201305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(amino-alkil-tio)-metil-1,4-dihidropiridin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 201305 B tcs kezelés után sem pusztultak el. Ha az 1. táblázatban felsorolt (VIII) általános képletű vegyület aminocsoportjának az oldalláncát N-formilezzük, az akut toxicítás egereknél 5-12-ed részére csökken. így például a 8. számú vegyület N-formilezése esetén egereknél az LDso érték (orálisan 8 mg/kg értékről 90 mg/kg értékre nő. A találmány szerinti vegyültek gátolják in vitro 7 az összehúzódásra való képességet, amelyet a kal­ciumionok koncentrációjának a növekedése vált ki K+-depolarizált patkány aorta csíkoknál és ame­lyet T. Gotfraind és munkatársai (Arch. Int. Phar- 5 macodyn. 172,235,1968) szerint vizsgáltunk. All. sz. vegyülettel és ennek N-acetil és N-formil-szár­­mazékával végzett vizsgálatok eredményeit a II. táblázat tartalmazza. 8 3-(Etoxi-karbom])-5-(metoxi)­-karbonil)-4-(m-nitro­-fenil)-l,4-dihidro­-piridin-származék racém 2-amino-etil-tio-metil­­(fumarátként) (+ ) antipód (-) antipód racém 2-(acetil-amino)-etil­­-tio-metil­­( + ) antipód (-) antipód racém 2-(formil-amino)-etil­­-tio-metil­­(+ ) antipód (-) antipód nifedipin II. táblázat Az összehúzódás válasz gátlása K+-depolarizált patkány-aorta csíkokban növekvő Ca+ +-kon centrációval ICso (hatóanyag-koncentráció) különböző inkubációs idők után 2-5 perc 2-3 óra 4.15.10’7 9,io:10 5.10’5 i,i.kp 1,1.10'7 2,3.10'9 8,5.10'9 2.1CT6 4.1.10* i,62.i(r 1,67.10’7 7’49-10'lO 8,06.10'10 10'5-10'6 l,07.10f 2,7,10‘8 5,3.10'7 7.10'10 2.7.10-8 Az eredmények azt mutatják, hogy jobb gátló 35 hatás (ID50 10-től 10'10 értékig) érhető el hosz­­szabb inkubációs időnél a vizsgált szövetkészít­ménynél, mint rövidebb inkubációs idők esetén (ID50 10‘5-tŐl 10‘9 értékig), az ismert nifedipin ha­tása pedig független az inkubáicós időtől. 40 Az N-acetil-származéknak a rövid antihiperten­­zív hatása a 11. sz. vegyületnek és ennek N-formil­­származékának a hosszantartó hatása nem korrelál az „in vitro kísérleti eredményekkel, amelyeket a feltételezett Ca-antagonista hatással és a simaizom 45 relaxációs képességére vonatkozóan végeztünk, ez nem magyarázható meg könnyen jelenlegi tudá­sunk alapján. Ettől függetlenül az antihipertenzív hatás, ennek fokozatos kialakulása, a hosszantartó hatás, amely 50 alacsony akut toxicitással és kutyákban való jobb elviselhetőséggel párosul, azt mutatja, hogy a talál­mányunk szerinti vegyületek hasznosan alkalmaz­hatók a humán és állatgyógyászatban különböző eredetű hipertenzió kezelésére és kardiovaszkulá- 55 ris és koronáriás megbetegedések kezelésére és megelőzésére. A humán és állatgyógyászatban a kívánt hatás eléréséhez a találmány szerinti vegyületeket ada­golhatjuk parenterálisan, például intravénás, hipo- 60 dermiás vagy intramuszkuláris injekcióval, infúzió­val, rektálisan vagy orálisan. A vegyületeket alkal­mazhatjuk önmagukban vagy gyógyászati készítmé­nyek formájában. Megfelelő gyógyászati készítményeket állítha- 65 tunk elő ismert módon, így például a Remington: Pharmaceutical Sciences Handbook, Mack Publis­hing Co., USA, irodalom szerint. Ha a találmány szerinti vegyületeket antihiper­tenzív hatóanyagokként használjuk, az adagolás a hipertenzió súlyosságától és az adagolási módtól függ. A beadagolt hatóanyag mennyisége változhat 1 pg/kg/nap és 1 mg/kg/nap, előnyösen pg/nap és 0,1 mg = kg/nap érték közltt orális adagolás esetén és 0,1 pg/kg/nap és 0,5 mg/kg/nap, előnyösen 0,5 pg/kg/nap és 0,2 mg/kg/nap érték között parente­­rális adagolás esetén. Az orálisan alkalmazott adagolási forma tartal­mazhat például 5 pg-10 mg hatóanyagot. A találmány szerinti vegyületeket adagolhatjuk naponta egyszer, de adagolhatjuk azokat több rész­letben és/vagy egymást követően, az adagolási mennyiség mindig a kezelt beteg állapotától és az adagolási mennyiségtől, illetve az adagolás útjától függ. Orális adagolás esetén a vegyületeket szilárd vagy folyékony készítményekké, így kapszulákká, pirulákká, tablettákká, porokká, oldatokká, szusz­penziókká vagy emulziókká formálhatjuk. Parenterális adagolás esetén a vegyületeket in­jekciós készítmények formájában adagolhatjuk, ezekben az esetekben a hatóanyagokat fiziológiai­lag elfogadható hígítószerekben oldjuk vagy szusz­­penzáljuk hordozóanyagokkal együtt, amelyek le­hetnek steril folyadékok, így víz vagy olaj egyéb 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom