201068. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként halogénezett ciklopropán-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

13 HU 201068 B 14 szer, majd vízzel egyszer mossuk, magnézi­um-szulfáton megszáritjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A kapott nyersterméket szili­­kagélen kromatografálva tisztítjuk, eluens­­ként hexán és etil-acetát 4:1 arányú elegyét használjuk. Ily módon 1,2 g (hozam: 24,5%) terméket kapunk, amelynek törésmutatója: no20 = = 1,5082. 8. példa N-[4-Klór-5-(2,2-difluor-ciklopropoxi)-2-fluor­-fenil]-5,6,7,8-tetrahidro-ftálsav-imid (8.1 számú vegyület) 1,2 g N-(4-klór-2-fluor-5-viniloxi-fenil)­­-5,6,7,8-tetrahidro-ftálsav-imidet feloldunk 5 ml dietilén-glikol-dimetil-éterben, az olda­tot felforraljuk, és lassan hozzáadjuk 2,8 g klór-difluor-ecetsav-nátrium-só 20 ml dieti­­lén-glikol-dimetil-éterrel készült oldatát. Ez­után az elegyet további 5 órán át forraljuk, majd a kivált nátrium-kloridot kiszűrjük, és a szűrletröl az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot szilikagélen kromatografálva tisz­títjuk, eluensként hexán és dietil-éter 1:1 arányú elegyét használjuk. Ily módon kristályos anyag formájában 0,6 g (hozam: 43X) terméket kapunk, op.: 105-107 °C. 9. példa l-[4-Klór-5-(2,2-difluor-ciklopropil-metoxi)-2--fluor-fenil]-4~difluor-métil-3-metil-l,2,4--triazolin-5-(4H)-on (9.1 számú vegyület) 8,2 g 4-klór-5-(2,2-difluor-ciklopropil­­-metoxi)-2-fluor-fenil-hidrazin-hidrokloridot feloldunk 163 ml vízben, az oldathoz hozzá­adunk 81 ml etanolt, majd hozzácsepegtetjük 2,75 ml piroszólősav 81 ml vízzel készült ol­datát. Ezután a reakcióelegyet 1 órán át ke­verjük, majd a kivált terméket kiszűrjük és megszáritjuk. Ily módon 7,9 g kissé szennye­zett hidrazont kapunk, amelyet további tisz­títás nélkül használunk fel. A hidrazont feloldjuk 130 ml toluolban, az oldathoz hozzáadunk 3,3 ml trietil-amint, és az elegyet mindaddig melegítjük, mig tisz­ta oldatot nem kapunk. Utána az oldatot kö­rülbelül 35 °C hőmérsékletre hűtjük, hozzá­csepegtetünk 5,1 ml foszforsav-difenil-ész­­ter-azidot, majd az elegyet lassan 75 °C hő­mérsékletre melegítjük. Ezután a reakcióele­gyet mindaddig ugyanezen a hőmérsékleten tartjuk, mig a nitrogén-fejlődés meg nem szűnik, majd további 12 órán át forraljuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal háromszor kirázzuk, a vizes részt toluollal kétszer mossuk, majd megsavanyitjuk. Utána a terméket toluolba átrázzuk, a szerves részt megszáritjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A kapott termé­ket szilikagélen kromatografáljuk, eluensként etil-acetátot használunk. Ily módon 3,7 g (hozam: 35%) l-[4-klór-5-(2,2-difluor-ciklo­­propil-metoxi)-2-fluor-fenil]-3-metil-l,2,4- -triazolin-5-(4H)-ont kapunk. A fent leirt módon kapott terméket fel­oldjuk 300 ml ciklohexánban, az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-hidroxidot és 2 g tetrabutil-ammónium-bromidot. Az elegyet fel­forraljuk, és klór-difluor-metánt vezetünk bele. Miután a reakció a vékonyréteg-kroma­tográfiás vizsgálat szerint lejátszódott, az oldatot leöntjük az oldatlan részekről, 1 nor­mál sósavval, majd 10%-os nátrium-hidroxid­­-oldattal kétszer-kétszer kimossuk, magnézi­um-szulfáton megszáritjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot Bzilikagélen két­szer kromatografáljuk, eluensként először etil-acetátot, a második kromatografáláshoz pedig diklór-metánt használunk. Ily módon 80 mg (hozam: 2%) terméket kapunk, amelynek törésmutatója: no40 = = 1,535. A KIINDULAJSI ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA 10. példa 4-Klór-5-(2,2-difluor-ciklopropil-metoxi)-2- -fluor-nitro-benzol 3,6 g 2-klór-4-fluor-5-nitro-fenolt felol­dunk dimetil-formamidb&n, és az oldathoz ká­lium-karbonátot adunk. Az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd hozzá­adunk 3,3 g 2,2-difluor-ciklopropil-metil-bro­­midot. A reakcióelegyet 2 órán át 80 °C hő­mérsékleten tartjuk, majd vízre öntjük. A vizes elegyet diklór- metánnal kirázzuk, a szerves részeket telitett nátrium-kíorid-ol­­dattal mossuk, magnézium-szulfáton megszá­ritjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A ma­radékot szilikagélen kromatografáljuk, elu­ensként hexán és etil-acetát 3:1 arányú ele­gyét használjuk. Ily módon sárgaszinű kris­tályos anyag formájában 5 g (hozam: 93%) terméket kapunk, amelynek magmágneses re­zonancia spektruma a kővetkező: ^-NMR-spektrum, delta = 1,1-2,4 (m, 3H), 4,15 (d, 7 Hz, tr, 1,5 Hz, 2H), 7,35 (d, 10 Hz, 1H), 7,5 (d, 7 Hz, 1H). Hasonló módon állítjuk elő az alábbi táblázatban megadott, olyan (I) általános képletű vegyületeket, ahol W jelentése nitrocsoport. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom