201595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az agyagásványok stabilizálására gőzbesajtolásos kőolajtermelés esetén
3 HU 201595 D 4 nagy energiával közelíthetők, oly módon, hogy az agyagok vizes környezetébe olyan kationokat juttatunk, amelyek azok Na*, Ca2*, Mg2* ionjait lecserélve, a rétegszerkezetben fixálódnak, a rétegek elektrosztatikus kötési energiáját nagymértékben megnövelik, vagyis az agyagokat stabilizálják, a diszpergálódást inhibitálják. Kimutattuk, hogy az inhibitáló kationok hatására az agyagok fent körülírt diszpergálódása nagymértékben csökken, koncentrációtól függően megszűnik, tehát segítségükkel a gözbesajtoiáshoz kedvező feltételek biztosíthatók. A találmány értelmében tehát úgy járunk el, hogy a gőzbesajtolást megelőzően és/vagy a gőzbesajtolés alatt a tárolókőzet(ek)be folyamatosan vagy szakaszosan egy dugóban vagy több, adott esetben inert fiúi— dum-dugókkal egymástól elválasztott dugókban állandó vagy folyamatosan vagy lépcsőzetesen változó koncentrációban káliumvagy ammónium-só vizes oldatát vagy azok keverékét sajtoljuk be 0,001-500 g/1, előnyösen 0,01-300 g/1 koncentrációban és 0,005- -0,7-szeres, előnyösen 0,01-0,5-szörös pórustérfogat mennyiségben, majd a tárolót 1-200 napig, előnyösen 1-100 napig pihentetjük. Kálium- és ammónium-sóként előnyösen szervetlen vagy szerves sókat alkalmazhatunk. Előnyös példaként említhető káliumsók közül a klorid, nitrát, szulfát, acetát, karbonát, hidrogén-karbonát, hidroxid, fluorid, szilikát és rodanid, ammóniumsók közül a klorid, nitrát, szulfát, acetát, karbonát, hidrogén-karbonát, hidroxid és rodanid. A ammónia alkalmazható cseppfolyós vagy gázhalmazállapotban is, A találmány szerinti eljárás legáltalánosabb megoldása az, amikor a gőzbesajtolás megkezdése előtt, az olajtermelés ismert eszközeinek felhasználásával, az inhibitáló anyago(ka)t tartalmazó oldatot a besajtoló kúton keresztül a megfelelő koncentrációban bejuttatjuk (a szükséges koncentráció megválasztása előzetes laboratóriumi vizsgálatok során határozható meg). Ezt követően, pihentetés alkalmazásával vagy anélkül, megindítjuk a gőzbesajtolást. Tekintettel azonban arra, hogy a találmány szerinti eljárás egy folyamatban lévő kőolajtermelési eljárás (gőzbesajtolásos termikus módszer) attribituma, az agyagásványok kezelése - igazodva a termelési eljárás adott fázisaihoz - többféle módon is megvalósítható. A tároló inhibitoros kezelése történhet úgy, hogy a gőzbesajtolást megelőzően vizes oldatban 0,001-500 g/1, előnyösen 0,01- -300 g/1 koncentrációban, a visszasajtoló és termelő kút közötti távolság által meghatározott tárolókózet pórustérfogatára számított 0,005-0,7-szeres, előnyösen 0,01-0,5-szörös pórustérfogat dugóméretben a kezelésre kiválasztott sóoldatot a rétegbe sajtoljuk, majd a hőegyensúly visszaállítása céljából pihentetjük a rendszert. A pihentetés után elkezdődhet a gőzbesajtolás. A gőzbesajtolás következtében a tároló érintett szakaszának termikus állapota megváltozik, a hőmérséklet emelkedik, ami az inhibitor kationok beépülését gyorsítja, mivel - tapasztalataink szerint - az ioncsere (fixálódás) folyamata endoterm. A gőzfázissal együtt is bejuttathatjuk az inhibitáló kationokat a kezelendő formációba minden olyan vegyidet formájában, amelyek a gőzbesajtolás hőmérsékletén gőzfázisba mennek át, és ez a megoldás mór akkor is alkalmazható, ha termikus disszociációjuk bekövetkezik, de később a kondenzált fázisban (vízben) változatlan ionokként jelennek meg. Ilyen esetekben az agyaghatás inhibitálására például illő ammóniumsókat (ammónium-hidroxid, ammónium-karbonát, ammónium-hidrogén-karbonát, stb.) vagy illékony káliumsókat (kálium-formiát, kálium-acetát, káli— um-hidrogén-karbonát, stb.) használhatunk fel. Az inhibitor kationok nemcsak a gőzbesajtolás folyamatát megelőzően, hanem az alatt, közbenső lépésiek)ként is alkalmazhatók, továbbá a vizes fázisú inhibitálás kombinálható a gőzfázisúval, egy vagy több kezelési ciklusban, az adott tároló tulajdonságait előzetesen feltáró vizsgálatoknak megfelelő minőségi és mennyiségi mutatók biztosításával. Inhibitoros kezeléshez a káliumés/vagy ammóniumionokat legalább 0,001 g/1 és legfeljebb 500 g/1 koncentrációban, a kúttávolságok által meghatározott tárolópórustérre számított 0,005-0,7-szeres pórustérfogat mennyiségben alkalmazzuk, a tároló sajátosságaitól függően azonban a szükséges össztömeget növekvő vagy csökkenő koncentrációjú kisebb dugók sorozatával, továbbá az inhibitor ionok keverékeinek hasonló alkalmazásával is a tárolóba juttathatjuk, elválasztó fluidum-dugók alkalmazásával vagy anélkül. A gőz, gőzelegy, gőz-gáz keverék fázisokban alkalmazott inhibitorionokat úgy is a tárolóba juttathatjuk, hogy a besajtolt gőz, gőz/gáz vagy elegy dugókat visszatermeljük, és ezt a besajtolás-visszatermelés ciklust egynél többször megismételjük (huff-and-puff módszer), a besajtolt fluidum(ok) és a tárolókózet kölcsönhatásainak intenzif ikálása céljából. Az ngyaghafás inhibitálása akkor is célszerű, ha a gőzbesajtolással művelendő tárolón előzetesen heterogenitás kiegyenlítési műveletiek let hajtunk végre, amit ugyancsak megelőzhet inhibitoros kezelés. Az agyaghatás inhibitálás a gózbesajlolásos kőolajtermelési módszer esetén az alábbi előnyöket biztosítja: 1.) Visszaszorítja, illetve kizárja az agyagásványok duzzadási diszpergálódását, ami a tárolókózet stabilitásét jelenti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
