201475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony inzulin-készítmények előállítására
HU 201475 B 9 10 A 0 jelzésű oldat: összehasonlító oldat, amelyet az egyik sertésnek (testsúlya: 77 kg) adunk be. Az 1 jelzésű oldat: vizsgálati oldat, amelyet egy másik sertésnek (testsúlya 79 kg) adunk be. III. táblázat Az injekció után eltelt idő, perc Radioaktivitás, % 0 1 Plazma glükóz, % 0 1 Plazma immunreaktiv inzulin, mikroegység/ml 0 1-15 _ — 98 98 5 alatt 5 alatt 0 100 100 100 100 5 alatt 5 alatt 30 91 67 95 41 16 25 60 76 54 67 49 18 23 90 69 40 56 43 19 18 120 56 27 51 41 13 14 180 38 11 47 45 10 5 240 23 5 58 78 9 5 alatt 300 14 3 65 108 7 5 alatt Amint a III. táblázatból látható, a vizsgálati oldatból az inzulin gyorsabban felszívódik, mint az összehasonlító inzulin-oldatból. Ez a megfigyelés teljesen összhangban van a 0 és 1 jelzésű oldatok esetében a plazma glükózszintje, valamint a plazma immunreaktiv inzulin-szinje időbeli lefutására megfigyelt adatokkal. 3. példa Elkészítünk egy 2 jelzésű, alábbi összetételű oldatot: 0,175 mól/1 magnézium-acetát, 0,0375 mól/1 ecetsav, 2 g/1 fenol és 100 nemzetközi egység/ml cinkmentes, humán, egykomponensű inzulin; pH = 5,5. Az oldathoz a 2. példában leírthoz hasonló módon nyomjelzű inzulint adunk, majd 2 jelzésű oldat 0,1 ml térfogatú részletét szubkután injekció formájában beadjuk egy sertésnek, mégpedig az állat nyakának egyik oldalára, míg ugyanennek az állatnak, a nyaka másik oldalára szubkután injekció formájában beadunk 0,1 ml 0 jelzésű, a 2. példában leírt módon előállított, összehasonlító inzulin-oldatot. A felszívódást a 2. példában leírt módon követjük. Egy hét múlva a kísérletet oly módon ismételjük meg, hogy az egyes oldatok injekciós helyét felcseréljük. Az eredményeket a IV. táblázatban mutatjuk be. IV. táblázat A %-os maradék radioaktivtás időbeli lefutása, két ugyanazon a sertésen elvégzett kísérlet átlag értékei Az injekció után eltelt idő, perc Radioaktivitás, % 0 2 0 100 100 30 92 79 60 86 63 90 73 53 IV. táblázat folytatása A %-os maradék radioaktivtás időbeli lefutása, két ugyanazon a sertésen 25 elvégzett kísérlet átlag értékei Az injekció után eltelt idő, perc Radioaktivitás, % 0 2 120 63 44 180 42 26 240 25 12 300 15 5 35 A táblázatból látható, hogy a vizsgálati oldatból az inzulin gyorsabban felszívódik mint az összehasonlító inzulin-oldatból. 40 4. példa Elkészítjük a 3A és 3B jelzésű, alábbi összetételű oldatokat: 3A: 0,14 mól/1 magnézium-szulfát, 0,05 mól/1 magnézium-klorid, 2 g/1 fenol és 100 nemzetközi 45 egység/ml cinkmentes, humán, egykomponensű inzulin; az oldat pH-ját sósavval 5,5-re állítjuk be. 3B: Az oldat összetétele azonos a 3A jelzésű oldat összetételével, de a fentieken kívül ml-enként 1 mg protamin-szulfátot is tartalmaz. 50 Az oldatokhoz a 2. példában leírt módon nyomjelző inzulint adunk. A 3A jelzésű oldat 0,1 ml térfogatú részletét szubkután injekció formájában beadjuk az 1. számú és a 2. számú sertésnek, az állatok nyakának egyik oldalára. A 3B jelzésű oldat 55 0,1 ml térfogatú részletét hasonló módon beadjuk a 3. számú és 4. számú sertésnek. Ezután a 0 jelzésű, a 2. példában leírt módon előállított összehasonlító inzulin-oldat 0,1 ml térfogatú részletét szubkután injekció formájában beadjuk mind a négy fenti ál- 60 latnak, a nyakuk másik oldalára. Az inzulin felszívódását a 2. példában leírt módon követjük. Az eredményeket az V. táblázatban mutatjuk be. 6
