201119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kedarcidin és ezt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
7 HU 201119 B 8 ted Organismus, 11: 78-92 (1976)] módszereivel végezzük. A sejtfal peptidoglikámja mezo-diaminopimelinsavat tartalmaz. A teljes sejt cukrai: galaktóz, glükóz és ribóz. Ezek szerint a sejtfal a lile típusba tartozik. A foszfolipidek P-II típusúak: foszfatidil-etanol-amin, foszfatidil-glicerin és foszfatidil-inozitol. A menakinon fóalkotó részek az MK-9(H4) és az MK9(H6). A glikolót-teszt negativ. Rendszertan: Az Actimiycetales nemzetségbe tartozó hosszú spóraláncú Pseudonocardia—tói, Saccharopolyspora-tól, Actinopolyspora—tói, Streptmyces-től, Actinomadura-tól, Glycomyces-től, Nocardiopsis-től és Amycolata-tól az L-585-6 törzs világosan elkülönül, tekintettel a sejtfal-típusra, a sejt cukorösszetételére, a foszfolipid és a menakinon alkotórészekre. A Kibdelosporangium [Shearer és munkatársai, Int. J. Syst. Bacteriol., 36: 47- -54 (1986)], a Kitasatosporia [Takahashi és munkatársai J. Gen. Appl. Microbiol., 30: 377- -387 (1984)] és az Amycolatopsis [Lechevalier és munkatársai, Int. J. System. Bacteriol., 36: 29-37 (1986)] a foszfolipidet és a menakinont tekintve rokonságban vannak az L-585-6 törzzsel, de különböznek attól abban, hogy arabinóz van a sejtfalakban, továbbá a Kitasatosporia sejtfalában LL- és meso-diaminopimelinsav is van. Ezen túlmenően a Kidbelosporangium hifával borított sporangiuinszerü testeket fejleszt igazi membránnal, a Kitasatosporia süllyesztett spórákat képez. Ezek a sajátságos képződmények nem figyelhetők meg az L-585-6 törzsnél. Kemotaxonomiai szempontból a Streptoalloteichus [Tonita és munkatársai, Int. J. Syst. Bacteriol., 37: 211-213 (1987)], az Actinosynnema [Hasegawa és munkatársai, Int. J. Syst. Bacteriol., 28: 304-310 (1978)] és a Saccharothrix [Labeda és munkatársai, Int. J. Syst. Bacteriol., 34: 426-431 (1984)] állnak a legközelebb az L-585-6 törzshöz. Az Actinosynnema aerospórák láncát fejleszti a synnema csúcsából. A Saccharothrix fragmentált kokkoid elemeket fejleszt úgy a vegetatív, mint a légmicéliumban és nem képez elágazó, rövid spórafüzérekból nyalábokat vagy szklerotikus granulátumokat. A Saccharothrix australiensis és a S. aerocolonigenes [Labeda, Int. J. Syst. Bacteriol., 36: 109-110 (1986)] kokkoid elemeinek füzére morfológiailag rokon a Nocardiopsis hasonló képződményeivel, de nem rokon egyik Streptomyces fajjal sem. Ezek szerint az L-586-6 törzs nem tehető sem Actinosynnema sem a Saccharothrix nemzetségbe. A Streptoalloteichus hindustanusnak hosszú spirális artrospóra láncai, elágazó, rövid spórafüzérei, a légniicélíumban szklerotikus granulumai, sűrűs gömbölyded hifatestjei vannak, valamint a vegetatív micéliumban olyan kis, sporangiumszerű testjei, melyek 1- -4, flagellummal rendelkező spórát fejlesztenek. Az L-585-6 törzs valamennyi kis sporangiumszerű vezikulumot létrehozza. Hasonlóan a Streptoalloteichus-hoz, az L-585-6 törzs is gömb alakú testeket képez, melyek belenőnek a szklerotikus granulumokba. Ez a struktúra több Streptomyces-nél megfigyelhető, például a S. kanamyceticus-nál [Shirling és munkatársai, Int. J. Syst. Bacteriol., 22: 265-394 (1972)] és a S. roseiscleroticus-nál (Chainia rubra) [Shirling és munkatársai, Int. J. Syst. Bacteriol., 22: 265-394 (1972)]. A fenti összehasonlító vizsgálatok alapján az L-585-6 törzset a Streptoalloteichus nemzetségbe soroljuk. Az L-585-6 törzs a következőkben különbözik a Streptoalloteichus hindustanus-tól: IPP 2,3 és 4 jelű táptalajon, illetve Bennett agaron nem képez légmicéliumot, melanint termel, a keményítőt nem hidrolizálja, 41 °C hőmérsékleten nem nő, a 25 megvizsgált cukor közül csak a D-ribózt és a D-glükózt hasznosítja. Ezek szerint az L-585-6 törzset a Streptoalloteichus nemzetség egy új fajának tekintjük. A Streptoalloteichus nemzetség új fajénak tekintett L-585-6 törzs biológiailag tiszta tenyészetét ATCC 53650 számon letétbe helyeztük az amerikai törzsgyűjteményben (American Type Culture Collection; Rockville, MD, USA). Antibiotikumtermelés: A találmány szerinti tumorellenes antibiotikumot az L-585-6 törzzsel állítjuk elő a mikroorganizmust süllyesztett tenyészetben vizes táptalajon növesztve. A termelő mikroorganizmus asszimilálható szénforrást - például szénhidrátot - tartalmazó tápközegben nő. Alkalmas szénforrás lehet például a cerelóz és a glicerin. A táptalajnak asszimilálható nitrogénforrást is kell tartalmaznia, például hallisztet, élesztőkivonatot vagy ammóniumsót. Ha szükséges szervetlen sókat - például nátrium-klorid, kélium-klorid, magnézium-szulfát, kalcium-karbonát, foszfát, stb. - is adunk a táptalajhoz. Úgyszintén adunk nyomelemeket is - réz, mangán, vas, cink, stb. - ha szükséges, de ezek az elemek szennyezésként jelen lehetnek más téptalajkomponensekben. Bármilyen inkubációs hőmérsékletet használhatunk, amelynél a termelő törzs növekszik, tehát 18- -39 °C hőmérséklettartományban fermentálhatunk, de előnyös 25-35 °C, a legelőnyösebb 27-32 °C hőmérsékletet alkalmazni. Előnyös, ha a táptalaj kémhatása semleges. Az antibiotikumtermelés általában 4-8 nap alatt történik. Az optimális termelés rendszerint az 5-6. napon érhető el. Viszonylag kis mennyiségű antibiotikum előállításához rázott lombikos vagy felületi tenyészetet is használhatunk, de nagyobb mennyiség előállítása előnyösen steril tankokban lévő süllyesztett, aerob tenyészettel történik. Ha tankfermentálást végzünk, ajánlatos vegetatív oltóanyagot készíteni, a táptalajt spórás tenyészettel beoltva, és az így kapott fiatal aktiv vegetativ tenyészettel oltjuk be steril körülmények között a fermentorban lévő táptalajt. Keverte-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
