201247. lajstromszámú szabadalom • Stabilizált hidrogénperoxid tartalmú kompozíció orvosi műszerek és eszközök tisztítására, vértelenítésére és fertőtlenítésére

A találmány tárgya fertőtlenítő hatású, foko­zott nedvesítőképességű, stabilizált hidrogén­­peroxidot tartalmazó detergens kompozíció, mely orvosi kéziműszerek, eszközök sterilizá­lás előtti vórtelenítósóre, fertőtlenítésére és tisz­títására alkalmas. A sterilizálás előtt az alábbi meghatározott technológiai szabályok szerinti feladatokat kell elvégezni: — öblítés — fertőtlenítés — áztatás — mechanikus tisztítás és vórtelenítós — szárítás A fenti műveletsor révén előkezelt, fertőtle­nített műszerek, eszközök kerülnek ezek után sterilizálásra. A steril állapot, mint ismeretes, magasabb higiénés minőségi állapotot jelent, mint a fertőtlenített (dezinficiált) állapot, azon­ban a steril mikrobiológiai állapot elérése döntő mértékben függ a megelőző fertőtlenítés! mű­velet hatékonyságától. A találmány célja, hogy olyan hidrogénper­­oxidos detergens kompozíciót biztosítson, amellyel az orvosi műszerek sterilizálás előtti tisztítása, vértelenítése és fertőtlenítése egy műveletben elvégezhető. A találmányi célkitűzés megoldásánál alap­vetően két szempontot kellett figyelembe venni: — olyan, tárolás során stabil, jó tisztítóhatású tenzidet tartalmazó készítmény előállítása, melyben az előállítástól a felhasználásig terjedő időben a lényeges hatóanyagként szereplő hid­­rogénperoxid nem bomlik el, — olyan hidrogénperoxid tartalmú készít­mény biztosítása, mely a speciális orvosegész­ségügyi eszközök tisztítását maradéktalanul és magas szinten megoldja. Ez utóbbi kritérium kielégítéséhez fontos szempontként figyelembe kellett venni azt, hogy a tisztítandó eszközök, így tűk, ollók, vésők, érfogók, bontóeszközök, csipeszek, horgok, kampók, stb. bonyolult tagolt felületű eszközök, melyeknél a tisztítás és fertőtlenítés hatékonysága alapvetően függ az alkalmazott szer résekbe, sokszor igen keskeny hézagokba való behatolásától, azaz a rendkívül intenzív nedvesítőképességétől. A dezinficiensekkel és tisztítószerekkel szemben támasztott követel­ményeknél a nedvesítő hatás fontosságát emeli ki, orvosi műszerek és eszközök kezelésénél Russel, A.D-Hugo, W.B-Ayliffe, G.A.J. Principles and Practice of Desinfection, Preservation and Sterilisation (Blackwell Scientific Publication, Oxford, 1982) című munkája is. A találmány szerinti feladat megoldásánál abból az alapvető irodalmi ismeretből indultunk ki, hogy a hidrogénperoxid stabilizálását a nem­ionos tenzidek körébe tartozó etoxilátumok fo­kozzák, azaz az egyébként vizes közegben bomlásra hajlamos H2O2 etoxilátum típusú de­­tergensek kompozíciójában stabil. Példa erre a 195 619 számú Európa szabadalmi leírás, ahol edénymosási célra 20 tömeg% zsíralkoholeto­­xilátum mellett 55 tömeg°/o 27,5%-os hidrogén­­peroxidot alkalmaznak a mosóaktív kompozí-HU 1 cióban. Hidrogénperoxid és etoxilátum tí­pusú nemionos felületaktív anyag textiltisztí­tási célra alkalmas kompozícióját ismerteti a 4 311 618 számú amerikai szabadalmi leírás. A 218 631 sz. NDK szabadalmi leírás alkilfenol­­poliglikol-éteren és hidrogénperoxidon alapuló stabil készítményt ismertet, mely sík, sima fel­ületek dezinficiáló tisztítására alkalmas. Az 59—120 700 számú japán szabadalmi leírás olyan kompozíciót ismertet, amelyben hidro­génperoxid mellett alkil—poliglikoléter deter­gens kompozíció szerepel kompiexképzők mellett, és amely zsíros olajos felületek tisztítá­sára alkalmas. Ismertnek tételezhető fel mindezek alapján olyan detergens kompozíció, amely mosóaktív anyagként alkil- és/vagy alkil—alkilariletoxilátu­­mokat és dezenficiens anyagként hidrogénper­­oxidot tartalmaz. A találmány szerinti megoldás szempontjából komoly hátrányt jelent azonban, hogy a nemionos tenzidek, így az etoxilátum típusú felületaktív anyagok nedvesítőképessé­ge igen gyenge, így bonyolult, tagolt felületű műszerek, pl. tűk, csipeszek, stb. nedvesítésére illetve ezzel együtt vértelenítő jellegű tisztításá­ra nem alkalmasak, miután csekély nedvesítő­képességük révén vizes oldatban a hatóanya­got szűk rések, kis átmérőjű felületek belsejébe eljuttatni nem képesek. Az etoxilátum típusú felületaktív anyagok ezen tulajdonságát részletesen taglalja Schön­­feldt, N.: Grenzflächenaktive Athylenoxid Ad­­dukte, Stuttgart, Wissenschaftliche Verlagge­sellschaft MBH (1976) című könyve. A hidrogénperoxid-etilénoxid adduktokkal vizes közegben elvégzett kísérletek alátá­masztották az elméleti publikációk eredménye­it. Vizes közegű különféle etoxilátumok — hid­rogénperoxid kompozíciók alkalmazása révén végzett kísérletek eredményei arra a követ­keztetésre juttattak, hogy a nem megfelelő nedvesítő hatás következtében ezek az ösz­­szetételek a találmány célkitűzését jelentő meg­oldásra nézve nem alkalmasak. A találmány szerinti feladat megoldásához, a fenti hidrogénperoxid-etilénoxid addukt kom­pozícióhoz szükség van gyorsnedvesítő hatású harmadik komponens alkalmazására, amely a fertőtlenítőszer és a detergens hatékonyságát nemcsak fokozza, hanem a szűk rések, tűk, tagolt felületek gyors nedvesítése következté­ben a hatóanyagokat e tagolt, speciális geomet­riai tulajdonságokkal jellemezhető térelemek­hez is eljuttatja. A végrehajtott kísérletek ered­ményeként megállapítható volt, hogy erre a célra a dialkilszulfoszukcinát-Na-sók a legal­kalmasabbak. A tenzidkémiában ismeretes, hogy meghatá­rozott molekulaszerkezetű dialkil-szulfoszukci­­nát-Na-sók kiemelkedően hatékony nedvesí­tőhatással rendelkeznek (Juhász, É-Leikesné­­-Erős, M: Felületaktív anyagok zsebkönyve, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1979). A mole­kulaszerkezetet illetően a nedvesítőhatás opti­muma a 8 szénatomos alkilcsoporttal jellemez­hető dialkilszulfoszukcinátoknál mutatkozik. 3 247 B 2 201 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom