201259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben nem oldódó granulátum, vagy formatestek előállítására
3 HU 201 259 B 4 égetéshez csatlakoztatjuk úgy, hogy az első folyamat közbülső terméke, azaz a salak, hamu, por jelentősen ne hűljön le. Az összeolvasztást közvetlenül az égetéshez csatlakoztatva ugyanazon égőtérben Is elvégezhetjük, de előnyös az összeolvasztást olyan kemencében végezni, amelynek ógőtere közvetlenül az első folyamat ógőteréhez csatlakozik. Mindkét folyamatnál előnyös az égetés füstgázaiból visszanyerhető hőenergia visszavezetése, így a hulladékok égetése és a keletkező égéstermékek összeolvasztása nagyon kedvezően és gazdaságosan összekapcsolható. Természetesen az első folyamat füstgázainak tisztításával kinyert égéstermék (pernye) is felhasználható a második folyamatban, így az eljárásszerűen egymásra következő két folyamatban ténylegesen az összes hulladék maradék nélkül feldolgozható. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. 1. példa Laboratóriumban 1200 g, örvényágyas kemence elektromos szűrőjéből vett pernyét, 250 g, forgó csőkemence elektromos szűrőjéből vett pernyét, 380 g, füstgázmosó berendezésből vett tisztítási Iszapot, 55 g ipari sót (NaCI-ot) 720°C hőmérsékleten összeolvasztunk. Az olvadékból formatesteket készítünk, amelynek tórfogattömege 2,25 g/ml a felülete üvegszerűen sima és kimutathatóan nem oldódik. 2. példa 75% szennyvíziszap égetési hamu, 23% hulladék égetési hamu és 2% füstgázmosó iszap keverékét dolgozzuk fel a találmány szerinti eljárással. A szennyvíziszap égetési hamu 850—900°C tűztérhőmérsékletű fluldizációs kemencéből, a hulladék égetési hamu 1200°C tűztérhőmérsékletű forgó csőkemencéből, a füstgázmosó iszap egy kalcium-hidroxidos füstgázmosóból származik. A kiindulási anyagok összetétele a következő: Szennyvíziszap égetés hamujának elemzési eredménye: Izzításl veszteség 2,7% SIO2 29,0 — 31,5% AI2O3 4,5 -8,7% Fe203 10,7-11,8% Ti02 0,2-0,5% CaO 24,2 — 41,0% MgO 0,7 — 4,0% MnO 0,1 -0,9% CuO — 0,1% PbO — 0,2% ZnO 0,5-0,6% Na20 0,5-3,0% K20 1.4-1,5% P2O5 4,0-12,8% Cl 0,1 — 0,2% SO3 0,5— 3,3% Cr 300 — 500 ppm Cd 20 ppm As 10 ppm Hg 3 ppm Hulladékégetés hamujának elemzési eredménye: Izzításl veszteség 8,8 — 14,1% SIO2 7,5 — 22,3% AI2O3 2,5— 7,8% F62O3 4,0— 5,6% TIO2 0,9— 1,8% CaO 27,5 — 48,0% MgO 0,4— 2,4% MnO 0,4— 2,8% CuO-------0,3% PbO 0,2— 1,2% ZnO 1,6— 7,1% Na20 1,0— 1,7% K2O 1,0— 1,8% P2O5 0,2— 0,8% Cl 0,2— 6,4% SO3 7,0 — 10,8% Cr 400 — 1000 ppm Cd 70 ppm As 90 ppm Hg 10 ppm Füstgázmosó iszap elemezést eredménye: Szárazanyagtartalom 57,4 — 64,3 % CaS04 65,95 — 70,58% CaF2 1,44 — 3,89% CaC03 7,84 — 17,43% Ca(OH)2 0,59 — 2,57% szabad „C” 0,27 — 2,80% „hamu” 11,00— 15,96% CaS03 0,77— 5,13% A fenti komponenseket 1200°C-on összeolvasztjuk. Ezen a hőmérsékleten hígan folyó üvegszerű anyagot kapunk, amelyben teljesen megkötődnek a sók és nehézfémek. Az olvadókból ismert módon granulátumot készítünk. A granulátumot DEV-S4 szabvány szerinti eljárással vizsgáljuk, amelynek során a mintát 4 óra hosszat desztillált vízben, majd híg kénsavban pH=3 értéknél forraljuk. A granulátum kimutatható mértékben nem oldódik. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás vízben nem oldódó granulátum vagy formatestek előállítására kommunális vagy ipari hulladékok megsemmisítése — előnyösen égetése, szűrése — során keletkező termékekből összeolvasztással, azzal jellemezve, hogy a hulladékok 500°C feletti hőmérsékleten végzett égetésével kapott közbülső termékeket, azaz a salakot, hamut, port és a szennyvíztisztítás során keletkező égetési maradékot, és füstgázmosásból származó iszapot — szükség esetén tömegállandóságig történő szárítás után — és kívánt esetben alkállfémsókat a keverék olvadáspontjának megfelelő hőmér-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
