201279. lajstromszámú szabadalom • Gáztranszferáló és flotáló berendezés tisztítandó víz kezeléséhez

HU 2Ű1279 B A találmány a gázíázis es a folyadékfázis között transzferálási folyamatokra vonatkozik .és tárgya olyan berendezés, amely lehetővé teszi a transzfe­rálási hatékonyság növelését és a gáz folyadékban való oldékonyságának javítását légbuborékoknak porózus anyagon keresztül történő előállításával egy érintkeztető térben. A találmány emellett az ilyen berendezések alkalmazására is vonatkozik háztartási és ipari szennyvizek ihatóvá tételére és tisztítására szolgáló kombinált ózonizáló és flotáló víztisztító rendszerben, de nemcsak erre a célra korlátozva. A legkülönbözőbb műszaki területeken számos esetben felmerül valamely gázfizás folyadékfázis­ban való diffúziójának és oldékonyságának problé­mája. Például akkor, ha a folyadék víz, a következő változatokat lehet felsoroni, nem kizárólagosan: széndioxid injektálása remineralizálandó vízbe, kalciumkarbonát hozzáadása mellett; ózon injektá­lása fertőtlenítendő vízbe; levegő bejuttatása akti­vált iszapba az ismert biológiai vízkezelési eljárá­soknál; gáz bevezetése tisztítandó vízbe flotációs technikával, ahol a gáznak mechanikai szerepe van ezen eljárás alkalmazása során... stb. Mindezen esetekben felmerül a meghatározott méretű gázbuborékok létrehozásának problémája, amelyek alkalmasak elfogadható transzferálási együttható, valamint buborékfelszállási sebesség biztosítására a folyadékban, például egy buboré­­koltató oszlopként kiképzett érintkeztető térben (vagy reaktorban). Többféle módszert javasoltak már mikrogázbu­­borékok létrehozására a környező folyadék telítése céljából. Például víz esetében az egyik ilyen mód­szer víz gázzal, levegővel, oxigénnel, ózonnal törté­nő telítéséből áll egy túlnyomás alatti zárt térben, majd a víz nyomásmentesítéséből az érintkeztető reaktorba való belépése előtt: ily módon apró átla­gosan 40-100 mikron átmérőjű gázbuborékok jön­nek létre. Ez az eljárás azonban jelentős energiará­fordítást igényel, egyébként pedig a mikrobuboré­­kok felszállási sebessége a folyadékban nagyon las­sú, ami komoly akadályt jelenthet bizonyos alkal­mazási területeken. Egy másik ismert eljárásnál mikrobuborékok homogén sorozatait kísérlik meg előállítani kismér­tékben komprimált gáz átdiffundáltatásával poró­zus anyagból, például kerámia bázisú anyagból vagy szinterezett fémből készült elemen keresztül, amelynek választott porozitása a mindenkori alkal­mazási terület különböző paramétereinek a függvé­nye. Azonban valamennyi ilyen rendszernél azt a jelenséget tapasztalták, hogy a mikrobuborékok hajlamosak arra, hogy ne szakadjanak el a porózus elemtől, ahol keletkeztek, csak néhány milliméteres méretnagyság elérése után, amely már elegendő ahhoz, hogy a felhajtóerő legyőzze a felületi feszült­ségből származó erőket. Nagy buborékok gomoly­­szerű halmaza alakul ki ily módon, amely nagyon gyorsan emelkedik fel az érintkeztető oszlopban, legalább 20-25 cm/s sebességgel. Az így kapott diszperzió emiatt gyakran nem kielégítő és jelentős a gázveszteség. A transzferálási hatékonyságjavítása érdekében (amely alatt a gázfázis és folyadékfázis közötti transzferálás hatékonyságát értjük, a fentiekben is­mertetett porózus anyagot felhasználó diffúziós technika keretem belül) előnyösnek bizonyult, ha a nyomás alatti gáz porózus elem alá történő injektá­lása során ez utóbbi felületét áramló folyadékkal öblítették, amint az például a 3 545 731 sz. USA-beli vagy a 2 421 671 sz. francia szabadalmi leírásból megismerhető. A vízkezelő berendezésekben a gáznemű köze­get általában oxigénnel dúsított levegő alkotja, vagy még előnyösebben ózonnal dúsított levegő. Közsi­­mert, hogy az ózon jó baktericid és virulidd hatású, amely javítja a víz organoleptikus tulajdonságait, és amely, főként a vas és a mangán tekintetében mu­tatkozó oxidáló tulajdonsága mellett jó flokkuláló (pelyhesítő) adalékanyagnak is tekinthető. Azonos minőségű derített vizet alapul véve lehetővé teszi kuagolálószer megtakarítását és azonos mennyisé­gű koagulálószert alapul véve lehetővé teszi az el­bomlott szerves anyagok hatékonyabb eltávolítását. Az ózonizálásnak azonban zavaró mellékhatása is van, amennyiben hagyományos derítés követi, még­pedig a flokkulátorokban és az ülepítőtartályokban jelentkező spontán flotáció jelensége miatt. A jelenlegi ismert gyakorlatban azonban az ózo­­nizálás két fázisát majd a flotációt egymást követő­en alkalmazzák a vízkezelő berendezésekben. A jelen találmány egyik alapvető célja a (főként ózonizálással történő) gáztranszferálás és a flotáció kombinálása tisztítandó víz előkezelésére szolgáló egyetlen egységben a flokkuláció (pelyhesítés) után és a tisztítandó víz szűrése előtt, mégpedig a fen­tebb ismertetett olyan rendszernél, amely a műkö­déséhez porózus anyagon keresztül történő gázdif fundáltatás és gázbuborékoknak a víz áramlási se­bessége általi szétválasztását használja fel. A találmány további célja egyetlen reaktor üt­membe állításával a beruházási és üzemeltetési költ­ségek csökkentése és a vízkezelő berendezések üzembiztonságának növelése lényegesen jobb tisz­títási eredmények mellett a flotáció és az ózonizálás célszerű kombinációja révén. Ugyancsak a találmány célját képezi a spontán flotáció zavaró jelenségének előnyös hatássá törté­nő átalakítása az ülepítő tartályban és/vagy a flok­­kulációban folyó ózonizálás során és az elő-ózoni­­zálással jelentkező spontán hatásnak és magának a flotációs hatásnak az előnyös módon történő társí­tása, miközben kiküszöböljük a hab pangását az érintkeztető tartályokban és flokkulátorokban. Más előnyök mellett az ilyen kombinált eljárás le­hetővé teszi az algák, valamint a vas és mangán jelentős mértékű eltávolítását. A fenti célok elérése érdekében olyan gáztransz­feráló és flotáló berendezés alkalmazását javasol­juk porózus tárcsán (vagy ezzel egyenértékű szer­kezeten) keresztül végzett ózonizálás és az utóbbi felületének folyadékárammal történő öblítése mel­lett, ahol a találmány értelmében a folyamat egyet­len, legalább két egymással összeköttetésben álló kamrából álló reaktorban zajlik. A reaktornak leg­alább egy első, úgynevezett gáztranszferáló vagy diffúziós kamrája van, amely legalább egy, nyomás alatti gázból 2 mm-nél kisebb átmérőjű gázuboré­­kokat képező diffúzorral van felszerelve, amelynek 2 5 10 15 20 '15 30 35 50 45 50 53 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom