201333. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamin kelátok ródium-komplexeinek, valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
13 HU 201333 B 14 A termék szerkezetét NMR spektrummal azonosítottuk. Analízis a Ci5H2$Ns02 összegképletű vegyületre: CX HX NX számított: 58.61 8.20 22.78 mért: 58.4 8.30 22.80 12. Példa 1,4,7,10- Tetraaza-l-[ (4-amino-fenil)-metil )-ciklododekán (BA-N-ciklén) (12) képletű vegyület 170 mg (0,55 mmól) 1,4,7,10-tetraaza-l-[(4-nitrofenil)-metil]-ciklododekánt 5 ml metanolban oldunk, hozzáadunk 100 mg 10%-os szénhordozós-palládium katalizátort (Lancaster Synthesis Ltd.), majd állandó áramban hidrogéngázt buborékoltatunk keresztül a reakciókeveréken. 30 percen belül a vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat alapján kimutatható, hogy a kiindulási nitrovegyület a cím szerinti aminovegyületté alakul (Rí = = 0,28/3. oldószer rendszer). A kapott oldatot nitrogénnel átöblitjük, Celiten szűrjük, majd az oldószert elpárologtatjuk és flash kromatográfiával tisztítjuk (3. oldószer rendszer), amikor is 103 mg (67X) cím szerinti vegyületet nyerünk. A szerkezetet CMR analízissel azonosítottuk. A kapott szabad bázist tetrahidroklorid-sóvá alakítottuk. Op.: 255-260 °C (bomlik). 13 13. Példa A 105Rh előállítására üvegcsőből és a következő sorrend szerint összeállítóit 5 db lombikból álló rendszert alkalmaztunk: első lombik (felfogó lombik, gázelnyelőként is alkalmazva), második lombik (reakcióedény), harmadik lombik (1. elnyelő), negyedik lombik (2. elnyelő) és ötödik lombik (3. elnyelő). A reakcióedénybe bemérünk 10 ml 2 mólos nátrium-hidroxidot. Az első elnyelőbe 150 ml szén-tetrakloridot, a második elnyelőbe 150 ml 2 mólos nátrium-hidroxidot és a harmadik elnyelőbe 150 ml 2 mólos nátrium-hidroxidot adagolunk. A reakcióedénybe bemérünk 5,18 mg ródiumot, amelyet előző nap 30 percen át besugároztunk (University of Missouri Research Reactor, p-csö, első sor). Az első négy lombikot lezárjuk, majd a készüléken klórgázt buborékoltatunk keresztül körülbelül 10 percen át, amikor is a reakcióedényben az oldat világossárga színű lesz. Ezután a készüléken 20 percen ót levegőt áramoltatunk keresztül és a reakcióedényt visszafolyatás közben egy fütóköpeny segítségével körülbelül 5 percen át melegítjük. Ezen folyamat alatt a reakcióedényben lévő oldat kitisztul és a szén-tetraklorid az első elnyelő edényben világossárgára változik. A reakcióedényből ezután az oldatot eltávolítjuk, 0,2 mm-es szűrőn átszűrjük, 1 ml-nyi mennyiséget 10 ml-re hígítunk egy szcintillációs fiolában, mérés céljából. Az első, második és harmadik elnyelő edényben lévő oldatok 10-10 ml-ét szintén radioaktiv mérésnek vetjük alá. A mérések alapján a 105Rh anyagot a reakcióedény tartalmazza. 14. Példa A következőkben bemutatjuk a ródium-kelát komplex előállítását [S. A. Johnson és F. Basolo, Inorg. Chem. (1962), 1, 925-932.] módszere szerint. A. Kiindulási anyagok és eljárások A ródium-triklorid-hidrátot és lítium-hidroxidot (99,3X-os, vízmentes, -4 + + 14 mesh) a Johnson Matthey és Alfa cégtől szereztük be. A BA-2,3,2-tet'5HCl és BA-ciklám-5HCl vegyületeket a 4. és 6. példa szerint állítottuk elő. A Pharmacia Sephadex-SP C-25 jelű kationcserélö gyantát az Aldrich cégtől szereztük be. A 2,5 x 70 cm-es üvegoszlop felső részét 29/42 méretű átmenő csiszolattal és az alsó részét zsugorított üvegszűrövei és teflon dugóval láttuk el. A kationcserélő gyantát úgy állítottuk elő, hogy 40 g száraz gyantát adagoltunk 300 ml 0,3 n vizes sósavhoz, és enyhe keverés közben sűrű iszappá alakítottuk. Az így kapott iszapot ezután egy hengeres edénybe helyeztük és 1,5 órán át hagytuk duzzadni. Ezen idő alatt többször dekantálással elválasztjuk a 0,3 n sósavat, majd friss, 0,3 n sósavval pótoljuk és az iszapot enyhén keverjük. Az oszlopot ezután megtöltjük oly módon, hogy egy 1 literes lombikot csatlakoztatunk a tetejéhez és a gyantát ezen keresztül egyszerre az oszlopba töltjük majd a gélt H* formájúvá alakítjuk oly módon, hogy 2-3 liter 0,3 n sósavat eresztünk át az oszlopon. 0,1-1 g mennyiségű mintákat kromatografálunk úgy, hogy a mintát 5-10 ml desztillált vízben oldjuk és közvetlenül az oszlop tetejére adagoljuk. Ezt az oldatot többszőr kis mennyiségű, 0,3 n sósavval bemossuk a gélbe, majd ugyanezzel az oldószerrel eluáljuk. Az oldószer átfolyási sebességét az oszlopon Gilson Miniplus 2 perisztaltikus szivattyú segítségével szabályozzuk (3-4 ml/ /perc) és az eluált mintákat 254 nanométernél detektáljuk (Isco, modell UA-5 abszorpciós monitor, modell 1132 multiplexer-expander, 6 típusú optikai egység). A semleges, negativ töltésű és egy-pozitiv töltésű minták az oszlopról gyorsan távoznak (0,5-1,5 óra), a két-pozitív töltésű minták körülbelül 5-8 órán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 9
