201091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gonatriénszármazékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 201091 B 4 diketon 3-helyzetü karbonilcsoportját; acetál­­-köztiterméket kapunk, amelynek (III) általá­nos képletében Rh..R8 jelentése a már meg­adott óá Z jelentése etilén-, trimetilén- vagy 2,2-dimetil-trimetiléncsoport. A reakció köz­ben keletkező víz eltávolítása céljából elő­nyösen dehidratálószer jelenlétében fogana­tosítjuk a reakciót, amely lehet valamely or­­toészter, pl. metil- vagy etil-ortoformiát. De­­hidratáló szer alkalmazása helyett alkalmaz­hatunk azeotóp desztillációt is olyan oldó­szerben, amely a keletkező vízzel azeotóp elegyet képes alkotni, pl. benzolban vagy to­­luolban. A (III) általános kópletű acetál-kőztiter­­méket azután dimetil-szulfónium-metiliddel vagy dimetil-oxo-szulfónium-metiliddel rea­­gáltatjuk oldószerben, amely előnyösen apro­­tikus és nagy mértékben poláros, pl. dimetil­­-szulfoxid (DMSO), dimetil-formamid (DMF), diraetil-acetamid vagy N-metil-pirrolidon; Így epoxi-trié'n-köztiterméket kapunk, amelynek (IV) általános képletében Rh..R8 és Z jelen­tése a már megadott. A reakcióhőmérséklet -10 és +50 °C, előnyösen 0 és 30 °C közötti. Az emlitett dimetil-szulfónium-metilid-, illetve dimetil-oxoBzulfónium-metilid-reagenst úgy állíthatjuk elő, hogy egy trimetil(oxo)­­szulfóniumsót, pl. -jodidot vagy -kloridot bázikus vegyülettel, pl. kálium-t-butoxiddal vagy nátrium-hidriddel reagáltatjuk. A tri­­metil(oxo)szulfóniumsó-reagenst a (III) általános képletű acetál egy móljára számított legalább 1 mólnyi, előnyösen 1,2-5 mólnyi mennyiségben alkalmazzuk, a bázikus vegyületet pedig a trimetil(oxo)szulfóniumsó egy móljára számított legalább egy mólnyi, előnyösen 1,1-1,5 mólnyi mennyiségben. Az Így kapott (IV) általános képletű epoxi-trién-köztiterméket ezután reagáltatjuk az alábbi vegyületek valamelyikével:- valamely cianiddal, pl. kálium- vagy nátri­­um-cianiddal;- valamely halogeniddel, pl. litium-fluoríddal, -kloriddal, -bromiddal, -jodiddal vagy káli­um-jodiddal;- valamely fém-alkoxiddal, pl. nátrium- vagy káliura-metoxiddal, -etoxiddal, propoxiddal;- valamely fém-alkántioláttal, pl. egy alkánti­­ol, előnyösen metántiol, etántiol vagy pro­­pántiol nátriumsójával;- valamely tiocianáttal, pl. nátrium-tiocianát­­tal. A kiindulási anyagokat oldószerben rea­gáltatjuk, amely lehet pl. metanol, etanol, propanol vagy etilénglikol; Így olyan további köztiterméket kapunk, amelynek (V) általános képletében Rh.-R8, X és Z jelentése a mór megadott, kivéve az X = -SOR9 képletű cso­portot. Ebben a lépésben a reakciófeltételek a (IV) általános képletű epoxi-trién-köztiter­­mékre vonatkoztatva a következők: A cianid­vagy halogenid-reagenst legalább 1, előnyö­sen 3-10 raólarányban alkalmazzuk és a reak­cióhőmérséklet 0 °C-nál nagyobb, előnyösen 10 és 50 °C közötti. A fém-alkoxid-reagenst legalább 1, elő­nyösen 10-20 mólarényban alkalmazzuk, s a reakcióhőmérséklet meghaladja a szobahőmér­sékletet, az előnyösen a refluxhőmérséklet. A fém-alkil-Bzulfid-reagenst. legalább 1, előnyösen 2-3 mólarányban alkalmazzuk, a reakcióhőmérséklet meghaladja a szobahőmér­sékletet, az előnyösen 30 és 70 °C közötti. A tiocianát-reagenst általában ecetsavval (ecetsavszármazékkal) együtt alkalmazzuk; a tiocianót mólaránya legalább 1, előnyösen 10 és 20 közötti, míg az ecetsav(származék) mól­­aránya legalább 1, előnyösen 5 és 10 közötti; a reakcióhőmérséklet meghaladja a szobahő­mérsékletet, az előnyösen 30 és 70 °C közöt­ti. Az (V) általános képletű köztiterméket azután az acetál-védőcsoport elimináláséra szokásosan alkalmazott valamely módon kezel­jük, Így olyan 17/3-hidroxi-célterméket ka­punk, amelynek az (I) általános képlet köré­be tartozó (I1) általános képletében Rh..R8 és X jelentése a már megadott, kivéve az X = = -SOR9 csoportot. A védőcsoportot elimináló kezelést elő­nyösen oldószerben, valamely savas vegyület katalitikus mennyisége jelenlétében foganato­sítjuk. Az oldószer előnyösen valamely keton, pl. aceton vagy metil-etil-keton, a Bavas ve­gyület lehet pl. p-toluolszulfonsav, kénsav vagy salétromsav. A b) eljárás szerint az (I) általános képletű célterméket hasonlóan kaphatjuk, oly módon, hogy a (IV) általános képletű epoxi­­-trién-köztiterméket hidrogéncianiddal, hid­­rogén-tiocianáttal vagy valamely hídrogón­­-halogeniddel, pl. hidrogén-kloriddal, hidro­­gén-bromiddal vagy hidrogén-fluoriddal rea­gáltatjuk oldószerben, amely előnyösen DMF, DMSO, dimetil-acetamid, N-metil-pirrolidon, tetrahidrofurán (THF) vagy dloxán. A c) eljárást a B Folyamatábra szemlélteti. Ebben az eljárásban a kiindulási anyag olyan gonadiónszármazék, amelynek (VI) álta­lános képletében Rh^R8 és X jelentése a már megadott és amely ismert módon előállítható, pl. az Arzneimittelforschung/Drug Rés., 24 (1974), 896-900. oldalain leírtak szerint. A (VI) általános kópletű gonadiónszár­­mazékot oldószerben olyan aminnal reagáltat­juk, amelynek (VII) általános képletében R12 és R13 jelentése egymástól függetlenül 1-4 szónatomos alkilcsoport vagy R12 és R13 együtt 2-4 szónatomos alkiléncsoportot képez [-(CH2)n-, ahol n=2-4); a reagens pl. dimetil­­-aniin, dietil-amin, vagy előnyösen pirrolidin. Az oldószer előnyösen valamely rövidszénlán­­cú alkohol, pl. metanol, etanol vagy propanol, így enaminvegyületet kapunk, amelynek (Vili) általános képletében Rh-.R8, R12, R13 és X jelentése a már megadott. A (VI) általá­nos képletű gonadiónszármazék egy móljára számítva az amint legalább 1, előnyösen 1,5-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom