201042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-amino-6-fluor-kromán-4-karbonsav és 2(R)-metil-származéka előállítására

HU 201042 B sósav elegyében 6 órán át visszafolyatás melletti forrás-hőmérsékletre melegítünk. Az illékony komponenseket vákuumdesztilláció segítségével eltávolítjuk az elegyből, majd a kapott nedves szi­lárd anyagot vákuumszűréssel elválasztjuk és leve­gőn tömegállandóságig szárítjuk. 3,5 g (88%) tiszta 4-amino-6-fluor-kromán-4-karbonsav-hidroklori dot kapunk. Op.: 266-267 °C (bomlik). A tiszta terméket infravörös spektroszkópia, vé­­konyrétegkromatográfia és nagynyomású folya­­dékkromatográfia segítségével, valamint elemana­lízissel azonosítottuk. Elemanalízis a C10H10FNO3 . HC1 képlet alap­ján: számított: C: 48,50, H: 4,48, N: 5,66%, mért: C: 48,37, H: 4,51, N: 5,54%. 20. péld 3,0 g (0,0096 mól) 6-fluor-2(R)-metil-2’-fenil­­spiro[kromán-4,4’-oxazolidin]-5’-ont, amelyet a 17. példa eljárása szerint készítettünk, 10 ml hangyasav és 10 ml sósav elegyével hat órán át visszafolyatás mellett forrás hőmérsékletén melegítünk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékletre (körülbelül 20 °C) hűtjük. Ezután vákuumban bepároljuk és szi­lárd maradékot kapunk. Ez nyers 4-amino-6-fluor- 2(R)-metil-kromán-4-karbonsav-hidroklorid és benzoesav keveréke, amelyet vízben oldunk és két­szer dietiléterrel mosunk. A vizes fázist ezután 1 n nátrium-hidroxiddal 5 pH értékre lúgosítjuk és vá­kuumban bepároljuk. Olajos maradékot kapunk, amelyet izopropanolban oldunk és az alkoholos oldatot vákuumban bepároljuk. A maradékot ace­­tonnal eldolgozzuk és a kívánt terméket kristályos szilárd anyagként nyerjük ki. 1,0 g (46%) tiszta 4-amino-6-fluor-2(R)-metil-kromán-4-karbonsav at kapunk. Op.: 229-233 °C (bomlik). IR (KBr): 1624 (e), 1564 (e), 1489 (e), 1444 (k) cm'1. NMR (250 MHz, D2O) delta: 7,25-6,9 (m, 3), 4,9 (HÓD), 4,35 (m, 0,5 aromás CH, egyik diasztereo­­mer), 2,7-2,28 (m, 2), 1,5 és 1,48 (dd, 3). 21 * * 21. példa 75 ml jól kevert és -10 °C—0 °C közötti hőmér­sékleten tartott metanolhoz 19 ml tionilkloridot csepegtetünk. Az elegyhez a 18. példa eljárása sze­rint előállított 15 g (0,071 mól) 4-amino-6-fluor­­kromán-4-karbonsavat adunk szilárd anyagként, majd a hőmérsékletet lassan szobahőmérsékletre (körülbelül 20 °C) emeljük. Az elegyet 4 órán át szobahőmérsékleten, majd körülbelül 16 órán át visszafolyatás melletti forrás-hőmérsékleten kever­jük. Ezután lehűtjük és a metanolt vákuumdesztil­láció segítségével eltávolítjuk és így sűrű folyadékot kapunk maradékként. A maradékot dietil-éterrel eldolgozzuk és a kapott szilárd iszapot vákuumban leszűrjük. 18 g (97%) tiszta metil-4-amino-6-fluor­­kromán-4-karboxilát-hidrokloridot kapunk. Op.: 200-202 °C (bomlik). A szilárd aminosav-metilészter-hidrokloridot (18 g) ezután 60 ml vízben oldjuk és etil-acetátot rétegezőnk fölé. Az elegyet jeges fürdővel lehűtjük és a vizes fázis pH értékét 10-re állítjuk be. A két réteget elválasztjuk és a vizes réteget még kétszer 11 etil-acetáttal mossuk, vízmentes magnézium-szul­fáton megszárítjuk és leszűrjük. Az oldószert váku­umban elpárologtatjuk és a maradék olaj hamar kristályossá válik. A szilárd maradékot hexánnal eldolgozzuk és vákuumban leszűrjük. 11,71 g (73%) tiszta metil-4-amino-6-fluor-kromán-4-karboxilá­­tot kapunk, amely fehér kristályos anyag. Op.: 64-65 °C. NMR (CDCb) delta: 7,0 (m, 3, aromás CH), 4,4 (m, 2, -OCH2-), 3,8 (s, 3, -OCH3), 2,8-2,3 (m, 1, -CH2-), 2,1-1,7 (m és s, 3, -NH2 és -CH2-). Elemanalízis a C11H12FNO3 képlet alapján: számított: C: 58,66, H: 5,37, N: 6,22%, mért: C: 58,48, H: 5,24, N: 6,08%. 22. példa 18,6 g (0,06 mól) 6-fluor-2(R)-metil-2’-fenil-spi­­ro[kromán-4,4’-oxazolidin]-5’-ont, amelyet a 17. példa eljárása szerint állítunk elő, 75 ml hangyasav és 30 ml tömény sósav elegyében 16 órán át vissza­folyatás melletti forrás hőmérsékletre melegítünk. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre (kö­rülbelül 20 °C) hűtjük és vákuumban 20 ml térfo­gatúra töményítjük. A í&rtcentrátumot vízzel (50 ml) hígítjuk és kétszer dietil-éterrel extraháljuk. Ezt követően a vizes fázist megőrizzük és vákuum­ban bepároljuk. Szilárd maradékot kapunk, ame­lyet kétszer izopropanollal képzett azeotrop segít­ségével vízmentesítünk. A tisztított anyagot meta­nolban oldjuk és a 4-amino-6-fluor-2(R)-metil-kro­­mán-4-karbonsavat tartalmazó oldatot keverés közben hideg 150 ml metanolból és 7 ml Monil-klo­­ridból készített oldathoz adjuk. A reakcióelegyet 18 órán át visszafolyatás melletti forráshőmérsékletre melegítjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Ez­után a metanolt vákuumban ledesztilláljuk, és a maradék barna olajat 100 ml vízben oldjuk. Az oldatot kétszer etil-acetáttal extraháljuk, és a vizes fázist megőrizzük. A vizes fázist lehűtjük és pH értékét 6 n vizes nátrium-hidroxiddal 10 értékre állítjuk be. Az oldatot kétszer etil-acetáttal extra­háljuk, a szerves fázist egyesítjük és vízmentes mag­nézium-szulfáton megszárítjuk. A szárítószert le­szűrjük és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. 7,28 g (51%) tiszta metil-4-amino-6-fluor-2(R)­­metil-kromán-4-karboxilátot kapunk. Világosbar­na, olajos anyag. IR (CHCI3): delta 2947 (gy), 1732 (e), 1484 (), 1425 (k) cm'. NMR (CDCI3) delta: 7,5-6,8 (m, 3), 4,6 (m, 1), 3,8 (s, 3), 2,65-1,65 (m, 4, -CH2-, -NH2), 1,5 és 1,4 (dd, 3). MS (m/e): 239 M+), 180 (M+-COOCH3, bá­zis). A kapott metilészter diasztereomerek keveréke. Az izomereket középnyomású folyadékkromatog­­ráfia segítségével, szilikagél adszorbensen, 1% me­tanoltartalmú kloroform eluens alkalmazásával vá­lasztjuk szét egymástól. A kívánt (4S)(2R)-metil-4- amino-6-fluor-2-metil-kromán-4-karboxiíát a má­sodikként leoldódó izomer, amelyet sárga olajként izolálunk. [alfapD +132,2°C (c = 0,696, CHCI3); NMR (CDCI3) delta: 7,4—6,8 (m, 3), 4,8—4,2 (m, 1), 3,8 (s, 3), 2,5-2,5 (dd, 1), 2,1 (s, 1, -NH2), 1,8 (d, 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom