201259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben nem oldódó granulátum, vagy formatestek előállítására
1 HU 201 259 B 2 A találmány tárgya eljárás vízben nem oldódó granulátum vagy formatestek előállítására, kommunális vagy ipari hulladékok megsemmisítése (például elégetése, szűrése) során keletkező termékekből. A találmány feladata, hogy a hulladékok megsemmisítésére szolgáló olyan eljárást dolgozzunk ki, amellyel a környezetre abszolút veszélytelen végterméket lehet előállítani, továbbá, hogy ez a végtermék minimális helyigényű, nagy szilárdságú legyen, valamint földalatti és -fölötti tárolóhelyeken a környezetre és a talajvízre veszélytelenül, említésre méltó szótmállás és kioldódás nélkül lehessen tárolni. A találmány célja, hogy az eljárás kivitelezésénél a munka- és energiafelhasználás lehetőleg csekély legyen, és a hulladékok feldolgozására fordított energiát, különösen a hőenergiát teljesen kihasználjuk. A 35 31 607 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali iratban olyan eljárást írnak le, amelynél az égetőműből származó, szilícium-dloxidot és alumínium-oxidot tartalmazó hamuból nátrium-hidroxidot és adott esetben szilícium-dioxidöt tartalmazó anyagokkal 25—90 tömeg% szilícium-dioxidot, 2—10 tömeg% nátrium-oxidot és több, mint 3 tömeg% alumínium-oxidot tartalmazó keveréket készítenek. 100 tömegrész keverékhez min. 5 tömegrész vizet adnak, és a keletkező masszát min. 150°C hőmérsékleten min. 70 bar nyomással kezelik a komponensek fixálása, illetve kötése érdekében. A jódszorbenst — amely jód ezüst-tartalmú szilikáton történő adszorpciójával keletkezik — hasonló módon, a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, bárium-hidroxid vegyületek valamelyikével kezelik, és aztán ugyanúgy a fent leírt körülmények között fixálják. A fenti eljárás hátránya, hogy a fémeket és a jódot az alkalmazott hidro-termál reakció az alumino-szilikát hálószerkezetben ugyan fixálja, de ez a szerkezet nem olyan ellenálló, hogy a termék megfontolás nélküli tárolása hosszú ideig lehetséges legyen. A 35 28 054 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali iratban leírtak szerint a toxikus anyagokat vízüvegből és fóm-oxidokból álló mátrixban kell lekötni annak érdekében, hogy oldhatatlanná tegyék őket, és megakadályozzák a tárolás — különösen a mélytengeri tárolás — során a biológiai körfolyamatba jutásukat. A hivatkozott iratban megnevezett toxikus anyagok között szervetlen vegyületeket, például az arzén-, nikkel-, kobalt-, berilliumkadmlum- és krómvegyületeket, cink-kromátot, antimon-oxidot, és szerves vegyületeket is említenek. Például a dibenzo-dioxin és a dibenzo-furán származékait vagy a szerves vegyületek toxikus plrolízis-termékeit. A nátrium- vagy kálium-vízüvegből, fóm-oxidokból és toxikus anyagokból álló kiindulási keveréket először szemcsés formává, például golyókká, pelletté, stb. alakítják. Ezek a 2 testecskék rövid időn belül nyomás- és vízálló termékké szilárdulnak. A megszilárdult testecskéket az ellenáilóképességük javítása érdekében esetleg nátron- vagy káll-vízüvegből, kovaföldből, magnózlum-oxldokból és folypátból álló bevonattal is ellátják, majd max. 1200°C hőmérsékletre hevítik. Az A5 620 606 számú svájci szabadalmi iratban a háztartási hulladékok feldolgozására szolgáló, éghető terméket előállító eljárást írnak ie. A hulladékok aprítása és sűrűségük szerinti szétválasztása után a főleg éghető anyagokat tartalmazó részt sajtolják és granulátummá extrudálják. Az így előállított tüzelőanyag természetesen nem tárolható akárhogy, mivel a szervetlen és szerves alkotó anyagai változatlanul és oldható formában vannak jelen. A találmány szerinti eljárás ezzel szemben a legkülönbözőbb hulladék-megsemmisítési termékekből kiindulva vízben nem oldódó granulátum, formatestek és hasonló végtermékek előállítására szolgál. A találmány szerinti eljárásban a hulladékok és szennyvíztisztítási iszap 500°C feletti hőmérsékleten végzett égetésével kapott közbülső termékeket, azaz a salakot, hamut, port és füstgázmosás során keletkező Iszapot — szükség esetén tömegállandóságig történő szárítás után — a keverék olvadáspontjának megfelelő hőmérsékleten összeolvasztva üvegszerű és/vagy szinterezett granulátummá vagy formatestekké dolgozzuk fel, és ez utóbbi folyamatnál az ömledék folyásának és olvadási tulajdonságainak javítására adott esetben adalékokat, például alkálifémsókat adunk a feldolgozandó anyagokhoz. A találmány szerinti eljárás alapján a hulladékok szemétégető berendezésben történő szokásos elégetésével és a szennyvíziszap elégetésével keletkező szervetlen közbülső termékből összeolvasztással nagy sűrűségű, amorf, üvegszerű szerkezettel rendelkező végterméket állítunk elő, amelyből az esetleg benne lévő káros anyagok nem oldódnak ki, illetve nem máinak el, így nem kerülnek a környezetbe. A találmány szerinti eljárást közvetlen vagy közvetett tüzelésű ós/vagy elektromos fűtésű tégelyes vagy csőkemencében vagy hasonló helyhez kötött kemencében vagy mozgatható, egy vagy több tartályos olvasztó berendezésben lehet végezni. A találmány szerinti eljárásban előnyösen 1200°C alatti hőmérsékleten dolgozunk. Az ömledék folyási és olvadási tulajdonságait adott esetben alkálikus adalékanyagok és/vagy fémek, illetve fémeket — például ólmot — és a beadagoláskor előnyösen 3 tömeg%-nál kevesebb vizet tartalmazó anyagok adagolásával javíthatjuk. A találmány szerinti eljárásnál a szemétégető berendezésben fellépő hőmérsékletet különösen gazdaságosan és messzemenően hasznosíthatjuk, ha az összeolvasztást közvetlenül az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
