201626. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felületi réteg készítésére hosszirányban mozgó munkadarabon, különösen por bavonó anyag felhasználásával a kábeliparban

1 2 HU 201626 A A találmány tárgya berendezés felületi réteg készítésére hosszirányban mozgó munkadara­bon, különösen porbevonó anyag felhasználá­sával, elsősorban kábel- és gumiipari alkal­mazásokhoz, amely bevonóanyagot, különösen 5 port fogadó tartállyal van kialakítva, ahol a tartály két szemközti oldalfalában a bevonó­anyagot munkadarabhoz továbbító áramoltató akusztikai rezgésgenerátor van elrendezve, mig a tartállyal a belső terében bekövetkező 10 nyomásváltozásokat rugalmasan kővető záró­elem van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés 100 m/s-nél nagyobb kihúzási sebességgel mozgatott munkadarabok eseté­ben is a porozás megbízható elvégzését teszi 15 lehetővé. Hosszirányban folyamatosan mozgatott munkadarabok felületére bevonóanyag felvi­tele és igy a felületen laza vagy tömör szer­kezetű bevonat készítése olyan feladat, amely 20 az ipar számos területén, mindenek előtt a kábeliparban, a gumi- és műanyagiparban gyakran fordul elő. A bevonóanyag jellemző­en por alakú, de a por alakú bevonóanyagra kidolgozott porozási technológiák értelemsze- 25 rűen alkalmazhatók bevonat készítésére aero­szolként, folyadékcseppek formájában jelen­levő anyagokból. Porozáshoz általában krétát (kálcium-karbonátot, CaCCó), talkumot (3MgSi03'H2Si03), kálcium-sztearátot 30 (C36H7o04Ca) vagy cink-sztearátot használ­nak, A porozáshoz használt szemcsés anyagok kémiai összetételüket tekintve ugyan általá­ban homogének, de nedvesség hatására, a 35 technológiailag kívánatos környezeti feltéte­lek között felboltozódhatnak, összetömörőd­­nek. Ismeretesek az elektrosztatikus és flu­idágyas bevonó (porozó) berendezések, ame- 40 lyek közül az utóbbiak alkalmazása a folya­matosan mozgatott munkadarabok esetében a jelentős anyagveszteség miatt nem terjedt el: a fluidágyba behatoló munkadarab onnan ko­moly mennyiségű anyagot magával visz, ami a 45 környezet veszélyes mértékű szennyezését okozhatja. Az elektrosztatikus bevonás eseté­ben a bevonóanyag utánpótlása, a töltésmeg­osztás feltételeinek fenntartása bonyolult fel­építést igényel. 50 A környezetbe kerülő bevonóanyag egészségre káros lehet, tönkreteszi a villa­mos érintkezőket, a mozgó alkatrészek egy­máshoz illeszkedő felületeit lepusztítja. Ezért olyan technológiára van szükség, amelynél a 55 felületi réteg készítésére kijelölt térből ki­hordott anyag mennyisége minimális. Ilyen berendezést ismertet az 1988. március 10-én közzétett DE-A2 728 336 sz. DE, illetve az ennek megfelelő HU-A2 194 075 60 lsz. HU szabadalmi leírás. Ennél a berende­zésnél az általában por alakú bevonóanyagot olyan tartályban helyezik el, amelynek két szemközti falában a bevonóanyagot alulról felfelé a munkadarabhoz áramoltató akuszti- 65 kai rezgésgenerátor van elrendezve, mig a tartályt felülről a belső terében bekövetkező nyomásváltozások hatására alakját rugalma­san változtató elemmel, például rugalmas fóli­ával létrehozott záróelem fedi. A munkadarab (kábelipari termék) a tartály belső terén az akusztikai rezgésgenerátor szintje felett ha­lad ét, bevezetése és kivezetése olyan eleme­ken át történik, amelyek a munkadarabbal együtt a belső tér nyomásának változásával szemben nagyobb ellenállással jellemzett lég­teret határoznak meg, mint a záróelem rugal­mas alakváltozására jellemző ellenállás. Ez a berendezés egyszerű bevonatkészitési (poro­zási) technológia megvalósítására nyújt lehe­tőséget, a környezetszennyezés (anyagkihor­­dés) veszélyét minimálisra csökkenti. A berendezés hátránya az, hogy a mun­kadarab 1,6 m/s-nál nagyobb kihúzási sebes­sége esetén a kábeliparban megkívánt minő­séget a porozással felvitt réteg nem mindig biztosítja. Mivel a bevonóanyag áramát akusztikai generátorral hozzák létre alulról felfelé irányuló áramlásban, ezért a tartály térfogata nem növelhető egy ésszerű határ fölé. Emiatt a berendezés kezelésében fontos szerep jut a kezelőnek, akinek tapasztalatá­tól függ a beadagolt bevonóanyag mennyisé­ge. A helytelenül megválasztott anyagmennyi­ség következménye vagy a kis intenzitású anyagáram, vagy az anyagáram kialakulásá­nak lehetetlensége. A találmány feladata az ismert berende­zés olyan jellegű továbbfejlesztése, amelynek révén nagy kihúzási sebességek esetébe is a felületi réteg (bevonat) készítése (a porozás) a kívánt minőségi paraméterek mellett, szub­jektív hibáktól mentesen hajtható végre. A találmány alapja az a felismerés, hogy az akusztikai generátoroknak a porbevonó anyag felboltozódását megakadályozó hatásá­nak fenntartása mellett nincs szükség a be­vonó anyag alulról felfelé irányuló árama és a munkadarab közötti érintkezés fenntartásá­ra, hanem a bevonóanyagot az ismert beren­dezésnek megfelelő felépítésű tartályból alul kell alsó bevonóedénybe vezetni, miközben folyamatosan vagy szakaszosan a bevonó­anyagot a bevonóedényból a felül elhelyezke­dő tartályba kell juttatni. A kitűzött feladat megoldására olyan, hosszirányban mozgó munkadarabon laza vagy tömör szerkezetű felületi réteg - pél­dául porozással történő - készítésére alkal­mas berendezést dolgoztunk ki, amely bevo­nóanyagot, különösen port fogadó tartállyal van kialakítva, ahol a tartály két szemközti faléban a bevonóanyagot munkadarabhoz to­vábbító áramoltató akusztikai rezgésgenerá­tor van elrendezve, valamint a tartállyal a belső terében bekövetkező nyomásváítozáso­­kat rugalmasan követő záróelem van csatla­koztatva és a találmány szerint a tartály a munkadarabot keresztirányú falai között megvezetö bevonóedény felső részében kiala-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom