201545. lajstromszámú szabadalom • Heterociklusos kinoxalinil-oxi-fenoxi-propionátot tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 201545 B 2 n értéke az (I) általános képlet definíciójához megadottal azonos, és X jelentése halogénatom, mezil-oxivagy tozil-oxi-csoport - reagáltatásával állíthatjuk eló. A reagáltatást általában valamilyen szerves oldószerben, például N,N-dimetil-formamidban, dimetil-szulfoxidban, akrilnitrilben vagy hasonlókban, valamilyen szerves vagy szervetlen bázis, például nátrium-karbonát, kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát jelenlétében, megfelelően megválasztott hőmérsékleten végezzük. A kiindulási (kinoxalinil-oxi)-fenolokat előállíthatjuk egy (IV) általános képletű 2-halogén-kinoxalinból - a képletben X1 jelentése halogénatom, R1 pedig az előzőekben megadott jelentésűek - úgy, hogy azt az (V) képletű (benzil-oxi)-fenollal valamilyen szerves vagy szervetlen bázis jelenlétében reagáltatjuk, majd az így keletkezett (VI) általános képletű köztiterméket valamilyen hidrogénátvivő katalizátort, például palládiumkatalizátort alkalmazva hidrogénezzük. A hidrogénezés következtében debenzileződés megy végbe, aminek eredményeképpen a megfelelő (kinoxalinil-oxi)-fenolt kapjuk. A találmány szerinti eljárás másik kiindulási vegyülete egy (III) általános képletű, szubsztituált propionsav-(heterociklusos csoporttal helyettesített alkil)észter, amelyet úgy állíthatuk elő, hogy - például, ha X jelentése halogénatom - egy halogén- propionsavhalogenidet reagáltatunk egy megfelelő, heterociklusos csoporttal helyettesített alkanollal. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy például etil-(2-halogénpropionát)-ot reagáltatunk egy megfelelő, heterociklusos csoporttal helyettesített alkanollal valamilyen alkalmas katalizátor, például titán-tetra (2- propanolát) jelenlétében. így a kívánt halogén-propionsav- (heterociklusos csoporttal helyettesített alkil)-észter egy átészterezési folyamat során keletkezik. A találmány szerinti gyomirtó készítmény legalább egy (I) általános képeltű [(kinoxalinil-oxi)fenoxi]-propionátból és megfelelő hordozóanyagból áll. A készítmény előállítása végett az (I) általános képletű hatóanyagot közömbös segédanyagokkal keverjük össze, és ilyen módon készíthetünk finom eloszlású szemcsékből álló szilárd terméket, granulátumot, pasztillákat, nedvesíthető port, folyékony terméket, oldható port, oldatot, valamint vizes, illetve szerves oldószerekkel készült diszperziót vagy emulziót. Az ilyen készítmények mind különböző kémiai és fizikai tulajdonságokkal bírnak, és bármilyek közülük a szakterület ismert módszereivel előállítható. Az egyik eljárás szerint péládul a hatóanyaggal átitathatunk valamilyen finom eloszlású vagy szemcsés szerves, illetve szervetlen hordozóanyagot, amelyek többek között attapulgit föld, homok, vermikulit, kukoricacsutkából készült őrlemény, csontszén vagy más, a szakemberek előtt általánosan ismert szilárd hordozók lehetnek. Az átitatott szemcséket azután a talaj felületén szétteríthetjük, vagy bedolgozhatjuk a talajba. Más eljárást alkalmazva, a hatóanyagból nedvesíthető port készíthetünk oly módon, hogy a vegyületet összekeverjük valamilyen semleges porszerű hordozóval, amelyhez előzőleg megfelelő felületaktív anyagot adtunk, majd egészet finom porrá őröljük. Jellegzetes porszerű szilárd hordozóanyagok a különböző szilikátásványok, például a csillám, talkum, agalmatolit, anyag és hasonlók, továbbá a szerves anyagokból, például kukoricacsutkából készült őrlemények. A nedvesíthető port felhasználás előtt vízben diszpergáljuk, és a talaj felületén, illetve a növényzetre permetezhetjük. Készíthetünk a hatóanyagból emulgeálható sűrítményt is, és ez esetben úgy járunk el, hogy a vegyületet feloldjuk valamilyen oldószerben, például xilolban, toluolban vagy más alifás szénhidrogénben, amelyhez előzőleg valamilyen általánosan ismert felületaktív diszpergálószert adtunk. Az emulgeálható koncentrátumot vízben eloszlatva használjuk permetezőszerként. A készítmény hatóanyag-koncentrációja tág határok között változhat, tipikus esetben 1 és 95 tömeg % között van. A felhasználásra kész diszperziók, amelyeket a talajra vagy a levélzetre, illetve a magok kezelésére használunk, általában 0,002 és 80 tömeg % közötti töménységben tartalmazzák a hatóanyagot. A gyomirtó készítményeket, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak, vízben vagy valamilyen szerves folyadékban, például olajban eloszlatva jutathatjuk a kiválasztott növényzetre. Különböző felületaktív anyagok hozzáadásával a hatóanyag hatásspektrumán mennyiségileg is és minőségileg is javíthatunk. E célra alkalmas felületaktív anyagok a szakterület művelői előtt jól ismertek, mindazonáltal hivatkozunk e helyütt McCutcheon monográfiájára (Detergens and Emulsifiers, Allured Publ. Co., Ridgewood, NJ, (1980)], amelyben további példákat találtunk megfelelő felületaktív anyagokra. Ezek a készítmények akár folyékony, akár szemcsézett formában ugyancsak alkalmasak a talaj kezelésére is. A vetemény kikelését megelőző gyomirtásra a találmány szerinti hatóanyagokból általában hektáronként mintegy 0,01-11,2, kg-ot juttatunk a termőföldre, amely a gyomnövények és haszonnövények magvait egyaránt tartalmazza. Ilyen alkalmazás mellett a hatóanyagot vagy a talaj felületére, vagy annak a felső, mintegy 2,5-7,5 cm-es rétegébe juttathatjuk. Ha a kisarjadt növényzetet kezeljük a gyomirtó szerrel, akkor hektáronként általában 0,01 és 11,2 kg közötti mennyiséget juttatunk a növény föld feletti részeire. A megfelelő adagolás, valamint a különböző hatásjavító adalékok jellege és mennyisége számos tényezőtől függ: például a növény fajtájától, és attól, hogy az éppen milyen fejlődési szakaszban van; az alkalmazás módjától; a levegő és a talaj hőmérsékletétől; a csapadék mennyiségétől és intenzitásától a kezelést megelőzően, illetve azt követően; a talaj jellegétől, pH-jától, termőképességétől, valamint víz- és szervesanyag-tartalmától; a megcélzott növény életerejétől és éllettani feltételétől; a relatív páratartalomtól és a szélsebességtől az adott földterület környezetében a gyomirtás idején; a célnövény levélzetének terjedelmétől és sűrűségétől; a fény minőségétől, intenzitásától és napi időtartamától; továbbá a megelőzően alkalmazott, illetve az ezt követően tervezett növényvédő szerek típusától alkalmazásának időpontjától. Mindazonáltal a gyomirtók használatában járatos szakemberek gyakorlati ismereteik alapján könnyen meghatározhatják bármely konkrét [(kinoxalinil-oxi)fenoxi]-propionáthatóanyag alkalmazásának optimális feltételeit. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek izomerek formájában, vagy azok elegyeiként fordul5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
