere szerint [Kagoshi­ma Daigaken Igaken Zasshi 27, 561 (1976)] nőstény albínó Swiss-egereket orálisan ke­zeltünk a hatóanyaggal, majd 5 perccel ké­sőbb szubkután úton 0,5%-os vizes uraninol­­datot adagoltunk (10 g testtömegre számítva 0,1 ml-t). 30 perc elmúltával az állatokat le­öltük, a légútrendszerüket kivágtuk, és gon­dosan kimostuk. A mosófolyadékokat össze­gyűjtöttük, és spektrofluorimetriás úton meghatároztuk az uranintartalmukat. Ismert, hogy terápiás hatású anyagok - például a bromexin és a szobrerol - a fen­tebb említett mosófolyadékok (rövidítve: .BAL'-folyadékok) uranintartalmát a kont­­rollértékekhez viszonyítva dózisfüggóen nö­velik. (A kontrollértékeket a vivőanyaggal kezelt állatok BAL-folyadékának spektroflu­­orimetriás mérésével kaptuk.) Festékanyag­ként fenolvöröst is alkalmaztunk [H. Hengler és munkatársai: J. Pharm. Meth. 11, 151 (1984)]. Ebben az esetben a festékanyagok 5%-os vizes szuszpenzió formájában, 500 mg/kg mennyiségben intraperitoneálisan adagoltuk a hatóanyaggal (vagy placeboval) végzett orális kezelés után 30 perccel. E vizsgálat során him albínó Swiss-egereket al­kalmaztunk, és az állatokat a festékanyaggal végzett kezelés utón 30 perccel öltük le. A BAL-folyadék festékanyagtartalmát 546 nm hullámhosszon spektrometriásan mértük. Ha a BAL-folyadék ban a hatóanyaggal végzett kezelés után a fenolvörös kiválasztá­sa növekszik, akkor ez a nyálkatermelés sti­­mulálására mutat. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze egyes reprezentatív, találmány szerinti ve­­gyületekkel kapott farmakológiai eredménye­inket. E vegyületek: .A" anyag: 5-(2-metoxi-fenoxi)-3-tia-pen­­tónsav; ,B' anyag: 5-(2-metoxi-fenoxi)-3-tia-pentán­­sav-N-( 3-piridil )-metil-amid; .C anyag: 4-[4-(2-metoxi-fenoxi)-metil­-(Z,E)-l,3-dioxolán-2-il]-3-tia-bu­­tánsav; és .D' anyag: 4-[4-(2-metoxi-fenoxi)-metil­-(Z,E)-l,3-dioxolán-2-il]-3-tia-bu­tánsav-N-(3-piridil)-metil-amid. Eredményeinket összehasonlitottuk a fentebb említett bromexinnel (,E' anyag) és 8zobrerollal (.F‘ anyag). Festékanyag kiválasztás százalékos nö­vekvése a BAL-folyadék ban (a kezeletlen ál­latokhoz viszonyítva). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom