201512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-ecetsav és származékai előállítására katalitikus karbonilezéssel

1 HU 201512 B 2 xi-egységet tartalmazó koronaétert használunk. Ezeket a vegyületeket a (II) általános képletű vegyületek hidroxi-karbonilezésében fázisátvivő katalizátorok­ként eddig még nem alkalmazták. Fázisátvivő katali­zátorként kiemelkedően előnyösen használhatunk 200 és 2000 közötti móltömegű poli(etilén-glikol)-t. Felismertük azt is. hogy a reakcióban nincs szükség szerves oldószer alkalmazására; ekkor azonban a reak­­cióelegyhez minden esetben kötelező a fentiekben meghatározott fázisátvivő katalizátort adni. Ez a felis­merésünk azért meglepő, mert az eddigi közlemények éppen az átmeneti fémszármazék katalizátor eltávolí­tásának elősegítése és a katalitikus ciklusszám növelése céljából tartották szükségesnek a szerves oldószer al­kalmazását. A találmány tárgya tehát eljárás (I) általános képletű vegyületek előállítására (II) általános képletű vegyü­­letekből - a képletekben R1. R2, R3, R4 és X jelentése a fenti - katalitikus hidroxi-karbonilezéssel, szén-mo­­noxid. alkálifém-hidroxid, alkáliföldfém-hidroxid vagy ammónium-hidroxid vizes oldata, a reakció körülmé­nyei között karbonilszármazékot képező átmeneti fém­­származék katalizátor, továbbá adott esetben szerves oldószer és adott esetben fázisátvivő katalizátor jelenlé­tében, +5°C és +60°C közötti hőmérsékleten és 1-100 bar nyomáson. A találmány értelmében- ha a reakciót szerves oldószer jelenlétében végez­zük, szerves oldószerként tercier amil-alkoholt vagy szeszipari kozmás olajat használunk,- ha a reakciót szerves oldószer távollétében végez­zük. a reakcióelegyhez minden esetben adunk fázis­átvivő katalizátort, és- fázisátvivő katalizátorként 200 és 20 000 közötti móltömegű poli(etilén-glikol)-t vagy 4-6 etoxi-egysé­­get tartalmazó koronaétert használunk. A találmány szerinti eljárásban a szén-monoxidot hulladék szén-monoxid gázelegy formájában is fel­használhatjuk. A hulladék szén-monoxid gázelegyek eddig még nem kielégítően hasznosított ipari mellék­­termékek, amelyek szén-monoxid mellett jellemző szennyezésként szén-dioxidot és nitrogént tartalmaz­nak. A szén-monoxid parciális nyomása nem kritikus, és 0,1-100 bar között változhat. Hulladék szén-mo­­noxid gázelegy használatakor célszerű a szén-dioxid szennyezést előzetesen lúgos mosással eltávolítani. A találmány szerinti eljárásban katalizátorként az eddig ismert eljárásokban általánosan használt, a reak­ció körülményei között karbonilszármazékot képező át­meneti fémszármazék katalizátorok bámielyikét alkal­mazhatjuk. A legelőnyösebb a kobalt-karbonil-szárma­­zékok alkalmazása. A reakciót előnyösen légköri nyomáson végezzük. A nyomás növelésével ugyan nő az (I) általános képletű vegyületek hozama, ez a hozamnövekedés azonban tapasztalataink szerint nem túlzottan jelentős. A nyomás növelésének reakciókinetikai akadálya nincs; gazdaságossági szempontokból azonban rend­szerint nem célszerű a nyomást túlzottan növelni, mert ekkor a ráfordítások (nyomásálló készülékek alkalmazása, kompresszorok beiktatása stb.) már nem állnak arányban az elért többleteredménnyel. A reak­ciót célszerűen 1-5 bar nyomáson végezzük. Ha a reakcióban szerves oldószert (tercier umil­­-alkoholt vagy kozmás olajat) használunk, az elegyben a szerves oldószer/víz arány tetszőleges lehet. Miként már említettük, szerves oldószer használatára nincs feltétlenül szükség, de szerves oldószer távollétében csak akkor érhetünk el megfelelő eredményeket, ha a reakcióelegyhez fázisátvivő katalizátort (koronaétert vagy poli/etilén-glikolt/-t) adunk. A reakcióelegyhez általában legalább a kiindulási anyagra vonatkoztatva 2 mólekvivalens bázist adunk. A katalizátor/szubsztrátum tömegarány általában 1:1 és 1:300 értékek között, kozmás olaj alkalmazása esetén 1:1 és 1:1000 értékek között változhat. A találmány szerinti eljárás leglényegesebb előnye, hogy segítségével az (I) általános képletű vegyületek nagy szelektivitással, jó hozammal és jó katalitikus cik­lusszámmal állíthatók elő, gazdaságos és környezet­kímélő módon. Az eljárás hulladékanyagok (kozmás olaj, hulladék szén-monoxid) hasznosítását is lehetővé teszi. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlá­tozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismer­tetjük. 1. példa Reakcióedényként mágneses keverővei és gáz be- és kivezető csővel ellátott háromnyakú 100 ml-es gömblombikot használunk. A reagensek bemérése előtt a reakcióedényt vákuumszivattyúval légtelenítjük, majd szén-monoxid gázzal feltöltjük, és ezt a műve­letet a tökéletes légcsere érdekében még kétszer megismételjük. Ezután a lombikba szén-monoxid áramban 0,5 mmól (0,17 g) Co2(CO)s-t, 12.5 ml terc-amil-alkoholt, és 20 tömeg%-os vizes oldat for­májában 30 mmól nátrium-hidroxidot mérünk be. Az elegyet 30°C-on intenzíven keverjük, miközben a szén-monoxid gáz bevezetését legfeljebb 10 ml/s sebességgel folytatjuk. 5 perces keverés után a sötét vörösbama színű oldat világoskék színűvé válik. Ek­kor a reakcióelegyhez szén-monoxid áramban 15 mmól (1,73 ml) benzil-kloridot adunk. 5 perces keve­rés után a reakcióelegy ismét sötét vörösbama színű lesz. A gázbevetezés és keverés sebességét 5 órán ke­resztül állandó értéken tartva a karbonilezési reakció lejátszódik, mely színváltással is jár (a reakció végén az elegy citromsárga színű lesz). A fázisokat választótölcsérben elválasztjuk, majd a szerves fázist háromszor 5 ml desztillált vízzel mossuk. Az egyesített vizes fázisokat 10 ml benzollal össze­rázzuk, és a benzolos fázist eltávolítjuk. A vizes fázist erős ásványi savval vagy hangyasavval pH=l értékre savanyítjuk, és a kivált fenil-ecetsavat háromszor 10 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres oldatokat egye­sítjük. nátrium-szulfát fölött szárítjuk, és a dietil-étert vízsugárszivattyúval eltávolítjuk. 1,37 g (67 %) fenil­­-ecetsavat kapunk. Katalitikus ciklusszám: 10/Co atom. Megismételjük a fenti eljárást azzal a különbséggel, hogy a reakciót 8 órán át 5°C-on végezzük. A fenil-ecetsavat 66 %-os hozammal kapjuk. Megismételjük a fenti eljárást azzal a különbséggel, hogy a reakciót nyomásálló készülékben 5 bar nyomá­son végezzük. A fenil-ecetsavat 72 %-os hozammal kapjuk. Megismételjük a fenti eljárást azzal a különbséggel, hogy a reakciót nyomásálló készülékben 50 bar nyo­máson végezzük. A fenil-ecetsavat 78 %-os hozammal kapjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom