201596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázolaj tüzelőanyaggal működő (dizel rendszerű) belsőégésű motorok hidegüzemeltetésének javítására

1 HU 201596 A 2 A találmány tárgya olyan eljárás és berende­zés, amely a gázolaj tüzelőanyaggal működő (dizel rendszerű) belső égésű motorok hideg­üzemeltetési lehetőségeit javítja. Mint ismert, a dizel motorok hidegindí­tása és hidegben való üzemeltetése két köz­ismert nehézségbe ütközik.- Az egyik, hogy a motor hideg állapo­tában az indítómotor által biztosított motor­fordulatszámon a kompresszióütem végén, a hengerfejben (égőtérben) összesűritett leve­gő hőfoka nem mindig éri el a befecskende­zett tüzelőanyag (gázolaj) gyulladási hőmér­sékletét.- A másik, hogy a hajtóanyag (gázolaj) nem jut el a hengerbe (égötérbe), Így az égés sem kezdődhet meg, nem indulhat be a motor. A gázolaj áramlás elakadása üzem köz­ben is bekövetkezhet, amennyiben a hajtó­anyag hőmérséklete csökken az indítási álla­pothoz képest. Ilyenkor a már működő dizel motor menet közben akadozni kezd, sőt leg­többször teljesen leáll, és újra csak a dugu­lás elhárítása után indítható. E második részben leirt üzemzavar alap­vető oka a gázolaj paraffinosodása. Köztudott, hogy a gázolaj lehűlésekor egy adott hőmérsékleten paraffinkristályok kezdenek kiválni. Ezek először zavarosság, később egészen kocsonyássá változtatják a folyadékot, további hűlés esetén ez a folya­mat végső esetben a dermedésig fokozódik. A fentiekben vázolt problémának több megoldása ismert napjainkban: A gázolaj előállítása során ki kell vonni a paraffint, igy egészen alacsony hőmérsék­leten is zavarmentesen használható. Ez a megoldás azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy a nyersolajból kinyerhető mennyiség ezáltal csökken, tekintélyes energiamennyisé­get elveszítünk, az előállítási költségek nö­vekednek, és emellett a kontinentális éghaj­lati viszonyok mellett a téli, nyári gázolaj minőségi váltás sem határozható egyértelmű­en meg. Alkalmaznak továbbá benzin belekeveré­sét a gázolajba. Ennek hátránya, hogy növeli a hajtóanyag költségeket, csak részleges ja­vulást eredményez, csökkenti a kenőképessé­gét a gázolajnak, igy az adagoló elemek idő előtti elhasználódását eredményezi. Petróleumnak a gázolajba történő bele­keverése pedig azért hátrányos, mert csak korlátozott mennyiségben használható fel, mi­vel csak mérsékelten javítja a hidegfelhasz­­nálási tulajdonságokat, lerakódásokat, kok­szosodási okoz az égéstérben és a porlasztó­csúcson. Folytak kísérletek paraffinosodásgátló adalékok alkalmazására, ezek azonban csak közepesen javítják a hideg üzemi lehetősége­ket. Csak +5, +15 °C gázolajhőmérséklet fe­lett bekeverve hatásos, és télen az üzemelte­tőknél ez általában nem biztosítható. Ismert megoldás e probléma elhárításá­nak az üzemanyag ellátórendszerek átalakítá­sa, tehát a melegítés hulladékhóvel, például hűtővízzel vagy melegítés elektromosan, ak­kumulátorról vagy külső hálózatról. Ennek a műszaki megoldásnak egyik reprezentánsa a Debaux melegítő, ahol a hűtővízkörbe iktatott fémcső körül kb. 2 m szorosan feltekert réz­csővön áramlik át a gázolaj. Egy termosztá­­tos megkerülő szeleppel a gázolaj hőmérsék­lete állandóan 35-38 °C. Ez a megoldás azon­­bart csak üzemmeleg motornál alkalmazható, inditásnál nem. Az elektromos melegítők közül viszony­lag egyszerűen és nagyon jó hatásfokkal dolgozik a Raychem cég .Thermo-Line' gyártmánya, amelynél a normál üzemanyagve­zeték egy darabját egy olyan vezetékkel cserélték ki, amelyben egy önszabályozó fű­tőszalag van. A motor és az üzemanyag-átfo­­lyásmennyiség nagyságától függően ez a ve­zeték 1, 2 vagy 2,4 m hosszú. Ennek megfe­lelően a 24 V-os kivitelek maximális áram­felvétele 300, 450 és 600 W. A Thermo-Line azonban a teljes áramot csak nagyon hideg üzemanyagnál, tehát kb. -30 °C-nál veszi fel. Minél jobban melegszik a gázolaj, annál ke­vesebb a fűtőszalag áramfelvétele. Ez a sza­lag tehát fokozatmentesen szabályozza ön­magát, és termosztátra nincs szükség. Kb. +15 °C-nál kikapcsol. Azon a hosszú szaka­szon, amelyen az üzemanyag a fűtőszalaggal érintkezésbe kerül, az üzemanyag felmeleg­szik. Mint minden más üzemanyagmelegitőt, a Thermo-Line-t is lehetőleg közvetlenül az üzemanyagszűrő előtt kell beépíteni, hogy a hó a tulajdonképpeni kritikus szűrőhöz való vezetés közben ne vesszen ismét el. Egy hasonló üzemanyagelömelegítót for­galmaz a holland Groeneveld Transport Effi­ciency BV cég. A Groeneveld-fűtés egy pán­céltömlőből áll beépített fűtőelemmel, amely -20 °C-os külső hőmérsékletnél 280 W-os maximális futóteljesítményt ad, és 25 °C-os üzemanyaghómérsékletnél még 100 W-tal fűt. Végül 55 °C-nál egy termosztát teljesen ki­kapcsolja a fűtést. A villamos előmelegítők műszaki tulaj­donságaiból következik, hogy minél nagyobb a fűtóteljesitmény, természetesen annál job­ban van a jármű áramköre megterhelve. Vi­szonylag gyenge áramfejlesztővel ellátott te­hergépkocsiknál a probléma kb. 300 W-os fű­­töteljesítménynél kezdődik, amelyhez a 24 V-os berendezésből 12,5 A áram folyik. Az ismert és alkalmazott, melegítéssel működő szerkezetek hátránya, hogy a teljes üzemanyagellátó rendszert nem képesek me­legíteni. A höbevitel mindig csak a rendszer egyes meghatározott pontjaira korlátozódik. Ha a gázolaj az egész üzemanyagellátó rend­szerben bedermedt, akkor egyes szakaszok melegítése hatástalan, mert a nem melegített szakaszokban képződött dermedt gázolaj mi­att az áramlás nem tud megindulni. (DT 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom