201329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a staurosporin metil-amino-csoportjának nitrogénatomján szubsztituált származékai és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 201329 B 2 A jelen találmány olyan staurosporin-származékokra - pontosabban ezek előállítási eljárására - vonatkozik, melyek a metil-amino-csoport nitrogénatomján helyettesítve vannak. A találmány pontosabban az (I) általános képletü szubsztituált származékokra vonatkozik, ahol [Stau] a mellékelt képletrajzon szereplő részképletet jelenti és R vagy egy R° hidrokarbilcsoport (más elnevezéssel: szénhidrogéncsoport), vagy egy Ac acilcsoport. A találmány a sóképzö tulajdonságú (I) általános képletü vegyületek sóira, pontosabban ezek előállítási eljárására is kiterjed. A találmány a fentiekben meghatározott vegyületekén túlmenően még az ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítményekre, pontosabban ezen gyógyszerkészítmények előállítási eljárására vonatkozik. Maga a staurosporin a (II) képletnek felel meg. Ezt a vegyületet - amely a jelen találmány szerinti vegyületek alapanyaga - már 1977-ben izolálták a Streptomyces staurosporeus AWAYA, TAKAHASHI és OMURA sp. nov. AM 2282 törzs tenyészetéből és vizsgálták annak mikrobaellenes hatását. Lásd: Omura, S.; Iway, Y.; Hirano, A.; Nakagawa, A.; Awaya, J.; Tsuchiya, H.; Takahashi, Y. és Masuma, R.: J. Antibiot. 30, 275-281 (1977). Azt találták, hogy a nevezett vegyület élesztőjellegű mikroorganizmusok és gombák ellen hatásos (MIC = kb. 3-25 mcg/ml), mimellett a hidrokloridja formájában alkalmazott vegyület LDso-értéke = 6,6 mg/kg egéren, intraperitoneális beadás esetén. Az utóbbi időben végzett kiterjedt szűrővizsgálatok azt mutatják, hogy a szóban forgó vegyület erős gátló hatást fejt ki a patkányok agyából származó proteinkináz C-re. [Biochem. and Biophys. Research Commun. 135 (No. 2), 397-402 (1986)]. A foszfolipidekböl, valamint a kalciumtól függő proteinkináz-C többféle formában fordul elő a sejtekben és részt vesz azok különféle alapvető folyamataiban, így a jelátvitelben, a proliferációban, a differenciálásban, valamint a hormonok és neurotranszmitterek kiválasztásában. - Ismert dolog, hogy ezen enzimek aktiválódása vagy a sejtmembrán foszfolipidjeinek receptorokon keresztül történő hidrolizise révén, vagy bizonyos tumorkeltő anyagokkal való közvetlen interakció útján következik be. A sejteknek a receptorokkal közvetített jelzésátvitellel szembeni érzékenységét a proteinkináz-C (mint jelzésátvivő) aktivitásának megváltoztatása által jelentős mértékben befolyásolni lehet. Az olyan vegyületek, melyek a proteinkináz-C aktivitását szelektív módon megváltoztatni képesek, tumorgátló, gyulladásgátló, immunomodulátor és baktériumellenes hatóanyagként alkalmazhatók, sót még ateroszklerózis elleni szerként, valamint a kardiovaszkuláris rendszer és a központi idegrendszer megbetegedései elleni szerként is érdeklődésre tarthatnak számot. Jóllehet a staurosporin erős gátló hatást mutat a proteinkináz-C-vei szemben, ugyanilyen erősen gátolja a többi proteinkinázt is, így hiányzik az a szelektivitás, ami a terápiás alkalmazáshoz szükséges lenne. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a staurosporin metil-amino-csoportjának hidrogénatomját szubsztitúcióval eltávolítjuk, úgy az ennek következményeként keletkezett N-helyettesitett staurosporin-származékok szelektíven megtartják a proteinkináz-C-re kifejtett gátló hatásukat, de a többi proteinkinázzal szemben lényegesen kisebb hatást mutatnak. Ezen szignifikánsan megnövekedett szelektivitás következtében a találmány szerinti vegyületek teljesítik a már említett indikációs területen - elsősorban a sejtek proliferációjának befolyásolásánál - a terápiás alkalmazás fontos követelményeit. A proteinkináz-C-re kifejtett gátló hatás meghatározása céljából előbb sertésagy velőből ki kell nyerni a proteinkináz-C-t és ezt a T. Uchida és C.R. Filburn által leírt eljárással [J. Bioi. Chem. 259, 12311-4 (1984)] tisztítani kell. Az (1) általános képletü vegyületeknek a proteinkinázra kifejtett gátló hatását alapvetően a D. Fabro és szerzőtársai által kidolgozott módszer [Arch. Biochem. Biophys. 239, 102-111 (1985)] szerint határoztuk meg. A proteinkináz-C szignifikáns gátlása kb. 0,01 pmól/liter vagy e feletti koncentráció esetén következik be. Ennek megfelelően az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészeti szempontból alkalmas sóik gyógyszerként alkalmazhatók, különösen mint tumorgátló, gyulladásgátló, immunomodulátor és baktériumellenes hatású készítmények, továbbá ateroszklerózis elleni készítmények, valamint a kardiovaszkuláris rendszer és a központi idegrendszer betegségeire hatásos készítmények aktív komponenseként. A jelen találmány további tárgya a találmány szerinti vegyületek alkalmazása és felhasználása olyan gyógyszerkészítmények előállításához, melyek emberek vagy esetleg állatok testének a már említett terápiás vagy megelőző jellegű kezelésére szolgálhatnak. Ehhez még a szóban forgó hatóanyagok ipari méretekben történő előállítása is hozzátartozik. Az R° hidrokarbilcsoport (más elnevezéssel: szénhidrogéncsoport) egy aciklusos (alifás) szénhidrogéncsoport, amely legfeljebb 16 szénatomot tartalmaz és telitett vagy telítetlen, illetve helyettesitetlen vagy helyettesített egyaránt lehet. A telítetlen csoportok olyanok, hogy azok egy kettős kötést tartalmaznak. Más megjelölés hiányában a jelen leírásban a .rövidszénláncú' jelzővel jelzett szerves csoportok legfeljebb 4 szénatomot tartalmaznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
