201074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mitomicin-A-analógok előállítására
3 HU 201074 B 4 csak a kívánt delta3-izomer keletkezett, nem történt delta^-izomerré izomerizálódás. A reagenst ugyancsak alkalmazták 3-hidroxi-3-cefém-4-karboxilát benzolban visszafolyatás melletti forréshómérsékleten 3-metoxi-cefalosporin-származékké való átalakítására (Wiederkehr és munkatársai, 4.069.324 sz., 1978. január 17-én engedélyezett amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Más (III) általános képletű l-(kis szénatomszámú alkil)-3-aril-triazének is előállíthatok a fenti eljái'ással, más, adott esetben a megadott módon helyettesített kis szénatomszámú alkil-aminok és aril-diazónium-sók reagáltatásával. Bármely könnyen diazónium-sóvá alakítható, 6-12 szénatomszámú aril-amin alkalmazható az 1,3-diszubsztituált-triazén előállításában az arilcsoport bevezetéséhez. A módszerrel előállított triazének például az alábbiak: l-butil-3-(4-metil-fenil)-triazén; l-(l-metil-etil)-3-(4-metil-fenil)-triazén; 3- (4-metil-fenil)- 1-f 2- (4-morfolinil)-etil]-triazén; 3- (4-metil-fenil-1—f 2—{2—piridil )-etil]-triazén; 1-(2-benziltio-etil )-3-( 4-metil-fenil )-triazén; 3-(4-klór-fenil)-l-(2-metoxi-etil)-triazén; 3-(4-klór-fenil)-l-( l,3-dioxol-2-il-metil)-triazén. Más, irodalomban leírt triazének is alkalmasak a találmány szerinti eljáráshoz az (I) általános képletű 7-(szubsztituált-alkoxi)-mitozánok előállítására. Ilyenek például T. A. Daniels és munkatársai által a Can. J. Chem., 55, 3751-3754 (1977) közleményben leirt (D) általános képletű anyagok. Az alábbi (III) általános képletű triazéneket is alkalmasan felhasználhatjuk a találmány szerinti eljárásban: l-butil-3-(alfa-naftil)-triazén; l-hexil-3-fenil-triazén; l-etil-3-(2,4-dimetil-fenil)-triazén; l-( l-metil-etil)-3-(4-metoxi-fenil)-triazén. A mitomicin-A előállításához előnyösen a 3-metiI-l-(4-metil-fenil)-triazént alkalmazzuk metilezószerként. Az eljárásban a 7-hidroxi-9a-metoxi-mitozánra vonatkoztatva legalább két mól feleslegben alkalmazzuk a fenti reagenst, és a reakciót előnyösen a 7-hidroxi-9a-metoxi-mitozán kiindulási anyagot jól oldó, folyékony kis szénatomszámú alkanolban, kis szénatomszámú alkánsav- kis szénatomszámú alkil-észterben, di-(kis szénatomszámú alki))-éterben, ciklusos alifás éterben vagy egy kis szénatomszámú polihalogénezett alifás szénhidrogénben hajtjuk végre. Az ilyen oldószerek 1-6 szénatomot tartalmazhatnak, de azok előnyösek, amelyek forráspontja 100 “C alatti. Például ilyen különösen előnyös oldószer a diklórmetán, a metanol, a dietil-éter, az etil-acetát és ezek keverékei. A reakciót visszafolyatás melletti forráshőmérsékleten, 4 maximálisan 60 °C körüli hőmérsékleten végezhetjük. Minden ennél magasabb hőmérsékleten a mitozán-reagens bomlik és ez a termelés csökkenését eredményezi. A reakciót előnyösen szobahőmérsékleten, vagy ez alatti hőmérsékleten, például 0-25 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció befejeződését alkalmasan vékonyréteg-kromatográfiás analízis segítségével követhetjük. A mitomicin-A sötét, bíborszinű anyag és könnyen megkülönböztethető a kiindulási anyagtól és a melléktermékektől. Diklór-metán/metanol (90 : 10) oldószerelegy-eluenst alkalmazva a mitomicin-A Rt értéke 0,36. A termék tisztítására semleges alumínium-oxidon végrehajtott kromatografálás alkalmazható. Más 7-R60-mitozánok [(I) általános képlet] előállítását a találmány szerinti eljárással ugyancsak a fentiek szerint végezzük. Az (I) általános képletű, a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek daganatellenes terápiás alkalmazhatóságát in vivo vizsgálati eljárással mutattuk ki, amelynek során a vegyületeket különböző dózisban p-388-leukémiával vagy B16-melanonával fertőzött egereknek adagoltuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek baktériumellenes hatással is rendelkeznek, gram-pozitív és gram-negatív mikroorganizmusokkal szemben is, ugyanolyan hatásmechanizmussal, mint amilyent a természetesen előforduló mitomicinek esetében kimutattak. így emberek és állatok esetében baktériumos fertőzésekkel szembeni potenciális terápiás szerek lehetnek. P-388(egér)-leukémia-ellenes hatás Az I. Táblázatban összefoglaljuk azoknak a laboratóriumi vizsgálatoknak az eredményeit, amelyeket intraperitoneálisan 106 P-388(egér)-leukémia-ascit-sejtet tartalmazó inokulummal beoltott, és a találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű hatóanyag, illetve mitomicin-C különböző dózisaival kezelt egerekkel kaptunk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket intraperitoneális injekció formájában adagoltuk. Minden dózis esetében hat egérből álló csoportokat kezeltünk és az inokulálás utáni napon egy dózist alkalmaztunk. A kísérlet-sorozatokban 10 egérből álló kontroll csoportokat fiziológiás sóoldattal kezeltünk. A mitomicin-C-vel kezelt állatcsoportot pozitív kontrollként alkalmaztuk. 30 napon át protokollt vezettünk, amelyben az egyes csoportok átlagos túlélési értékét adtuk meg az egyes napokon és a túlélők számát, a 30. napon. Az egereket a kezelés előtt és a kezelés utáni 6. napon lemértük. A súlyváltozást tekintettük a toxicitás mértékének. 20 gramm súlyú egereket alkalmaztunk és körülbelül 2 g súlycsökkenést nem tekintettünk túlzottnak. Az eredményeket X T/C értékben adjuk meg, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
