201087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált amino-metán-difoszfonsavak származékok előállítására

9 HU 201087 B 10 dául 0,01-10 mg, a parenterális, például int­ravénás adagolásra alkalmas dózisforma pél­dául 0,01-0,1 mg, előnyösen 0,02-0,08 mg, az orális dózisforma például 0,2-2,5 mg, előnyö­sen 0,3-1,5 mg/kg testtömeg hatóanyagot tartalmaz. Az előnyös egységdózis orális ada­golás esetén 10-100 mg, intravénás adagolás esetén 0,5-5 mg és naponta legfeljebb négy­szeri adagolásban. Orális adagolás esetén a nagyobb dózis a korlátozott reszorpció miatt szükséges. Hosszabb ideig tartó kezelés so­rán a kezdeti nagyobb dózisokat általában alacsonyabb dózisokkal válthatjuk fel, hogy a kívánt hatást fenntarthassuk. A következő példák közelebbről mutat­ják be a találmányt. A hőmérsékleti értékeket Celsius fokokban adtuk meg. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek ill. sók kitermelése min­den esetben (hacsak másként nem adjuk meg) az elméleti érték kb. 20 és kb. 80%-a között helyezkedik el. Semmiképpen sem zár­ható ki azonban, hogy a találmány szerinti eljárás optimalizálása esetén a kitermelések még kedvezőbbekké Lehetők. 1. példa 6,57 g (17 mmól) l-(tiazol-2-il-aminol­­-metán-l,l-difoszfonsav-tetraetilésztert ol­dunk 70 ml 1 n sósavban és 6 órán át for­raljuk visszafolyatás közben. A reakció fo­lyamán a termék finom, fehér csapadék alak­jában vélik ki. A reakcióelegyet szobahőmér­sékletűre hűtjük, szűrjük és vizes metanollal mossuk. Így 4,33 g (termelés: az elméletileg számított. 93%-a) l-(tiazol-2-il-amino)-metén­­-1,1 -difoszfonsavat kapunk, mely 275 °C-on olvad bomlás közben. A kiindulási anyagot például a követke­zőképpen állíthatjuk elő. 10,0 g (0,1 mól) 2-amino-tiazol, 20,0 ml (0,2 mól) ortohangyasav-trietilészter és 26,6 ml (0,2 mól) dietilfoszfit keverékét egy órán ót forraljuk visszafolyatás közben. A felszabaduló etanolt ledesztilláljuk, miközben a belső hőmérséklet lassanként körülbelül 150 °C-ra emelkedik. A maradékot kloroform­ban felvesszük és szilikagélen átszűrjük. A nyersterméket oszlopkromatografálással (szi­likagélen, etilacetóttal eluélva) tisztítjuk. így 4,37 g (termelés: az elméletileg számított 11%­­-a) 1 - (tiazol-2-il-amino)-metán-l ,1-difoszfon­sav-tetraetilésztert nyerünk, mely 103- -104 °C-on olvad. 2. példa Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan ál­líthatjuk elő az l-(benzoxazol-2-il-amino)-me­­tán-1,1-difoszfonsavat, mely 270 °C-on olvad, bomlás közben. 3. példa 4,36 g (10 mmol) l-(benztiazol-2-il-ami­­no (-metán-1,1-difoszfonsav-tetraetilésztert 40 ml 1 n sósavban 6 órán át melegítünk 110-120 °C-on. A reakció folyamán a termék finom, fehér csapadék alakjában válik ki. A reakcióelegyet szobahőmérsékletűre hütjük, szűrjük és vizes metanollal mossuk. így 3,09 g (termelés: az elméletileg számított 95%­­-a) l-(benztiazol-2-il-amino)-metán-l,l-di­­foszfonsavat nyerünk, mely 290 °C-on olvad bomlás közben. A kiindulási anyagot például a követke­zőképpen állíthatjuk elő: 3,0 g (20 mmol) 2-amiano-benztiazol, 4,0 ml (24 mmol) ortohangyasav-trietilészter és 5,3 ml (40 mmol) dietilfoszfit keverékét 5 órán át melegítjük 120-125 °C-on. A reakció kezdeténél kiváló sárga csapadék fokozatosan ismét oldatba megy. A felszabaduló etanolt a reakció alatt ledesztilláljuk. Az állás közben szilárduló nyersterméket oszlopkromatografá­lással (szilikagélen, etilacetát-metanol elegy­­gyel eluálvu) Lisztitjuk. igy 5,62 g (termelés: az elméletileg számított 64%-a) l-(benztiazol­­-2- il-amino l-metán-1,1 -difoszfonsav-tetra­­etilésztert. nyerünk, mely 165-167 °C-on ol­vad. 4. példa 1,30 g (3,2 mmol) l-(4-metil-tiazol-2-il­­-amino)-metán-l,l-difoszfonsav-tetraetilész­­tert 20 ml 1 n sósavban 20 órán át melegí­tünk 100 °C-on. Lehűtés után 20 ml metanolt adunk hozzá. Az ezt követő keverés során a termék finom, fehér kristályos anyag alakjá­ban válik ki. A szüredéket metanollal és pet­­roléterrel utánamossuk. így 615 mg (terme­lés: az elméletileg számított 67%-a) l-(4-me­­til-tiazol-2-il-amino)-metán-l,l-difoszfonsavat kapunk, mely bomlás közben olvad 294 °C­­-on. A kiindulási anyagot pl. a következő­képpen állíthatjuk elő: 2,33 g (20 mmol) 2-amino-4-metil-tiazol, 4,0 ml (24 mmol) ortohangyasav-trietilészter és 5,3 m) (40 mmol) dietilfoszfit keverékét 4 órán át melegítjük 120-125 °C-on. A felsza­baduló etanolt ledesztilláljuk. A maradékot oszlopkromatografálással (szilikagélen, etil­acetát-metanol eleggyel eluélva) tisztítjuk, így 1,32 g (a termelés: az elméletileg számí­tott 17%-a l-(4-metil-tiazol-2-il-amino)-metán­­-1,1-difoszfonsav-tetraetilésztert kapunk, viszkózus, olajos anyag alakjában. 5. példa 1,97 g (4,9 mmol) l-(5-metil-tiazol-2-il­­-amino)-met.án-l,l-difoszfonsav-tetraetilész­­tert 20 ml 1 n sósavban 6 órán ét forralunk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom