201745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(1-aril-2-hidroxi-etil)-imidazolok, azok sói és az e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 HU 201745 B 6 savas származékaival, vagy borostyánkósav­­val, L(+)-borkősavval, D(-)-borkósavval, al­masavval, fumársavval, (S)-( + )- vagy (R)—(— )­­-mandulasavval készülnek. Az előállítási eljárásnál erős bázisként elsősorban alkálifém-hidridek, mint pl. nátri­­um-hidrid, vagy földalkáli- vagy alkálifém­­-alkil-származékok, mint pl. n-butil-lítium, terc-butil-litium, metil-litium, fenil-litium vagy metil-magnézium-klorid vagy -bromid, vagy aminok fémszármazékai, mint pl. litium­­-diizopropil-amid, kálium- vagy nátriumamid jönnek számításba; előnyösen litium-alkil-ve­­gyületeket, mint n-butil-lítiumot vagy litium­­-diizopropil-amidot alkalmazunk. A (IV) általános képletü vegyületek többségéhez két ekvivalensnyi erős bázist kell alkalmazni, akár helyettesített 1-benzimi­­dazolokat, akár a benzilcsoportban helyette­sítene» vegyületeket használunk. Kivételt je­lentenek azok az 1-benzimidazolok, amelyek a fenilcsoportban kifejezetten akceptor-szubsz­­tituensekkel helyettesítettek, mint például az orto- és/vagy para-helyzetben CFs-csoport­­tal, vagy fluor-, klór- és/vagy brómatommal helyettesített vegyületek. Ezeknél és az 1- - (3-klór-fenil-metil (-imidazoloknál elegendő, ha egy ekvivalensnyi erős bázist alkalma­zunk, előnyösen butil-litiumot, hogy megfele­lően jó hozammal kapjuk az (I) általános képletü vegyületeket. A reakciót a fémorganikus reakcióknál szokásos oldószerekben, pl. dimetilformamid­­ban, dimetilszulfoxidban, dimetoxi-etánban, dietil-éterben vagy előnyösen tetrahidrofu­­ránban hajthatjuk végre. Különböző aproti­­kus oldószerek keverékeit is - ezek között poláris és nempoláris oldószerek keverékeit - alkalmazhatjuk. Ezen felül oldószer-adalékként N,N,N\­­N’-tetrametil-etilén-diamint vagy hexametil­­-foszforsav-triamidot használhatunk. A találmány értelmében az (V) általános képletü vegyületet +40 °C és -100 °C között, előnyösen 0°C és -80 °C között reagáltatjuk az erős bázissal; a reakciót +40 °C fölötti hőmérsékleten is lefolytathatjuk. Az (I) álta­lános képletü vegyületeket a fémorganikus reakcióknál szokásos és ismert módon elkülö­nítjük, majd e vegyületeket szerves oldó­szerből, mint pl. hexánból, ciklohexánból, etanolból, etil-acetátból, diizopropil-éterből, acetonitrilból vagy egy oldószerkeverékből való átkristályositással vagy pedig kovasav­­gél-oszlopon történő kromatografálással tisz­títjuk. A kiindulási anyagként használt, helyet­­tesitetlen vagy a találmány szerint helyette­sített (IV) általános képletü 1-benzil-imidazo­­lokat ismert módszerekkel úgy állítjuk elő, hogy imidazolt illetve 3- és/vagy 4-helyzet­­ben helyettesített imidazolokat benzil-haloge-' nidekkel alkilezünk. A kiindulási anyagként használatos ben­­zil-halogenidek illetve klór- vagy bróm-me­til-naftalin nagyrészt ismertek vagy ismert módszerekkel előállíthatok, például úgy, hogy megfelelő hidroxi-metil-vegyületeket tionil­­-kloriddal reagáltatunk, vagy megfelelő me­­til-vegyületeket N-bróm-szukcinimiddel (NBS) brómozunk. Az (V) általános képletü aldehidek rész­ben ismertek, vagy ismert módszerekkel elő­állíthatok. Ilyen aldehideket például úgy ál­líthatunk elő, hogy (VI) általános képletü al­dehideket - a képletben R2 és R3 jelentése egyezik a korábban adott meghatározások­kal - megfelelő E-R1 képletü alkilezö- vagy alkenilező-reagenssel cC-helyzetben helyette­sítünk; az E-R1 képletben R1 jelentése egye­zik a korábban adott meghatározással, E je­lentése klór-, bróm- vagy jódatom, vagy ilyen célra szokásos kilépőcsoport, mint pél­dául metán-szulfoniloxi-, benzol- vagy toluol­­-szulfoniloxi-csoport. Ezeket a reakciókat előnyösen valamely fázistranszfer-reakció feltételei között játszatjuk le, melynek során a reakciópartnereket alkalmas oldószerben, mint pl. dietil-éter, dioxán, tetrahidrofurán, metilén-klorid, terc-butanol, alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogén, mint hexán, cik­­lohexán, benzol, toluol vagy xilol, anizol vagy klórbenzol valamelyikében erős keverés köz­ben, fázistranszfer-katalizátor és por alakú alkáli-hidroxid, mint pl. nátrium- vagy káli­­um-hidroxid vagy ezek koncentrált vizes ol­data jelenlétében előnyösen 20 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. Alkalmas fázistranszfer-katalizátorok például a trialkil-benzil-ammónium- vagy tet­­raalkil-ammónium-halogenidek, -hidroxidok, -hidrogénszulfátok az alkilcsoportban előnyö­sen 1-12 szénatommal, vagy koronaéterek, mint pl. 12-crown-4, 15-crown-5, 18-crown-6 vagy dibenzo-18-crown-6. Az (V) általános képletü vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy pl. (VII) általános képletü aldehideket az előbbiekben leírtakkal lényegében azonos módon oC-helyzetben egy­szeresen vagy kétszeresen alkilezünk vagy alkenilezünk. Az (V) általános képletü vegyületekhez más úton is eljuthatunk oly módon, hogy az irodalomból ismert módszerek szerint a meg­felelő alkoholokat például piridinium-klór­­-kromáttal (PCC) oxidáljuk. Ezt a módszert egyebek között például oxa-cikloalkán-aldehi­­deknek a megfelelő hidroxi-metil vegyületek­­ből történő előállításánál alkalmazzuk. Az egyes eljárásváltozatoktól és a hő­mérséklet-tartománytól függően a reakcióidők néhány perctől néhány óra hosszat tarthat­nak. Az (I) általános képletü, találmány sze­rinti vegyületek két vagy több aszimmetria­­-centrumot tartalmaznak. Következésképpen a szintézisek során értelemszerűen sztereoizo­­mer-keverékeket kapunk. Az egyes sztereo­­izomerek a különböző sztereoszelektivitás kö­vetkeztében különböző mennyiségben kelet­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom