201453. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált szemikarbazon- vagy tioszemikarbazon-származékokat tartalmazó herbicid szer, valamint eljárás a vegyületek előállítására

HU 201453 B kilezzük, amelynek során (A2) általános képletű vegyületet kapunk, a képletben R, R , R4, R9 és R10 jelentése a fenti. Az (I) és (DL) általános képletű vegyületek reak­cióját a (tio)karbazidból kiinduló (tio)szemikarba­­zon előállításánál szokásos körülmények között vé­gezzük. A reakciót általában inert oldószerben, így alko­hol, például metanol vagy etanol jelenlétében vé­gezzük. A reakció savas katalízissel, így piridil-to­­ziláttal elősegíthető. A reakcióhőmérséklet lehet szobahőmérséklete vagy ennél magasabb, például 10-40 °C közötti hőmérséklet. Az R’ helyén COOR5 általános képletű csopor­tot tartalmazó (A) általános képletű vegyületeket előnyösen az R’ helyén szabad vagy sóformájú kar­­boxilcsoportot tartalmazó (A) általános képletű ve­gyületek észterezésével állítjuk elő, ahol a só lehet alkálifémsó. Megfelelő észterező reagens az alkile­­zőszer, így R-halogenid, R5-mezilát vagy R-tozi­­lát, valamint ezek reakcióképes származékai, így CH2N2. Az (Ai) általános képletű tioszemikarbazon­­származékok S-alkilezését a tioszemikarbazonból kiinduló izotioszemikarbazon előállításánál szoká­sos körülmények között végezzük. Általában a re­akciót inert oldószer, például dimetik-formamid jelenlétében hajtjuk végre. A (ül) általános képletű kiindulási vegyületként előnyösen a megfelelő jodi­­dot alkalmazzuk. Általában előnyös, ha a reakciót savmegkötőszer, például kálium-karbonát jelenlé­tében végezzük. A reakciókörülményektől függően az R’ csoport észterezhető teljesen vagy részlege­sen, vagy az R5 csoport kicserélhető. Az észtercso­port hidrolízisével és kívánt esetben ezt követő ész­terezésével (például alkilezésével) a kívánt R5 cso­portot tartalmazó (A2) általános képletű vegyületet kapjuk. Az R’ helyén karboxilcsoportot tartalmazó (A) általános képletű vegyületek a szokásos módon megfeleld sóvá alakíthatók, illetve a sóból felszaba­­díthatók. Az (A) általános képletű végtermék feldolgozá­sát és izolálását a szokásos módon végezzük. Az (A) általános képletű vegyületek szín- vagy anti-formában fordulhatnak elő, ahol az anti-forma predomináns. Azok az izotioszemikarbazon-származékok - (A2) képletű vegyületek -, ahol R4 hidrogénatomot jelent, az alábbi izomer formában is előfordulhat­nak: RR3-C=N-N=C(-SR9)-NHR10. A találmány szerinti eljárásokhoz alkalmazott kiindulási vegyületek és reagensek ismertek, vagy ismert eljárásokkal analóg módon előállíthatók. Az (A) általános képletű vegyületek pre- vagy poszt-emergens herbicid hatással rendelkeznek. Herbicid hatás alatt azt értjük, hogy a hatóanyag módosítja a növény fejlődését, mivel szabályozza a növénynövekedést vagy fitotoxikus hatást vált ki, amellyel gátolja a növény fejlődését vagy elpusztítja azt. Az (A) általános képletű hatóanyagokat a szo­kásos módon hordjuk ki a növényekre vagy azok életterébe, amikoris a herbicid hatás kiváltásához szükséges dózis általában 100 g és 10 kg/hektár 3 között van. A hatóanyagok optimális alkalmazását szakem­ber rutinvizsgálatokkal egyszerű módon megálla­píthatja. Ez függ az alkalmazott hatóanyagtól, a kívánt hatástól (a fitotoxikus hatás nagyobb dózist igényel, mint a növekedésszabályozó hatás), a ke­zelés módjától és körülményeitől. Kielégítő fitoto­xikus hatáshoz az (A) általános képletű hatóanya­gokat általában 0,2-5,0 kg/hektár, előnyösen 0,25-2,5 kg/hektár mennyiségben alkalmazzuk. Az (A) általános képletű hatóanyagok herbicid hatást mutatnak fűszerű növények, valamint általá­ban poszt-emergens alkalmazással széleslevelű nö­vények ellen. A hatóanyagokkal leküzdhető széles­levelű növények például Brassica juncea, Amarant­­hus retroflexus, Abutilon theophrasti, Datura stra­monium, Xanthium canadence, Cassia obtusifolia és Ipomoea purporea. Pre-emergens alkalmazás esetén a hatóanyagok mind széleslevelű, mind fűszerű növények ellen herbicid hatást fejtenek ki. A találmány szerinti készítmények egyéb herbi­cid hatóanyagokkal keverhetők. Ilyen herbicidként említhetők a karbamátok, a tiokarbamátok, klóra­­cetamidok, dinitrianilinek, benzoesav-származé­­kok, glicerol-éterek, piridazinonok, uracilok és kar­­bamidok. A találmány szerinti készítmények a hatóanya­gok mellett mezőgazdaságilag alkalmazható egyéb anyagokat tartalmaznak. A találmány szerinti ké­szítmények alkalmazhatók szilárd, és egyéb formá­ban, például nedvesíthető por és emulgeálható koncentrátum formájában, amelyek a szokásos se­gédanyagokat tartalmazzák. A fenti készítmények előállítását a szokásos módon végezzük, amelynek során a hatóanyagok a hordozóval és adott esetben további segédanyaggal, és felületaktív anyaggal ke­verhetők el. Hordozóanyagként általában folyékony vagy szi­lárd mezőgazdaságilag alkalmazható hordozó­­anyagot értünk, amely lehetővé teszi a hatóanyag alkalmazását. Hordozóanyagként előnyösen hasz­nálható például a talkum, kaolin, diatomaföld, xilol vagy víz. Permetezéssel alkalmazható készítmények pél­dául vízben diszpergálható koncentrátum vagy nedvesíthető por, amely további segédanyagként felületaktív anyagokat, így nedvesíthető- és diszper­­gálószereket, például formaldehid-naftalin-szul­­fonnát kondenzációs szert, alkil-aril-szulfonátot, lignin-szulfonátot, zsír-alkil-szulfátot, etoxilezett alkil-fenolt vagy etoxilezett zsíralkoholt tartalmaz­hat. A találmány szerinti készítmények általában 0,1- 90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A koncent­rátum hatóanyagtartalma általában 2-90 tömeg%, előnyösen 1-70 tömeg%. A felhasználásra kész ké­szítmény hatóanyagtartalma általában 0,01-20 tö­­meg%. A találmány tárgyát közelebbről az alábbi pél­dákkal világítjuk meg. Készítményelőállítási példák 1. Vízben diszpergálható por A 4. példa szerinti vegyület nátrium- vagy izo-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom