201671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiai rendszerekben lévő prosztaglandinok és hidroxi-zsírsavak szintéziséhez szükséges telítetlen zsírsavakat tartalmazó hatóanyag keverék és gyógyszerkészítmények előállítására
HU 201 671 B 2 A találmány tárgya eljárás prosztaglandinok és hidroxi-zsírsavak biológiai rendszerekben történő szintéziséhez szükséges telítetlen zsírsavakat tartalmazó hatóanyag keverék és gyógyszerkészítmények előállítására. A hosszúszénláncú és többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve észtereik és más származékaik kiindulási anyagként jelentősek a prosztaglandinok és hidroxi-zsírsavak enzimkatalizált előállításánál így például sejtek vagy sejt homogenizátumok, illetve sejt frakciók segítségével különösen dihomogamrr.alinoiénsavbői, arachidonsavból vagy eikózapenlaénsavból biokémiai majd prcparaü'v úton állíthatók elő az egyébként csak költséges kémiai eljárással előállítható termékek. Az ilyen preparatív megoldásoknál a kívánt proszíagiandin képződés fokozását kell elérni. Ezáltal történhet, hogy ha megfelelő enzimkofaktorokat adagolunk. Az említett zsírsavakat azonban orvosi célokra is alkalmazhatjuk, például klinikailag megvizsgáljuk, hogy rcndclkeznek-e a testsejtek, illetve sejthomogenizátumok vagy sejtfrakciók [például keratinociták vagy a véredények biopsiával nyert sejtjei, a vesevelő sejtek vagy homogenizátum(ok)] olyan képességgel, hogy az illető zsírsavat mctaboüzálják, illetve bizonyos biológiai hatású prosztaglandinokká alakítják. Ez esetben nem a képződött prosztaglandin egységessége a lényeges, hanem az a cél, hogy gyógyászati mennyiségű prosztaglandin képződését segítsük elő. A jelen találmány szerint új, tartós készítményeket állítunk elő, amelyek hosszúszénláncú többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, és amelyek segítségével előnyösen olyan prosztaglandinokat és hidroxi-zsúrsavakat állíthatunk elő, amelyek a fenti célokra alkalmazhatók. Ismeretes, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavakat, például arachidonsavat, prosztaglandin szintetizáló enzimekkel, bizonyos kofaktorokkal stimulálhatjuk és ezáltal konkrét prosztaglandinok szintézisét is fokozhatjuk. így például a Biochemical Pharmacology 31 (1982) 3591 irodalmi helyen in vino rendszert imák le, amelyben az arachidonsavat a bárány ondóhólyagjából nyert enzim segítségével glutation és hidrokinon kofaktorok hozzáadásával vagy anélkül reagáltatják. Ugyanitt a 3595. oldalon leírják, hogy a reakciót a megadott kofaktorok gyorsítják. Egy hasonló rendszert, egy arachidonsavból, és a nyúl vcsevclőjéből kapott homogeni/átum, glutationból és hidrokinonból álló rendszert írnak le a Life Sciences 26 (1980) 765-ös oldalán. A találmány szerint a fenti célra olyan vizes készítményt állítottunk elő, amely többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz stimuláló enzim-kofaktorokkal kombinálva. Az új készítmények nemcsak újak, hanem nemvárt tulajdonságokat is mutatnak. Mint azt alább részletesen kifejtjük, ezek a stimulátorck meglepő módon kivétel nélkül megváltoztatják a zsírsav eltarthatóságát, így igen rövid időn belül lényegesen több nemkívánatos bomlási és átalakulási termék képződhet az arachidonsavból a glulationt, illetve hidrokinor.í tartalmazó arachidonsav készítményekben, mint olyan készítményeknél, amelyek ezeket az adalékokat nem tartalmazzák. Ezek a melléktermékek reakciókcpesck, és nemkívánatos biológiai mcllékreakciókat válthatnak ki. Az alább közelebbről leírt saját vizsgálataink azt mutatják, hogy a prosztaglandin szintézis olyan keverékekkel is stimulálható, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat, például arachidonsavat tartalmaznak más kéntartalmú vegyülettel, mint például a liponsavdiszulfiddal, vagy redukált tiolokkal, homociszteinnel és ciszteinnel, illetve ezek nitrogénen acilczctt származékaival együtt, miközben a találmány szerint sokkal kevesebb nemkívánatos melléktermék képződik. Ez azért meglepő, mert ezt a célt a természetben előforduló vagy a természetes vegyületekből levezethető kénvegyületekkel, például a koenzim A-val, illetve annak hasítási vagy hidrolízis termékeivel, például ciszteaminnal és panteteinnel, illetve dihidro-liponsavval, cisztinncl és mono- vagy poliíiol-cukorvegyületekkel, például ditio-treitollal, illetve ditio-critrittcl nem lehet elérni. A kísérleti részben részletezzük, hogy a r.emkívánt mellékreakciókat a liponsav hozzáadásával teljesen elnyomhatjuk, más találmány szerinti kéntartalmú vegyületek hozzáadásával jelentősen, de nem teljesen nyomhatjuk el. Ismeretes, hogy az arachidonsav reakcióját, illetve bizonyos prosztaglandinok szintézisét kent nem tartalmazó anyagok hozzáadásával is elősegíthetjük, péláduí a fenti idézett hidrokinon segítségével, továbbá fenollal, adrenalinnal, noradrenalinnal, troptofánnal, 5-hidroxi-triptofánnal és aszkorbinsavval. Meglepő módon most azt találtuk, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, például arachidonsav, nemkívánatos szétesése vizes közegben ezen stimulátorok hozzáadásával jelentősen gyorsítható. Például víz helyett 2-butanol vagy piridin alkalmazásával további destabilizáló hatás érünk el, míg dimetil-szulfoxid, illetve etanol, illetve poliolok, például glicerin vagy polietilén-glikol alkalmazásánál a nemkívánatos melléktermékek meglepő módon nem jelennek meg. A szerves oldószerek azonban azzal a hátránnyal rendelkeznek, hogy denaturálják az enzimeket, így tehát az enzimreakció előtt ezeket el kell távolítani vagy vízzel kell hígítani. Az oldószer eltávolítása után a fennmaradó maradékok, melyek telítetlen zsírsav és stimulátor elegyéből állnak, meglepő módon ismét nem stabilok. Még nem volt leírva, hogy meglepően előnyös vizes készítmények állíthatók elő tirozinna! a prosztaglandin szintézis elősegítésére. A kísérleti részben részletezzük, hogy a telítetlen zsírsavakat cs tirozint vagy tirozinhoz hasonló vegyületeket tartalmazó készítmények meglepő módon teljesen stabilaié. Azonban telítetlen zsírsavból és más fent megadott stimulálorokból álló vizes elegyek, illetve oldatok teljesen stabilizálható!-:, mégpedig vízoldékony vagy vízben nem oldható lipidek, vagy például emberi vagy emlős vérből előállítható proteinek, például szérumalbümin vagy globulinok, például gammaglobulin vagy poríirintartalmű proteinek, például hemoglobin, methcmoglofcin vagy citokrom hozzáadásával. Á találmány szerint vitaminok is alkalmazhatók, mégpedig r>z E sorozatból, valamint flavonoidok, különösen cukortartalmú flavonoidok, például rutin vagy LroxeruLin (a nomenklatúrát illetően lásd „The Merck Index” 10. kiadás, 1983. Rahway, N.J. Amerikai Egyesült Államok). Ezzel szemben a flavonrész nélküli cukrok, például ranmoglukóz, glukóz és szorbit, nem rendelkeznek stabilizáló hatással. Ciklodcxtrinek segítségével azonban a találmány szerinti készítmények meglepő módon előállíthatok. A szérumalbuminokkal végzett stabilizálás tekintetében ismert ugyan önmagában, hogy az albuminok energetikailag alacsony szinten képesek megkötni a hosszúszénláncú zsírsavakat, annál meglepőbb azonban, hogy az ily módon megkötött zsírsavak a találmány szerint előállított készítményekben mint szabad oldott zsírsa5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
