201651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált pirimidinek előállítására és az azokat hatóanyagként tartalmazó inszekticid és akaricid szerek
17 HU 201 651 B 18 Felhasználásra kész porozószert állíthatunk elő, ha a hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt a hordozóanyaggal összekeverjük és megfelelő malomban eldörzsöljük. 4. Extrudált granulátum 1.1-1.43 hatóanyagok bármelyike 10% Nátrium-lignin-szulfonát 2% Karboxi-mctil-cellulóz 1% Kaolin 87% A hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt az adalékanyagokkal összekeverjük, eldörzsöljük és vízzel megnedvesítjük. Az clcgyct extrudáljuk, granuláljuk, majd levegőáramban szárítjuk. 5. Borított granulátum 1.1-1.43 hatóanyagok bármelyike 3% Polictiléngl ikol (Ms = 200) 3 % Kaolin 94% A finomra eldörzsölt hatóanyagot vagy hatóanyagkombinációt kevcrőbcrcndczésbcn egyenletesen felhordjuk a policlilén-glikollal mcgncdvcsítclt kaolinra. Ily módon pormentes borított granulátumot állítunk elő. 6. Szuszpenzió-koncentrálum 1.1-1.43 hatóanyagok bármelyike 40% Etilén-glikol 10% Nonil-fenol-polietilén-glikol-éter (15 mól etilénoxid) 6% Nátrium-lignin-szulfonát 10% Karboxi-metil-cellulóz 1% 37%-os vizes formaldehid oldat 0,2% S zilikonolaj (75 %-os vizes emulzió) 0,8 % Víz 32% A finoman eldörzsöli hatóanyagot vagy hatóanyagkombinációt az adalékanyagokkal alaposan összekeverjük. Ily módon szuszpenzió-koncentrátumot kapunk, melyből vízzel történő hígítással bármely kívánt koncentrációjú szuszpenzió előállítható. 7. Locsoló-oldat („pour on" készítmény) 1.1-1.43 hatóanyagok bármelyike 30,00 g Nátrium-dioktil-szulfoszukcinát 3,00 g Bcnzinalkohol 35,46 g Etilénglikol-monometil-élcr 35,46 g 103,92 g = 100 ml A hatóanyagot a két oldószer elegyénck legnagyobb részében erős keverés közben oldjuk. Ezután hozzáadjuk az oldószer-elegy visszamaradt részében oldott nátrium-dioktil-szulfoszukcinátot és az clcgyct adott esetben melegítjük. 7. példa Hatás Musca domestica-val szemben Csészékbe 50-50 g frissen készített nyű-táptalajt mérünk be. Az 1.1-1.43, hatóanyag 1 lömeg%-os acctonos oldatából olyan mennyiséget mérünk a csészékben levő táptalajba, hogy a hatóanyagkoncentráció 800 ppm legyen. A táptalaj átkeverése után az acetont legalább 20 órán át hagyjuk elpárologni. Ezután hatóanyagként és koncentrációként 25-25 egynapos Musca domcstica nyüvet helyezünk a kezelt táptalajt tartalmazó csészékbe. Miután a nyüvek bebábozódtak, a keletkezett bábokat vízzel történő lcúsztatással elválasztjuk a szubsztráltól és szitával borított zárt edényekben helyezzük cl azokat. Az edényenként leúsztatott bábokat megszámoljuk (a nyű kifejlődésre mutatott toxikus hatásmérő száma). Ezután 10 nappal megállapítjuk a bábokból kifejlődött legyek számát. A fenti kísérletben az 1-3. példák szerinti 1.1-1.43 vegyületck legalább 50-60%-os hatást (mortal itásl) mutattak. 8. példa Ilátás Lucilia sericata-val szemben 9 ml tenyésztő oldathoz 50 °C hőmérsékleten 1 ml, 0,5 tömcg% hatóanyagot tartalmazó vizes készítményt csepegtettünk. Ezután a tenyésztő oldathoz kb. 30 frissen bábozódott Lucilia sericata lárvát adtunk és 48 és 96 óra elteltével meghatároztuk az inszckticid hatást az elpusztítás értékének megfigyelésével. A fenti kísérletben az 1-3. példák szerinti 1.1-1.43 vcgyülctck legalább 50-60%-os hatást (mortalitást) mutattak Lucilia sericata-val szemben. 9. példa Hatás Lucilia cuprina-val szemben Lucilia cuprina dongólégy frissen rakott petéit kis részletekben (30-50 pete) kémcsövekben helyeztük el, melyekbe előzőleg 4 ml tápoldat és 1 ml hatóanyag oldat keverékét töltöttük. A tápközeg fertőzése után a kémcsövet vattadugóval lezártuk és 4 napon át 30 °C hőmérsékletű klímaszekrényben tartottuk. A kezeletlen táptalajjal összehasonlítva eddig az időpontig kb. 1 cm-es lárvák (3. stádium) fejlődlek ki. Amennyiben az anyag hatékony, a lárvák ebben az időben vagy elpusztultak, vagy életképtelenek. A kísérletet 400 ppm hatóanyagkoncentráció mellett végeztük. Azt is feljegyeztük, ha a lárvák a tápközcglől elvándoroltak és éhcnpusztultak. A fenti vizsgálatban az 1-3. példák szerinti 1.1-1.43 vegyületek legalább 50-60%-os hatást (mortalitást) mutattak Lucilia cuprina-val szemben. 10. példa Hatás Aedes aegypti-val szemben Tartályban elhelyezett 150 ml víz felületére olyan mennyiségű 0,1 tömeg%-os acetonos hatóanyagoldatot pipcttázlunk, hogy 800 ppm koncentrációjú oldat keletkezzen. Az acetont elpárologtatjuk, majd az edénybe 30-40, 2 napos Acdes lárvát helyeztünk. Egy, kettő és öt nap elteltével meghatározzuk a mortalitás értékét. A lenti kísérletben az 1-3. példák szerinti (I) általános képletű vegyületek legalább 50-60%-os hatást (mortalitást) mutattak Aedes aegypti-val szemben. 11. példa Inszekticid rágás útján mérgező hatás Kb. 25 cm-es cserépben kihajtott gyapotnövényeket vizes halóanyag-emulzióval permeteztünk be, mely a hatóanyagot 100,200 és 400 ppm koncentrációban tartalmazta. A permedé beszáradása után a gyapotnövényekre 3. lárvaállapotban levő Spodoptcra liltoralis, illetve Hcliothis virescens lárvákat telepítettünk. A kísérletet 24 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
