201458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás napraforgómag héjszerkezetének megváltoztatásával magas fehérje és/vagy energiatartalmú takarmányadalék előállítására

HU 201458 A A találmány tárgya magas fehérje- és/vagy ener­giatartalmú takarmányadalék előállítására, extra­hált napraforgódara felhasználásával, annak héjst­ruktúrája megváltoztatása révén. Ismert, hogy Európában a szója - mint fehérje­­takarmány - az intenzív állattenyésztésben állattar­tásban fontos szerepet játszik és egyben nélkülöz­hetetlen eleme a keverék takarmányoknak. Mivel a szója magyarországi termelése a szükségleteket nem elégíti ki, intenzív kutatás folyik a megfelelő helyettesítő komponens kidolgozására. Ráadásul a szója világpiaci ára évről-évre emelkedik, és ez egy­re inkább nehezíti a szükséges mennyiség import­ját. A szakemberek már régóta keresnek olyan szó­­japótló vagy szőjakiváltó alapanyagot, amely nem okoz étvágycsökkenést, nem tartalmaz rosszul emészthető anyagokat és ezáltal jelentősen nem határolja be felhasználhatóságát. A hazai növényi fehéijehordozók közül az egyik legideálisabb és tömegében is jelentős mennyiségű extrahált napra­forgódara látszik a legmegfelelőbbnek. A növényolajgyártásban elterjed technológiai folyamat során a paraforgóhéjat nem vagy csak részben tudják eltávolítani. Továbbá az extrahált napraforgódara fehérje tartalma és aminosav összetétele sem megfelelő az intenzív állattenyész­tés és tartás számára. Gyakran nehézséget okoz az extrahált naprafor­gódara rosttartalma is. A157 540 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a napraforgódarát még őrölt napraforgóhéj-liszttel, továbbá kukoricadarával, karbamiddal és egyéb adalékokkal egészítik ki A megoldás legnagyobb hátránya az, hogy a napraforgóhéj kemény, nehe­zen emészthető, néha az állatok számára kifejezet­ten káros fizikai struktúrájú anyag. Emiatt a gyakor­latban különböző aktivátor-komponenssel, enzi­mekkel segítik elő az emészthetőségét. Ennek csökkentését próbálják megoldani a 193 091 sz. magyar szabadalmi leírás szerzői, akik a napraforgódara kémiai feltárását, azaz lúgos keze­lését tartják kívánatosnak. Ezt a kémiai kezelést még egy őrlési eljárással is össze kell kapcsolják, a technológiai folyamat így már meglehetősen bo­nyolulttá és időigényessé válik. Emellett a kapott termék aminosav-összetétele nem éri el a kívánatos szintet, a napraforgómaghéj törésvonala továbbra is éles marad. A találmány célja tehát az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével olyan megoldás ki­­dolgozíása, amely a napraforgómag héjszerkezeté­nek megváltoztatásával és a kedvező aminosav­­összetétel beállításával megnövelt hatású takar­­máuyadalékot biztosít. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az aránylag alacsony (38-42 tömeg%) fehérjetartalmú extrahált napraforgódara önmagában ismert állati húsliszttel és/vagy a húsliszt-gyártás során keletke­ző üledékkel összekeverve, a keverék sajátos para­méterek mellett történő extrudálásával magas fe­hérje- és energiatartalmú, kedvező fizikai állapotú termék kapható, melynek aminosav-összetétele is ideálisnak ítélhető. Megállapítottuk azt is, hogy az állati húsliszt 1 mellett vagy helyett az egyébként megsemmisítésre ítélt fehérje és zsírtartalmú üledék (technológiai nevén: zsírzacc) is alkalmas bekeverési kompo­nensnek. A technológiai nevén zsírzaccnak nevezett üle­dék általában rosszul hasznosítható, legtöbbször megsemmisített hulladék. Főbb jellemzői: Szárazanyagtartalom: 40-48 tömeg% Zsírtartalom: 36-45 tömeg% Víztartalom: max 15 tömeg% Össztömegre vetített fehérje: 24 tömeg% Kísérleteink során azt találtuk, hogy az összeke­vert anyagok az extrudálás alkalmával 130-150 °C- os hőmérsékelten és 15-50 MPa végnyomáson olyan fizikai változáson megy át, amelynek során a napraforgódarában lévő maghéjak szerkezete meg­változik, erősen roncsolódik, szálkássága a maghéj törésvonalának élessége megszűnik. Ugyanakkor a fizikai hatáson kívül kémiai változások is beállnak, a fehérje burkok felpattannak, a hosszú fehérjelán­cok eltöredeznek, az emészthetőség rendkívül megnövekszik, a táplálóanyaghasznosulás megja­vul. Fontos még megemlíteni, hogy a folyamat abban az esetben megfelelő, ha a komponensek együttes víztartalma a 10% alá nem esik le. Ha a víztartalom 10% alatt van, a hiányzó vízmennyiséget az extru­dálás során pótolni kell. A fentiek alapján a találmány eljárás naprafor­gómag héjszerkezetének megváltoztatásával magas fehérje- és/vagy energiatartalmú takarmányadalék előállítására extrahált napraforgódara felhasználá­sával olyan módon, hogy a kiindulási anyagként használt 38-42%-os fehérjetartalmú, legfeljebb 10% vizet tartalmazó extrahált napraforgódarát 58-62%-os fehérjetartalmú húsliszttel és/vagy hús­­lisztgyártás során keletkezett 22^-26%-os fehérje-, 37-45%-os zsírtartalmú, legfeljebb 15%-os víztar­talmú üledékkel 90-10-10:90 tömegarányban összekeverjük, a keveréket 130 °C - 150 °C közötti hőmérsékleten, 15-50 MPA nyomáson legfeljebb 120 másodpercig extrudáljuk, majd ismert módon darálóval aprítjuk, homogenizáljuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös változatában az extra­hált napraforgódara és a húslisztgyártás során ke­letkezett üledéket 75:25-50:50 közötti tömegarány­ban keverjük össze. A találmány szerinti eljárásban a folyamat során a különböző komponenseket (extrahált naprafor­gódara, vegyes állatifehérjeliszt, zsírzacc) - a ké­sőbbi példákban felsorolt összetételben - egy spe­ciális keverőn keresztül bevezetjük az extruderbe. Az extrudálást az EY 75-ös típusú extruderen vé­gezzük el. Az extrudálás során 15-50 MPa végnyomás mel­lett egy 130-150 °C-os üzemi hőmérsékletet alakí­tunk ki úgy, hogy a takarmánykomponens mind­össze 30-60 másodpercet tartózkodik a gép belse­jében (átfutási idő: 30-60 mp). Az extrudált takarmányadalék aprítását a szoká­sos módon - kalapácsos darálóval - végezzük. Ez egyben homogenizálást is jelent és osztályozás nél­kül csomagolható. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom