201316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív béta,gamma-telítetlen alkohol származékok előállítására

HU 201316 B A találmány tárgya eljárás optikailag aktiv ß,y­­telítetlen alkoholszármazékok előállítására. Ismeretes, hogy optikailag aktív, ß.y-telitetlen alkoholok, amelyek (IV) általános képletében R3 jelentése halogéna-fenil-dihalogén-fenil- vagy 5-7 szénatomos cikloalkilcsoport, R4 jelentése 1,2,4- triazol-l-il-csoport, (III) általános képletű Drokirá­­lis ketonok redukciójával nyerhetők - R3 és R4 jelentése a fenti -, fungicidek, növénynöveke­­désszabályozók és herbicidek hatóanyagaként al­kalmazhatók. Ilyen vegyületek például az l-(2,4- diklór-fenil)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-4,4-dimetil-l-p entén-3-ol, l-(4-klór-fenil)-2-(l,2,4-triazol-l-il)- 4,4-dimetil-l-pentén-3-ol és az l-cikIohexil-2- (l,2,4-triazol-l-il)-4,4-dimetil-l-pentén-3-ol (124771/1980, 100547/1979 és a 111477/1980 sz. közzétett japán szabadalmi bejelentések /Kokai/). Az is ismert tény, hogy aktivitás szempontjából je­lentős különbség van az optikai izomerek között, és például az előbb említett l-(2,4-diklór-fcnil)-2- (l,2,4-triazol-l-il)-4,4-dimetil-l-pentén-3-ol és 1- (4-klór-fenil)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-4,4-dimetil-l­­pentén-3-ol esetén a (-)-izomer erősebb fungicid aktivitással, míg a ( + )-izomer erősebb növénynö­­vekedésszabályozó aktivitással és herbicid aktivi­tással rendelkezik (99575/1982 és 106669/1982 sz. közzétett japán szabadalmi bejelentések /Kokai/). Szükség volt tehát arra, hogy legyen olyan módszer, amellyel a felhasználási célnak megfelelően a (-)­­vagy a (+ )-izomer állítható elő, éspedig iparilag jó hatásfokkal. A szokásosan alkalmazott, a ketonok karbonil­­csoportját alkoholokká történő redukálására hasz­nált szerek között számos lítium-alumínium-hidrid és nátrium-bór-hidrid tartalmú reagens fordul elő. Ezek alkalmazásával azonban optikailag inaktív, azaz racém vegyület kapható. Amennyiben ezeket a reagenseket olyan ketonok redukciójára használ­juk, amelyek telítetlen kötést is tartalmaznak, pél­dául a,ß-konjugält telítetlen ketonok, a karbonil­­csoporton kívül könnyen redukálódik a telítetlen kötés is, és emellett a kettőskötéssel kapcsolatos szférikus konfiguráció izomerizációja is bekövet­kezhet. Ketonok borán-komplexszer, mint aszimmetri­kus redukáló ágenssel végzett redukciójára példa az acetofenon optikailag aktív fenetilamin-borán­­komplexszel végzett redukciója [Broch és munka­társai, J.Oíg.Chem. 37,2347 (1972)], ez a redukció azonban nagyon alacsony optikai kitermelést ad. Az (A) képletű borán-komplexet ismertetik T.Mancilla és munkatársai, Tetrahedron Letters, 23,1561 (1980), ez a borán-komplex azonban race­­mát, így nem alkalmazható optikailag aktív alkoho­lok előállítására, amint azt a találmányunkban java­soljuk. Kiterjedt kísérleteket végeztünk optikailag ak­tív, ß,y-telitetlen alkoholok előállítására prokirális ketonok aszimmetrikus redukciójával. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy ha az (I) általános képletű vegyületet használjuk, a karbonilcsoport szelektí­ven redukálódik, és a kettős kötéssel kapcsolatos szférikus izomerizálódást erősen háttérbe lehet szorítani, így a kívánt optikailag aktív alkohol jó kitermeléssel nyerhető. 1 A találmány szerinti eljárásban alkalmazott (I) általános képletű vegyületek úgy állíthatók elő, hogy egy (II) általános képletű optikailag aktív ami­­no-alkoholt - ahol R1 jelentése arilcsoport, R2 je­lentése alkilcsoport, és a * jel aszimmetrikus szén­atomot jelöl - egy sav sójával, majd egy fém-bór­­hidriddel reagáltatunk, és a terméket hidrolizáljuk. A (II) általános képletű optikailag aktív amino­­alkohol esetén R1 naftilcsoport vagy fenoxicsoport­­tal egyszeresen vagy 1-4 szénatomos alkil- és/vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal egyszeresen vagy kétszeresen adott estben helyettesített fenilcso­­port, és R2 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. A (II) általános képletű optikailag aktív amino­­alkoholokat aktív amino-alkohol izomerek racém elegyének optikai rezolválásával lehet előállítani. Az aktív amino-alkoholok racém izomerelegye elő­állítható például W.H.Harting és munkatársai által J.Am.Chem.Soc.53 4149-4160 (1931) helyen ismer­tetett módon. A (II) általános képletű optikailag aktív amino­­alkoholok savval alkotott sója lehet például ásványi savval képzett só (pl. hidroklorid, szulfát, nitrát, foszfát), karbonsavval alkotott só (pl. acetát), szer­ves szulfonát (pl. p-toluol-szulfonát), stb. Ezeket a sókat közvetlenül a felhasználás előtt, vagy in situ a reakcióelegyben, az optikailag aktív amino-alko­­holból és a savból állíthatjuk elő. Az említett fém-bór-hidrid lehet például nátri­­um-bór-hidrid, kálium-bór-hidrid, lítium-bór-hid­­rid, cink-bór-hidrid, stb. A találmány szerinti eljá­rásban megfelelő, ha a könnyen hozzáférhető nát­­rium-bór-hidridet használjuk. Az eljárásban a fém-bór-hidrid mólaránya az optikailag aktív amino-alkoholra vonatkoztatva 0,7:1 - 2:1, előnyösen 0,7:1 és 1,3:1 között van. Az eljárásban bármely olyan oldószert használ­hatunk, amely nem vesz részt a reakcióban. Ilyen lehet például aromás szénhidrogén (pl. benzol, to­luol, xilol, klór-benzol), halogénezett szénhidrogén (pl. metilén-klorid, 1,2-diklór-etán, kloroform, szén-tetraklorid), vagy ezek elegye. A fém-bór-hid­rid oldására használhatunk például dimetil-szulfo­­xidot, diglimet, dimetil-formamidot, l,3-dimetil-2- imidazolidinont vagy ezek elegyét. A reakciót -78 °C és 100 °C, előny8sen -40 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakciót általában inert gázatmoszférában, például nitrogénben vagy argonban hajtjuk végre. A reakció befejezése után a kívánt vegyületet úgy nyerjük ki, hogy a reakcióclegyhez vizet adva hid­rolízist végzünk. A vizes hidrolízis lehet semleges vagy bázikus hidrolizis, az utóbbi esetben vizes nát­­rium-hidroxidot alkalmazunk. A reakcióhőmérsék­let ebben a lépésben 0 és 60 °C, előnyösen 0 és 30 °C közötti. Az előbb említett módszer mellett a kívánt ve­gyületet T. Mancilla és munkatársai módszerével is kinyerhetjük [Tetrahedron Letters, 23, 1561 (1980)], amelynek során borán-szulfid komplexet alkalmazunk. A kívánt vegyületet ilyenkor szokásos módszerrel, például oszlopkromatográfiával tisz­títhatjuk. Az így előállított borán komplexet (III) általános képletű prokirális ketonok redukciójára használ-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom