201095. lajstromszámú szabadalom • Az immunrendszer működését gátló új peptidek, az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények, valamint eljárás ezen peptidek és készítmények előállítására
3 HU 201095 B történő - le hasítását. A peptidkötés kialakítására N-hidroxi-szukcinimid-észteres [-0- -Su] (E. Wünsch, Synthese von Peptiden, 2. kötet, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1974, 149. oldal), a 168 431 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett pentafluor-fenil-észtereB, vagy a 183 579 sz. magyar szabadalmi leírás szerinti vegyes anhidrides módszert alkalmazzuk. Az amino-c söpörtök védésére a Bocvagy Z-csoportot, a karboxil-csöpörtök védésére pedig a terc-butil-, a benzil- vagy a nitro-benzil-alkohollal végzett észterezést használjuk előnyösen. A fenti módon szintetizált, védett peptidről a szintézist követően eltávolítjuk az adott esetekben rajta levő védöcsoporto(ka)t, majd a szabad peptidet -kívánt esetben savakkal kezelve savaddiciós sóvá alakítjuk. A védőcsoportok eltávolítására a katalitikus hidrogénezést, vagy a savval végzett acidolízist használjuk. A kapott szabad peptidek általában gyógyászati felhasználásra alkalmas tisztaságúak, nem igényelnek további tisztítást. Szükséges esetben azonban például szilikagél tölteten oszlopkromatográfiával tisztíthatjuk. Az oldat formájában kapott peptidet az oldat bepárlásával, vagy liofilezésével nyerhetjük ki. A szabad peptidet tetszőleges sóvá alakíthatjuk, de előnyösen gyógyászati célra alkalmas savval képezett savaddiciós sóvá alakítjuk. Ilyenek például a sósavval, a kénsavval, a foszforsavval, az esetsavval, a citromsavval képezett savaddiciós sók. A célvegyületek immungátló hatását a következő módszerekkel vizsgáltuk. 1. Az ellenanyagtermelő sejtekre gyakorolt hatás A vizsgálatot újszülött patkányokból 5 nyert lépsejtekkel végeztük Canningham módszere szerint [Handbook of Experimental Immunology (szerkesztő: D.M.Weir), 2. kötet, Blackwell, Oxford-London, 1978, 285. oldal]. Egy alomból származó 12 db H. Wistar pat- 10 kányt a születésük után 12 órán belül 25 vizsgálandó anyaggal i.p. kezeltünk. Az állatokat 14 napos korukban 0,5 ml 5%-os birka vörösvértest szuszpenzióval i.p. immunizáltuk, majd az ezt követő 7. napon dekapitáci- 15 óval elvéreztettük. Az állatokból nyert lépsejtekből birka vörősvértest szuszpenzióval és komplementtel homogén szuszpenziót készítettünk, és ezt egysejtréteg kialakítására alkalmas kamrába helyeztük. Az ellenanyagot 20 termelő lépeejtek körül litikus udvarok képződnek, amelyeket plakkoknak neveznek. Az 1. táblázatban feltüntetett adatok mutatják a gátló anyagokkal való kezelés hatását. A táblázatban a plakk-képző sejtek számának a 25 kezelés hatására történő változását X-ban tüntettük fel. (Kontrollként a nem kezelt állatok felhasználásával nyert sejtszám szolgált.) Az immunstimuláló hatáBÚ anyagok (1. a táblázatban ugyancsak szereplő .A', ,B’ 30 és .C anyagokat) esetén ez a százalékos szám jelentősen nő. 4 35 1. táblázat Az ellenanyag-termelés gátlása Szám/jel A peptid neve A plakk-képzés változása [X] 1. D-Arg-Lys-D-Asp-17 2. Arg-D-Lys-Asp-11 3. D-Arg-D-Lys-D-Asp-13 4. Arg-D-LyB-D-Asp-16 5. D-Arg-Lys-Asp-44 6. D-Arg-D-Ly8-Asp-41 7. Arg-Lys-D-Asp-43 A. Arg-Lys-sp +71 B. Arg-Lys-Asp-Val +60 C. Arg-Lys-Asp-Val-Tyr +62 4
