201471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertések ivarzásának programozhatóvá tételére alkalmas állatgyógyászati termék előállítására

HU 201471 A A találmány tárgya eljárás sertések ivarzásának programozhatóvá tételére alkalmas állatgyógyá­szati termékek előállítására. Az állatok szaporodása hosszú időn keresztül nem okozott gondot az embernek, természetes volt. 5 A dcmosztikált állatok zavartalanul szaporodtak, látszólag mostoha körülmények között is. Az első zavarok a szaporodásban akkor jelent­keztek, amikor a tartás és takarmányozás kezdett eltérni a természetszerű tartás- és takar- 10 mányozástól. Hetzel már a húszas években felismerte, hogy összefüggés áll fenn a hozamokat fokozó zárt tar­tás, valamint az ipari eredet, nagy biológiai értékű takarmányok etetése, és a szaporodási szervek 15 megbetegedésének gyakorisága között. Az állattenyésztés további belterjesítése és foko­zatos iparszerűvé válás következtében az állati ere­detű élexniszerek termelését egyre inkább a bioló­giai tudományok általános helyzete és a technoló- 20 giai haladás határozza meg. Ez szinte minden állat­fajra érvényes és a sertéseknél ezt különösen ta­pasztalhatjuk a szaporodás területén, hiszen ez te­remti meg a tenyésztés feltételét, ugyanakkor pedig a kocák legfontosabb „paraméterét”, az utódok 25 létrehozását. Ezért a hibridtenyésztési progam eredményei, a malac és süldő előállítás gazdasá­gossága is, valamint a hizlalás is nagymértékben a termékenységtől és a szaporodástól függenek. A szaporodásnak ebből a központi helyzetéből 30 ered a sertéstenyésztés intenzívebbé tételénél hasz­nált termékenység stabilizáló és fokozó eljárások jelentősége is. Amikor a szaporodási feltételeket intenzíven javítjuk, akkor a szaporodás szervezési módja, és annak a termelési menetbe való célszerű 35 beépítése kulcskérdéssé válik, a biológiai és közga­­daság-technológiai követelmények teljesítésénél és harmonikus összehangolásánál. Ennek során a sza­porításra irányuló eljárások komplexumából önál­ló szaporodás-technológia fejlődött ki. 40 1 Szaporodás-technológiának nevezzük a közvet­lenül az állati szaporodási folyamatok menetének optimalizálására és ezáltal az iparszerű termelés­ben használt tenyészállatok szaporodási kapacitá­sának maximális kihasználására irányuló zootech­­nikai és biotechnikai módszerek komplex terveze­­tését, végrehajtását és ellenőrzését. Az üzemelő telepek termelési tapasztalatai azt mutatják, hogy a kocák jelentős százaléka nem fial rendszeresen. A két fialás közötti idő 170-200 nap között változik. Esetenként meghaladja a 200 napot is. Ebből kettős kár keletkezik, egyrészt csökken a malacszaporulat, másrészt ezzel párhuzamosan nö­vekednek a takarmányozási és üzemeltetési költsé­gek. Ahhoz, hogy egy-egy telep hízókibocsátása megfelelő legyen, elsősorban jó és olcsón előállított alapanyagra van szükség. A szaporaságot az örökletes tulajdonságok és a környezeti tényezők alapvetően együttesen hatá­rozzák meg. Igen jelentős a gátló és segítő tényezők ismerete. Egy telep termelési eredménye a szapo­rító részleg jó, vagy rossz munkájának függvénye. A sertéstartó telepeken a termelés a vemhesítő telep­rész épületeiben kezdődik és az ott dolgozó embe­rek lelkiismeretén és szakma szeretetén is múlik. Nagyon fontos, hogy a koca termelési fázisait ismer­jük, nevezetesen a bugatást, a vemhesség idejét, az ellés időtartamát és a szoptatás idejét. Fontos to­vábbá ezeket a szakaszokat előnyösen és hátrányo­san befolyásoló tényezők ismerete. A kocák termelési fázisait nézve egyik legjelen­tősebb a vemhesítési szakasz, mert ez alapozza meg a további szakaszokat. Egy-egy vemhesítési szakasz az alábbi részekből áll: i) bugatásra, termékenyítésre való várakozás el­őkészítés ii) bugatás, termékenyítés iii) bugatást, termékenyítést követő megfigyelés, okszerű takarmányozás iv) vemhesség, annak megőrzése. 2 Vemhesítési szakasz alakulása Termékenyítésre Bugatás Bugatást Korai vm. Vemhesség bugatásra Terméke­termékenyt­vizsgá­a fiaztatóba várakozás nyítés tést köv. lat való áthelye­megfigyelés zés napjáig 1-30 nap 2-3 nap 21 nap 35-40 nap 90-95 nap A vemhesítési szakasz hossza változó lehet, attól függően, hogy a termékenyítésre, illetve bugatásra való várakozás milyen hosszú ideig tart. Cél az, hogy a választott kocák minél előbb eredményes termékenyítésre kerüljenek. Ideális ha a választást követően 10 napon belül termékenyítésre kerülnek az állatok. Ha ez nem lehetséges, akkor legkésőbb 30 napon belül kell a termékenyítésnek megtörténnie, különben a ter­melés nem gazdaságos. Annak érdekében, hogy a termékenyítés a vá­lasztást követően legkésőbb 10 napon belül meg­történjen, különböző hormontartalmú gyógysze­rekkel indukálják az ivarzást. Ismeretes, hogy a sertések ivarzásának proga­­mozhatóvá tételére - vagyis szinkronizálásásra - már többféle készítményt dolgoztak ki. 55 Ennek megfelelően, különböző hatóanyagok külön-külön már léteznek ilyen célra, sőt alkalma­záskor többet együttesen is beadtak már. A 3 962 430 sz. USA-beli, a 899 444 sz. belga és 2 154 138, valamint a 2 167 296 sz. nagy-britanniai 60 szabadalmi leírások oestradiolumból, illetőleg an­nak propionátjából előállított készítményeket ír­nak le. Az oestradiolum dipropionicumot egyéb hormonhatású vegyülettel injekció formájában próbálták ki a C.A. 90 198085 f sz. referátum sze- 65 rint. Oestradiolumból Carbopol 934-gye, trietanol-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom