201528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin-monohidroklorid előállítására

1 HU 201528 B 2 Értékelés: Szennyezés (t %) Rf saját referencia 2,6-diklór-anilin N-(2,6-diklór-fenil)-0,7 <0,1 0,4-formamid (klonidin 0,57 0,52) <0,1 0,3 A táblázatból látható, hogy a vizsgált anyagok közül csak az eljárásunk szerint előállítót termék minősége felel meg az USP XXI követelményeinek, vagyis annak hogy az egyes szennyezések mennyisége kisebb legyen, mint 0,1 t %. A találmány szerinti eljárást - anélkül, hogy ezekre korlátoznánk az alábbi példákkal részletesebben szem­léltetjük. 1. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin 40,0 g (1 mól) nátriumhidroxid 300 ml vízzel készített oldatához 30,1 g (0,5 mól) etiléndiamint és 2,3 g (0,01 mól) trietil-benzil-ammónium-kloridot adunk, majd intenzív kevertetés közben hozzácsepeg­tetjük 121,5 g (0,5 mól) 2,6-diklór-fenil-izociánsav­­diklorid 400 ml diizopropiléterrel készített oldatát. Eközben az enyhén exoterm reakció elegyének hő­mérsékletét vizes hűtéssel 20 °C-on tartjuk. A be­­csepegtetés után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten további 3 órán át keverjük, majd a fázisokat elvá­lasztjuk, az éteres fázist 200 ml vízzel mossuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. Ily módon 110 g (96 %) nyers 2-(2,6- diklór-fenil-imino)-imidazolidinhez jutunk, melyet 500 ml forró acetonban oldunk, csont­szénnel derítjük, leszűrjük és hűtőszekrényben kris­tályosodni hagyjuk. 100 g (87 %) tiszta 2- (2,6-dik­­lór-fenil-imino)-imidazolinhez jutunk, o.p.: 140- 142 *C. 2. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal a külöbséggel, hogy trietilbenzil-ammónium-klorid ka­talizátor helyett 3,2 g (0,01 mól) tetrabutil-ammóni­­um-bromidot, s a diizopropiléter oldószer helyett 500 ml dietilétert alkalmazunk, a reakcióelegy hőmérsék­letét 20 ”C helyett sós-jeges hűtéssel 5 °C-on tartjuk, s a reakciót szobahőmérsékleten nem 3 órát, hanem 10 órát keverve tesszük teljessé. Ily módon 105 g (91,3 %) tiszta az 1. példában leírttal azonos olva­dáspontú 2-(2,6-diklór-fenil-imino)- imidazolidinhez jutunk. 3. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben a 2. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy a reakció oldószerként dietiléter helyett 400 ml dibutilétert használunk, a reakciót 30 °C-on hajtjuk végre és 3 órás szobahőmérsékleten történő kevertetéssel tesszük teljessé. Ily módon 99 g (86 %) tiszta 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidint kapunk, o.p.: 140-142 °C. 4. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy oldószerként diizopropiléter he­lyett 500 ml benzolt alkalmazunk. Ily módon 101 g (88 %) tiszta 2-(2,6-diklór-fenil- imino)-imidazolidint kapunk, o.p.: 140-141 °C. 5. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy trietilbenzil-ammónium-klorid he­lyett „Aliqaut 336” (trikapril-metil-ammónium-klorid) fázistranszfer katalizátort alkalmazunk. Ily módon 99 g (86 %) tiszta 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imida­­zolidint kapunk, o.p.: 140-142 °C. 6. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy oldószerként diizopropiléter he­lyett 500 ml toluolt alkalmazunk s reakció teljessé tétele végett a reakcióelegyet szobahőmérséklet helyett 2 órán át 80 °C-on keverjük. Ily módon 95 g (82,5 %) tiszta 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidint ka­punk, o.p.: 140-142 °C. 7. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben a 6. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy oldószerként toluol helyett 500 ml xilolt alkalmazunk s reakció teljessé tétele végett a reakcióelegyet szőbahőmérséklet helyett 1 órán át 80 °C-on kevertetjük. Ily módon 93 g (81 %) tiszta 2- (2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidint kapunk, o.p.: 139- 141 *C. 8. példa 2-(2,6-dik!ór-fenil-imino)-imidazolidin 40,0 g (1 mól) nátrium hidroxid 300 ml vízzel készített oldatához hozzáadunk 45,1 g (50 ml - 0,75 mól) etiléndiamint és kb. 1 óra alatt intenzív keverés közben hozzácsepegtetjük 121,5 g (0,5 mól) 2,6-dik­­lór-fenilizociánsav-diklorid 400 ml toluollal készített oldatát. Eközben az enyhén exoterm reakció reak­­cióelegyének hőmérsékletét vizes hűtéssel 30 °C alatt tartjuk. A becsepegtetés után a reakcióelegyet szo­bahőmérsékleten további 3 órán át keverjük, majd a fázisokat elválasztjuk, a toluolos fázist 200 ml vízzel mossuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. Ily mó­don 106 g (92,2 %) nyers 2-(2,6-diklór-fenil-imono)­­imidazolidinhez jutunk, melyet 500 ml forró aceton­ban oldunk, csontszénnel derítünk, az oldatot leszűrjük és hűtőszekrényben kristályosodni hagyjuk. Kiterme­lés 101 g (88 %) tiszta 2-(2,6-diklór-fenil-imino)­­imdazolidin, o.p.: 140-142 °C. 9. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin Mindenben a 8. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a 45,1 g (0,75 mól) etilén-diamin helyett 31,6 g (0,53 mól) etilén-diamint alkalmazunk. 100 g (87 %) címszerinti vegyületet kapunk, op.: 140- 142 °C. 10. példa 2-(2,6-diklór-fenil-imino)-imidazolidin--monohidroklorid 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom