201038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új gamma-amino-vajsav transzamináz inhibitorok előállítására

HU 201038 B A találmány tárgya eljárás 4-amino-4,5-dihidro- 2-furánkarboasav, enantiomarjei és racém elegyei előállítására, mely vegyület az (I) képlettel jelle­mezhető. A találmány kiterjed az (I) képletú vegyületet hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására is. Az (I) képletű vegyidet ugyanis gyógyászatiig aktív mint y-amino-vajsav transzmináz inhibitor és így az epilepszia kezelésére felhasználható. A találmány szerinti furánkarbonsavat úgy állít­juk elő, hogy kiválasztjuk a megfelelő kiindulási anyagot és azt valamely ismert módon (I) képletű vegyidetté alakítjuk. A 4-amino-4,5-dihidro-2-furánkarbonsav, vala­mint ennek R, S enantiomerjei vagy (RS) racemátja előállítását például úgy végezzük, hogy kiindulási anyagként optikailag aktív vagy racém arabinózt alkalmazunk. A reakciólépéseket mindegyik eset­ben ugyanolyan sorrendben hajtjuk végre, s a szte­­reoizomerek, vagy azok keveréke keletkezik. Pél­dául a-arabinózból kiindulva, ezt az optikai izomer formát meg kell tartani végig az egész eljáráson, hogy a kívánt termék S enantiomer formáját kapjuk. Hasonló módon a D-arabinózból kiindulva végül az R enantiomer formát kapjuk. Bár a leírásban és az (1) képletű 4-amino-4,5-dihidro-2-furánkarbonsav­­nak előállítási példáiban L-arabinózt használunk kiindulási anyagként, nyilvánvaló, hogy a leírás és a példák mindkét optikai izomerre, valamint ezek keverékére is vonatkoznak. Amint azt a D-izomer előállítására vonatkozó irodalomban Robinson és Fletscher (J. O. C. 32, 3452,1967) leírja, az L-arabinóz kiindulási anyagot alkalmazó eljárásban az arabinózt egy triollá alakít­juk. Az így kapott trióit szelektíven szililezzük, a 2-helyzetű primer alkoholos csoport védelme céljá­ból; a szililezést t-butil-dimetilszilil-kloriddal, tri­­metilén- és dimetil-amino-piridin jelenlétében, szobahőmérsékleten hajtjuk végre. A szelektív szi­lilezést követően a 3- és 4-helyzetű hidroxil csopór­­tokat is védjük mezilát védőcsoportokkal; a reakci­ót mezilkloriddal hajtjuk végre, így bisz-mezilátot kapunk. A bisz-mezilezés után a 2-[[(l,l-dimetii-etil)-di­­mctil-szilil]-oxi]-tetrahidro-3,4-difurándiol-bisz­­metilszulfonátot nátrium-aziddal reagáltatjuk, ek­kor a 4-helyzetű mezilátot helyettesítve, a kívánt azidot kapjuk. E lépés után a szilit védőcsoport eltávolításával a 2-helyzetű primer alkoholos cso­portot felszabadítjuk, és a kapott alkoholt észterez­zük, előnyösen metil-észter előállításával, bár egyéb észtereket is előállíthatunk. A 3-helyzetű me­­zil-csoportot trietil-aminnal, szobahőmérsékleten történő reakcióval távolítjuk el, így megkapjuk a kívánt 2,3-helyzetű kettőskötést, és a kapott 4-azi­­do-4,5-dihidro-2-furánkarbonsav metilésztert trie­til-aminnal és propántiollal történő reakcióval aminná redukáljuk. Az azid redukciója után az ész­tert lítium-hidroxiddal és metanollal szobahőmér­sékleten elhidrolizáljuk. Egy másik módszer szerint a találmány szerinti (I) képletű vegyületek racém keverékét kapjuk, ha kiindulási anyagként 2-furánkarbonsavat lítiummal és ammóniával, abszolút etanolban, szokásos körül­1 mények között 2,5-dihidro-2-furánkarbonsawá re­dukáljuk. Az így kapott furánkarbonsavat észterez­zük, és a kapott észtert, előnyösen metilésztert ezüst-izocianáttal és jóddal reagáltatva in situ meg­kapjuk a kívánt tetrahidro-3-jód-izocianáto-2-fu­­ránkarbonsav-metilésztert. Az izocianát funkciós csoportot előnyösen p-metoxibenzil-alkohollal tör­ténő reagáltatással karbamát származékká alakít­juk, az amin funkciós csoport védelme céljából. Ez utóbbi a reakció után a jódvegyületet acetonban diazobiciklooktánnak keverjük, ekkor hidrogén-jo­­did eltávozása mellett megkapjuk a megfelelő 4,5- dihidro-vegyületet. A kívánt kettőskötés kialakulá­sát követően az észtert elszappanosítjuk és a kapott vegyületet anizolban, trifluorecetsawal, inert at­moszférában, előnyösen argonban savas hidrolízis­nek vetjük alá, ekkor a karbamát szabad aminná alakul. A találmány szerinti 4-amino-4,5-dihidro-2-fu­­rán-karbonsav vegyületek előállítására vonatkozó további eljárásokban D- vagy L-glutaminsav-y-al­­kil-észtereket, előnyösen metilésztert használunk. Az L-izomer adja az S-4-amino-4,5-dihidro-2-fu­­ránkarbonsavat, míg a D-izomer adja az R enanti­­omert. Megjegyezzük, hogy a leírásban a példákban a végtermék, valamint a közben keletkező interme­dierek enantiomer formája ugyanaz, mint a kiindu­lási glutaminsavé. Akár az R, akár az S enantiomert állítjuk elő, az eljárás alkalmazható a racém keve­rék előállítására is, ha racém glutaminsavból indu­lunk ki. Hasonlóképpen; bár glutaminsav metilész­tert használunk kiindulási anyagként, egyéb rövid­­szénláncú alkil-észterek is alkalmazhatók. D-, L- vagy DL-glutaminsav-y-metilészterből ki­indulva az amino-csoportot bármilyen, az iroda­lomban ismert N-védőcsoporttal védhetjük, el­őnyösen a t-butoxikarbonil (BOC) védőcsoport al­kalmazása. Ezt a védőcsoportot úgy alakítjuk ki, hogy az észtert di-(t-butiI)-dikarbonáttal reagáltat­juk bázisos katalizátor, előnyösen dioxámvíz és tri­­etilamin jelenlétében. A reakciót jegesfürdő hő­mérsékletén vezetjük. Az így kapott, az N atomon védőcsoportot tartalmazó vegyületből egy anhidri­­det képzünk, és a keletkezett anhidridet szelektív nátrium-bórhidrides redukcióval alkohollá alakít­juk. Az anhidridképzést sztöchiometrikus mennyi­ségű izobutil-klór-formiáttal, trietilamin jelenlété­ben, argon vagy egyéb inert gáz atmoszférában, erőteljes keverés közben hajtjuk végre, a reakcióe­­legyet hidegen tartva. A nátrium-bórhidrides re­dukciót 15 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten hajt­juk végre. Az így kapott 4-[[(l,l-dimetil-etoxi)-karbonil]­­amino]-5-hidroxi-pentánsav-metilészter hidroxil­­csoportját t-butil-dimetilszilil-kloriddal, erősen bá­zisos körülmények között szililezzük. A reakcióban 4-dimetiI-amino-piridint és trietilamint haszná­lunk, a reakciót alacsony hőmérsékleten, előnyösen körülbelül 0 °C hőmérsékleten vezetjük. Frissen készített lítium-diizopropil-amint használva, inert gáz, előnyösen argon atmoszférában egy enolát ani­on keletkezik, a CO2CH3 észter-csoporttal szom­szédos szénatomon, és az így keletkezett enolt tri­­metil-szilil-kloriddal szililezve ketén acetál keletke­zik. (Ezzel egyidejűleg a nitrogénatom is szililező-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom