201184. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamosgép forgórész-kommutátor mikahornyainak megmunkálására

1 HU 201184 B 2 csúsznak. Amíg ezek a réztesten haladnak, zárva van a 4 tájolószerkezet áramköre. Amint a 62 és 63 érzékelőtűből álló tűpár a megmunkálandó mika­­horonyra ér, az áramkör megszakad. E pillanatban a vezérlőrendszer utasítására az 52 léghenger dugattyú­­rúdja a 2 hajtő-rögzítő szerkezet 41 himbaszerkezetét meghúzza. Ennek hatására a 45 hajtószegmens a 10 munkadarab - kommutátor - felületétől eltávolodik, a 13 fékpofa pedig a kommutátor felületének nyomó­dik és rögzíti azt, mégpedig a 62 és 63 érzékelőtűbdl álló tűpár által betájolt helyzetben. Ebben a helyzetben a munkálandó mikahorony a marótárcsá(k) megmun­kálási vonalában van, pontosabban kifejezve, két marótárcsa alkalmazása esetén a külső marótárcsa megmunkálási síkjára tájol a berendezés, a második tárcsa síkja ettől a helyzettől egy osztással beljebb van. Ezt követően, az 1 megmunkálófej vízszintes irányban elindul, és a 18 marótárcsá(k) a mikahorony kimarózását elvégzi(k). Itt jegyezzük meg, hogy kísér­leteink azt igazolták, hogy a megmunkálás minősége tovább javítható, ha a mikahorony kimarását két lépésben egy kisebb és egy nagyobb marótárcsával végezzük el. Ez esetben a marótárcsák közös 17 tengelyen egymástól egy osztásnyi távolságra vannak felszerelve. Ezáltal az egy tárcsára jutó marási telje­sítmény feleződik, ezáltal nagyobb előtolás, illetve nagyobb forgácsolási teljesítmény elérése is lehetővé válik. A megmunkálás során keletkezett mikaport az 1 megmunkálófejhez csatlakozó 15 elszívófej, és az ehhez az 1 megmunkálófej külső oldalánál csatlakozó 70 gégecsövön - lásd 4. ábra -, majd pedig a 16 porelszívó rendszeren keresztül - az itt nem ábrázolt ipari porelszívóval - eltávolítjuk, és a porszívóban levő tárolóedényben gyűjtjük össze. A megmunkálás előtt a mikahomyok pontos hely­zetét a hátsó tájoló-érzékelő szerkezettel is ellenőriz­zük. Adott esetben, ha a hátsó 74, 75 érzékelőtűknél- lásd 11. ábra - a megmunkálandó mikahorony a megmunkálás síkjától eltér, azt a központi vezérlő­­rendszeren keresztül a 12. ábra kompenzálási mód­szerének megfelelően a 76 hajtóműves kompenzáló motor - lásd 11. ábra - kompenzálja. Kísérleteink bizonyítják, hogy e műveletre főleg nagyméretű 10 munkadaraboknál - azok hosszú mikahomyai miatt- a kommutátorok javítása során jelentkező irányhibák rendszeres előfordulása miatt feltétlen szükség van. Kompenzálási művelet nélkül ezen nagy mennyiség­ben javított forgórészek automata berendezésen nem munkálhatók meg. Természetesen rövid mikahomyú új forgórészek megmunkálásánál, ahol a mikahomyok­­nál irányeltérés gyakorlatilag nincs, ez a művelet kihagyható. Ez esetben a két 4, illetve 73 tájolószer­kezet bármelyikével a tájolási művelet elvégezhető. A hátsó 73 tájolószerkezettel ez esetben úgy, hogy annak csatlakozó kábelét a 4 tájolószerkezet aljzatához csatlakoztatjuk (lásd 13. ábra). A tájolási, illetve kompenzálási művelet után kerül sor a 10 munkadarab mikahomyainak marózására. Előremenetben az 1 megmunkálófej a marótárcsá(k) révén elvégzi a mikahorony megmunkálását, két maró­­tárcsa esetén két lépésben. A mikahorony végére érve az 1 megmunkálófej megáll. Ekkor egy végállás­érzékelő jelzésére a központi vezérlőrendszer utasítá­sának megfelelően a 9 kiemelőszerkezet a 18 maró­tárcsá(ka)t az 1 megmunkálófejjel együtt a kimarózott mikahoronyból kiemeli, majd az 1 megmunkálófej csúszólapra szerelt részét a 24 billentőhenger átváltja úgy, hogy a 37 szerszámtartó és az abban levő 6 sarkalószerszám a betájolt és kimarózott mikacsatoma síkjába kerül. Ezután a 9 kiemelőszerkezet az 1 megmunkálófejet leengedi. Ezután vízszintes mozgást biztosító 8 előtoló szerkezet az 1 megmunkálófejjel együtt visszafelé indul, és ezáltal a 6 saikalószerszám a mikacsatoma mindkét oldalát 45’-os szögben a szükséges mértékben lesarkalja. Ezután az 1 meg­munkálófej hátsó holtpontba kerül. Amikor a 6 sar­kalószerszám a mikacsatomát elhagyta, a 9 kiemelő­szerkezet az 1 megmunkálófejet felemeli, majd pedig a 24 billentőhenger a 20 billenőlapon levő fejrészt ismét marózási pozícióba állítja vissza. Ezzel végetér egy megmunkálási ciklus. A leírt műveleteket a talál­mány szerinti berendezés - automata üzemmódra kapcsolva - a 10 munkadarab összes mikahomyaira egymás után megállás nélkül folyamatosan elvégzi. A 2. ábra a találmány szerinti berendezést ábrázolja előlnézetben, melyen jól látható az egyik 3 görgős tartóbak elhelyezése és tartófej-kialakítása. Látható az 1 megmunkálófej megmunkálás közben, a külső holtpontban. Látható továbbá a 4 tájolószerkezet rög­zítési módja. A 3 görgős tartóbak tartófeje a 10 munkadarab hossztengelyére merőleges irányban csúszószán szerkezettel mozgatható, az ábrán nem látható tartóbak esetében is. Ugyancsak jól szemlélteti a 2. ábra 2 hajtó-rögzítő szerkezet és a 40 emelőasztal elhelyezését előlnézet­ben, és a 10 munkadarab alatt a kommutátor koszorú­hoz való csatlakozási helyét is. Jól látható még a 2. ábrán a vízszintes 8 előtoló szerkezet kialakítása, továbbá a vízszintes előtolás hidropneumatikus kiala­kításához szükséges 2 db 71 olajtartály célszerű elhelyezése is. Itt említjük meg, hogy a 45 hajtószegmens hidro­pneumatikus hajtásához ugyancsak szükséges 2 db olajtartály, az ábrán látható 71 olajtartályok mögött van elhelyezve, ezért azok a fedés miatt nem láthatók. Látható még a 2. ábrán a 16 porelszívó rendszer műanyagcső-vezetékének elhelyezése is, amely elől a 70 gégecsőhöz, hátul pedig az ábrán nem szereplő módon egy ipari porszívóhoz van csatlakoztatva. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés 1 meg­munkálófejét szemlélteti előlnézetben. Az 1 megmun­kálófej egy 19 alaplapból és egy, a 19 alaplaphoz egy 21 csapszeg és egy itt nem ábrázolt, további rögzítő csapszeg révén csatlakoztatott 20 billenőlapból van kialakítva. A 19 alaplap és a 20 billenőlap hézagmentesen csatlakozik egymáshoz, és a 21 csap­szeg körül elfordíhatóan van összeszerelve. A 21 csapszeg rögzítését szolgálja a 23 alátét, valamint a 22 anya és ellenanya is. A 20 billenőlapnak a 21 csapszeg körül 15'-os elfordulási lehetősége van, a mozgást, illetve szögelfordulást az itt nem ábrázolt menetes rögzítő csapszeg határolja, mely egy a 19 alaplapban kimunkált íves horonyban mozdul el, és a 20 billenőlap két szélső helyzetében az íves pálya két végén ütközik fel. A 20 billenőlapra vannak rögzítve a 25 hajtómű­házban elhelyezett hajtóelemek, fogaskerekek, 17 és 30 tengelyek, 27 hajtó és hajtott lánckerék, a 28 meghajtólánc, valamint a 26 meghajtómotor. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom