201302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridazodiazepinek és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 201302 B 11 12 fid, borán/N,N-dietil-anilin)végezhetjük el. A re­dukciót előnyösen inert szerves oldószerben, szo­bahőmérsékleten vagy szobahőmérsékletnél ala­csonyabb hőmérsékleten hajthatjuk végre. így pl. birán/tetrahidrofurán komplex felhasználása ese­tén tetrahidrofuránban, kb- 0-20 °C-os hőmérsék­leten dolgozhatunk. Az alkanoilcsoportot a koráb­biakban elírt módszerekkel hasíthatjuk le. Az X1 helyén oxigénatomot és R30 helyén fenil­­alkil-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő, X1 helyén oxigénatomot és R30^ helyén alkil­­csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyü­­letet szabad karbonsavvá alakítjuk és ezt a vegyüle­­tet észterezzük. Az X1 helyén oxigénatomot és R30 helyén alkil­­csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyü­­letet pl. bázissal vagy- tercier butil-észter esetében - savas kezeléssel alakíthatjuk a szabad karbonsav­vá (R30 jelentése hidrogénatom). Bázisként pl. al­­kálifém-hidroxidokat (pl. nátrium-hidroxidot, káli­­um-hidroxidot) vagy ammónium-hidroxidot alkal­mazhatunk és a bázikus kezelést szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékle­ten hajthatjuk végre; előnyösen szobahőmérsékle­ten dolgozhatunk. Az R30 helyén tercier butilcso­­portot tartalmazó észereket előnyösen vízmentes trifluor-ecetsawal, szobahőmérsékleten végzett kezeléssel alakíthatjuk a megfelelő szabad karbon­savakká. A kapott karbonsavat önmagukban ismert mód­szerekkel észterezhetjük; így pl. a megfelelő alko­hollal (pl. benzil-alkohollal stb.) ásványi sav (pl. sósav) jelenlétében kezelhetjük vagy a megfelelő diazolalkánnal (pl. fenil-diazzometánnal) reagál­­tathatjuk. Az fii) eljárásnál kiindulási anyagként felhasz­nált, X1 helyén -NH-csoportot tartalmazó (IV) ál­talános képletű vegyületek ismertek. Az (ii) eljárásnál kiindulási anyagként felhasz­nált (V) általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert vegyületekkel analóg módon állíthatók elő. Az (iii) eljárásnál kiindulási anyagként felhasz­nált (VI) általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert vegyületekkel analóg módon állíthatók elő. Az R3 helyén alkilcsoportot tartalmazó vegyü­letek a (Via) általános képletnek felelnek meg. Az R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (VI) általá­nos képletű vegyületeket a (Via) általános képletű vegyületekből önmagában ismert módon, bízással történő kezeléssel vagy - R31 helyén tercier butil­­csoportot tartalmazó (Via) általános képletű ve­gyületek esetében - vízmentes trifluor-ecetsawal állíthatjuk elő. Az R3helyén fenil-alkil-csoportot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületeket a megfelelő, R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületekből önmagában ismert módon végzett észterezéssel állíthatjuk elő. Az észterezést a megfelelő alkohollal (pl. benzil­­alkohollal stb.) ásványi sav (pl. sósav stb.) jelenlé­tében vagy a megfelelő diazo-alkánnal (pl fenil­­diazometánnal) hajthatjuk végre. Az (iii) eljárásnál felhasznált (VII) általános képletű kiindulási anyagok ismert vegyületek vagy ismert vegyületekkel analóg módon állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyá­­szatilag alkalmas sóik antihipertenzív hatással ren-» delkeznek. Ezek a vegyületek gátolják az arígioten­­zin I-t angiotenzin-II-é átalakító angiotenzin-átala- 5 kító enzim (ACE) működését és ezért angiotenzin­­nel összefüggő hipertenzió csökkentésére vagy eny­hítésére alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek angiotenzin­­átalakító enzim gátló hatását az alábbi in vitro teszt- 10 tel igazoljuk: Az alkalmazott teszt-módszer Cushman és Che­ung módszerén alapul (Biochem. Pharmacol. 20, 1637-1648) és tartalmazza a Hayakari és tsai (Anal. Biochem. 84,361-369) által bevezetett módosításo- 15 kát. A szubsztrátumot (hippuril-hisztidil-leucin, 2 millimól) angiotenzm-átalakító enzimmel inkubál­­juk különböző koncentrációkban jelenlevő teszt­­vegyület jelenlétében vagy anélkül. A teszt-vegyü­­letet 300 millimól nátrium-kloridot tartalmazó ká- 20 lium-foszfát-pufferben (pH 8,3; 100 millimól) al­kalmazzuk. Az inkubálást 37 °C-on 24 percen át végezzük (összérték 500 pj). (Amennyiben teszt­­vegyületként egy észtert alkalmazunk, ezt a teszt elvégzése előtt célszerűen lehasítjuk, sertésmáj- 25 észteráz segítségével.) A reakciót 3 ml kálium-fosz­­fát-puffer (pH 8,3; 200 millimól) 0 °C-on való hoz­záadásával leállítjuk. Az elegyhez 2,4,6-triklór-sz­­triazin (3%) 1,5 ml dioxánnal képezett oldatát ad­juk és a sárga kromofor teljes kialakulásáig kever- 30 jük. A mintákat a képződő csapadék eltávolítása céljából centrifugáljuk. A 2,4,6-triklór-sz-triazin és szabad hippursav reakciójakor képződő sárga kro­­mofort spektrofotometriásán 382 nm mellett mér­jük. IC50 értéknek a teszt-vegyület azon koncentrá- 35 cióját tekintjük, amely a hippuril-hisztidil-leucin­nak az angiotenzin-átalakító enzim által a fenti kö­rülmények között bekövetkező hasítását 50%-kal csökkenti. A kapott eredményeket az I. táblázatban foglal- 40 juk össze. I. táblázat Teszt-vegyület IC50 (nM) A-vegyület 9,6 B-vegyület 5,0 C-vegyület 2,4 D-vegyület 14,0 fia alábbi teszt-vegyületeket alkalmazzuk: A-vegyület = oktahidro-9(S)-foszfono-metil)- 10-oxo-6H-piridazo[l,2-a][l,2]diazepin-l(S)-kar bonsav, 55 B-vegyület = 9(S)-{[hidroxi-(fenetil)-foszfinil]­­amino}-oktahidro-10-oxo-6H-piridazo[l,2-a][l,2 ]diazepin-l(S)-karbonsav-dinátriumsó; C-vegyület = 9(S)-[hidroxi-(4-fenil-butil)-fosz­­finil]-oktahidro-10-oxo-6H-piridazo[l,2-a][l,2]di 60 azepin-l(S)-karbonsav-dikáiliumsó; D-vegyület = 9(S)-{[hidroxi-[4-(l-imino-etil­­amino)-fenetil]-foszfinil-metil}-6,10-dioxi-6H-pir idazo[l,2-a][l,2]diazepin-l(S)-karbonsav. Az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyá- 65 szatilag alkalmas sóikat a gyógyászatban a ható-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom