201056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (1H-azol-1-il-metil)-szubsztituált benzotriazol-származékok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

11 HU 201056 B 12 ‘szulfonil-halogeniddel, így például metánszul­­fonil-kloriddal vagy 4-metil-benzol-szulfonil­­-kloriddal reagáltatjuk. A fenti J reakcióvázlaton R1, R2_b és R2*^ jelentése az előzőekben megadottakkal azonos. Az olyan (II) általános képletű vegyüle­­teket, amelyek képletében R2 jelentése R2-* csoport, (XVIII) általános képletű vegyületból kiindulva a K reakcióvázlat szerinti reakció­sorral is előállíthatjuk. E reakció szerint a (XVIII) általános képletű vegyületet a megfe­lelő, (XIX) általános képletű vegyülettel rea­gáltatjuk az ismert N-arilezési reakciók sze­rint, majd a kapott vegyület nitrocsoportját amincsoporttá redukáljuk, amikor is (XXI) ál­talános képletű vegyületet nyerünk. Ez utóbbi vegyületet (XXII) általános képletű benztriazol-származékká alakítjuk az előzőek­ben a (I-b) vegyület előállításánál leírt cikli­­zálási reakció szerint. A kapott (XXII) általá­nos képletű benztriazol-vegyület karboxil­­-csoportját ezután a megfelelő alkohol-cso­porttá alakítjuk [(VI-b-3) általános képletű vegyület], például oly módon, hogy megfelelő redukálószerrel kezeljük, igy például lítium­­-tetrahidro-alumináttal, alkalmas oldószerben, például tetrahidrofuránban. Amennyiben szükséges, a megfelelő R1 szubsztituenst is bevihetjük, oly módon, hogy a (VI-b-3) álta­lános képletű vegyület hidroxi-metil-csoport­­ját formilcsoporttá alakítjuk a megfelelelő oxidálószer, például mangán (IV)-oxid vagy kálium-permanganát alkalmazásával, és a ka­pott (XXIII) általános képletű aldehidet, fém­­-alkil-vegyülettel, például metil-lítiummal, butil-litiummal, fém-aril-vegyülettel, például fenil-lítiummal vagy komplex fém-alkil vagy aril-vegyülettel reagáltatjuk alkalmas oldó­szerben, például tetrahidrofuránban. A kí­vánt (II—b) általános képletű vegyületet ez­után úgy nyerjük, hogy a (VI-b-3) vagy (Vl-b) általános képletű vegyület alkohol csoportját a megfelelő lehasadó csoporttá alakítjuk ismert eljárások szerint. A (IX) általános képletű kiindulási ve­gyületet különböző eljárásokkal állíthatjuk elő. Az L reakcióvázlat szerinti reakciónál egy (XVII) általános képletű vegyületet (XXIV) általános képletű reakcióképes észter­ré alakítjuk, majd egy (III) általános képletű lH-azol-vegyülettel reagáltatjuk az előzőek­ben a (II) és (III) általános képletű vegyie­teknél leírtak szerint, amikor is (XI) általá­nos képletű vegyületet nyerünk. Ezt a ve­gyületet ezután egy (XIX) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk az N-arilezési reak­ciók ismert körülményei között, majd a ve­gyület nitrocsoportját redukálással amincso­porttá alakítjuk, amikor is a kívánt (IX) ál­talános képletű vegyületet nyerjük. A (XXIV) általános képletű vegyületben W1 és W jelentése a fenti. Az említett reduk­ciós reakciót úgy végezzük, hogy a kiindulá­si vegyületet hidrogénnel reagáltatjuk meg­felelő mennyiségű katalizátor, Így például szénhordozós platina, szénhordozós palládium vagy Raney-nikkel jelenlétében. A redukciót úgy is végezhetjük, hogy a kiindulási ve­gyületet nátrium-szulfiddal vagy nátrium-di­­tíonittal reagáltatjuk alkalmas oldószerben, például vízben, metanolban vagy etanolban. A (XI) általános képletű kiindulási ve­gyületet a (XXVI) általános képletű vegyület nitrálásával is előállíthatjuk. A nitrálási re­akciót előnyösen alkalmas oldószerben, példá­ul halogénezett szénhidrogénben, például tri­­klór-metánben végezzük megfelelő sav, igy például kénsav vagy ecetsav és ecetsav-an­­hidrid elegyének jelenlétében. A reakciót az M reakcióvázlaton szemléltetjük. A fentiekben leirt eljárások során ka­pott reakcióterméket a reakcióközegböl elvá­laszthatjuk és kívánt esetben további ismert tisztítási műveleteknek vethetjük alá. A fenti előállítási eljárásoknál kiindulási anyagként alkalmazott vegyületek, amelyekre külön eljárási módszert nem ismertettünk, a technika állása szerint ismertek, vagy ismert eljárásokkal előállíthatok. A (I) általános képletű vegyületek, vala­mint azok néhány kiindulási vegyülete aszim­­mel.riás szénatomot tartalmaz. Ezek a királis szénatomok lehetnek R- vagy S-konfiguráció­­júak [E. A. Calm, C. Ingold és V. Prelog, An­­gew Chem., Int. Ed. Engl., 5 385 511 (1966)]. Az alkéncsoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületek lehetnek E vagy Z formájúak [lásd az E- és Z-formák értelmezé­sét: J. Org. Chem., 35, 2849-2868 (1970)]. Az (I) általános képletű vegyületek sztereokémiái izomerjeit ismert eljárások sze­rint nyerjük. A diasztereomereket fizikai el­választási módszerekkel, így például szelek­tív kristályositással és kromatográfiás eljá-. róssal, például ellenáramú elválasztással­­nyerjük, és az enantiomereket egymástól azok optikailag aktív savakkal képzett dia­­sztereomer sói szelektív kristályosításával választjuk el. (Fenti műveletek nem tartoz­nak a találmány oltalmi körébe). A megfelelő tiszta geometriai izomereket úgy állítjuk elő a találmány szerint, hogy a megfelelő kiindu­lási anyagokat alkalmazzuk, feltéve, hogy a reakció során a sztereospecifités nem válto­zik. A találmány szerinti eljárással nyert (I) általános képletű vegyületeknek, azok savad­­díciós sóiknak és geometriai izomerjeiknek értékes gyógyászati hatásuk van. A vegyüle­tek gátolják az aromatáz enzim hatását, amely enzimek katalizálják az emlősök andro­­gén szteroidjaiból az esztrogének kialakulá­sát. Általában elfogadott, hogy az esztrogé­nek az endrogénekból oly módon keletkez­nek, hogy elvesztik a 19-es szénatomon lévő metilcsoportjukat, és A aromás gyűrű alakul 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom