201037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-/(1H)-(1,2,4-triazolil)-metil/-2-terc-butil-oxirán előállítására

HU 201037 B 1 A találmány tárgya javított eljárás az ismert 2- [(lH)-(l,2,4-triazolil)-metil]-2-terc-butil-oxirán előállítására. Az (I) képlettel jellemezhető vegyület fungicid és a növényi növekedést szabályozó hatású hatóanyagok előállításában közbenső termékként alkalmazható. Ismert, hogy oxiránokat állítanak elő, ha dime­­tii-szulfidot dimetii-szulfáttal átalakítanak, és az ekkor keletkező intermedier trimetil-szulfónium­­metil-szulfátot ezután karbonilvegyűlettel közöm­bös szerves oldószer jelenlétében és erős bázis je­lenlétében, így butil-lítium, nátrium-hidrid, nátri­um-amid, kálium-terc-butilát, nátrium-metilát vagy nátrium-etilát jelenlétében reagáltatnak (J. Amer. Chem. Soc. 87, 1363-1364 (1965) és Bér. 96, 188 (1963)). így például 2-(4-klór-feno»-metil)-2-terc­­butil-oxiránt állíthatnak elő, ha dimetil-szulfidból és dimetil-szulfátból előállított trimetil-szulfóni­­um-metil-szulfátot in situ módon acetonitrilben nátrium-metilát jelenlétében l-(4-klór-fenoxi)-3,3- dimetil-bután-2-onnal átalakítanak (40345. számú európai közzétételi irat). Ebben az eljárásban jó a kitermelés. Az eljárás hátránya azonban, hogy az alkalmazható bázisokat speciálisan kell előállítani, és ezek nehezen kezelhetők, mivel nedvességre ér­zékenyek, és részben gyúlékonyak is. Hátrányos az is, hogy a trimetil-szulfónium-metil-szulfát előállí­tásakor, valamint ennek ketonnal történő átalakítá­sakor viszonylag hosszú reakcióidő szükséges. Ismert továbbá, hogy oxiránokat állíthatnak elő, ha dimetil-szulíidoi dimetii-szulfáttal kezelnek, és az ekkor keletkező trimetil-szulfónium-metil-szul­­fátot karbonil vegyüieüel tömény, vizes nátronlúg jelenlétében vízzé! kis mértékben elegyedő szerves oldószerben, valamint fázistranszfer katalizátor je­lenlétében átalakítanak (Angew. Chem. 85, 867- 868 (1973) és J. Org. Chem. 34,2133 (1959)). Ezi­­deig ezzel az eljárással csak aldehideket alakítottak át oxiránokká. Ezenkívül két folyékony fázisból álló rendszerben szükséges fázistranszfer katalizátort is alkalmazni. Végül ismert, hogy oxiránokat szintetizálhatnak, ha dimetil-szulfidot dimetii-szulfáttal kezelnek kö­zömbös szerves hígítószer, így például acetonitril jelenlétében, és az ekkor keletkező trimetil-szulfó­­nium-metil-szulfátot előzetes izolálás nélkül meg­határozott ketonnal szilárd kálium-hidroxid vagy nátrium-hidroxid jelenlétében és közömbös szerves hígítószer, így például toluol jelenlétében átalakíta­nak (33.15.619. számú NSZK-beli közzétételi irat). Nagyon jó a kívánt termék kitermelése. Ennek az eljárásnak döntő hátránya azonban, hogy mind a trimetil-szulfónium-metil-szulfát előállításakor, mind ennek ketonnal történő átalakításakor vi­szonylag hosszú reakcióidő szükséges. Felismertük, hogy az ismert (I) képletű oxirán­­származékot úgy állíthatjuk elő, hogy dimetil-szul­­fátot feleslegben lévő dimetil-szulfiddal kezelünk, és az ekkor keletkező (II) képletű trimetil-szulfóni­­um-metil-szulfátot előzetes elkülönítés nélkül a (III) képletű ketonnal szilárd kálium-hidroxid je­lenlétében 15-40 °C-on reagáltatjuk, amikor is 1 mól (III) képletű ketonra 5-10 mól dimetil-szulfi­dot és 1,5-4 mól kálium-hidroxidot számítunk. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az (I) •1 4L* képletű oxiránt a találmány szerinti eljárással jelen­tősen rövidebb reakcióidő alatt állíthatjuk elő, mint a 0.040345. számú európai szabadalmi iratból és a 33.15.619. számú NSZK-beli közzétételi iratból is­mert eljárásoknál, és az eljárással rendkívül magas kitermelésben kapjuk a terméket. kA találmány szerinti eljárásnak több előnye is van. így például az alkalmazható bázis technikai méretekben is rendelkezésre áll, egyszerűen kezel­hető és nem gyúlékony. Továbbá, a feleslegben lévő dimetil-szulfidot, mind reakciópartnerként, mind pedig hígítószerként alkalmazhatjuk, minden ne­hézség nélkül visszanyerhetek, és további átalakítá­sokban ismét alkalmazhatók. Mivel jelen esetben egy alacsony forráspontú hígítószerről van szó, a re­akció-hőmérsékletre történő hevítéshez és a recik­­lizáláshoz szükséges energiamennyiség viszonylag alacsony. Az átalakításkor keletkező reakdóelegyet egy­szerű módon feldolgozhatjuk. Adott esetben a re­­akcióelegyben lévő poláris aprotikus hígítószer a feldolgozáskor teljes mértékben a vizes fázisba ke­rül. Ezenkívül még megemlítjük, hogy az (I) képletű oxiránt a találmány szerinti eljárással rendkívül nagy kitermelésben kapjuk. A találmány szerinti eljárásban lezajló kémiai re­akciókat az A) reakcióvázlattal szemléltethetjük. Az eljárásban kiindulási anyagként szükséges (lH)-(l,2,4-triazolil)-3,3-dimetil-bután-2-on a 3.111.238. sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból is­mert. A találmány szerinti eljárás másik kiindulási anyaga, a (II) képletű trimetil-szulfónium-metil­­szulfát ugyancsak ismert (Heterocycles 8, 397, 1977). A vegyületet a találmány szerinti eljárásban frissen előállított állapotban alkalmazzuk. Az elő­állítás úgy történik, hogy dimetil-szulfidot és dime­­til-szulfátot in situ reagáltatunk egymással. A bázisként alkalmazott szilárd kálium-hidroxi­dot por formájában vagy granulátumként használ­hatjuk. A találmány szerinti eljárást szobahőmérsékle­ten vagy enyhe melegítés közben folytatjuk le. A tri­­metil-szulfónium-metil-szulfát előállításakor a hő­mérséklet 20-40 °C, a (II) képletű ketonnal történő továbbreagáltatásakor 15-40 °C. A találmány sze­rinti eljárást légköri nyomáson folytatjuk le. A re­akcióidő általában 1,5-8 óra. A találmány szerinti eljárásban 1 mól (III) kép­letű ketonra 5-10 mól dimetil-szulfidot és 1,4-4 mól kálium-hidroxidot számítunk. Úgy járunk el, hogy a dimetil-szulfátot dimetil­­szulfit feleslegével elegyítjük, majd a többi reaktán­­sokat hozzáadjuk az elegyhez. A feldolgozást a szo­kásos módon végezzük. Általában a reakcióelegy­­hez vizet adunk, a fázisokat szétválasztjuk, a szerves fázist hígított ásványi sav hozzáadásával semlegesít­jük, a fázisokat újból elválasztjuk, a szerves fázist vízzel mossuk, majd az elegyet bepároljuk. A kapott terméket csökkentett nyomáson desztilláljuk. A kapott (I) képletű vegyület értékes közbenső termék fungicid és növényi növekedést szabályozó hatóanyagok szintézisében. A 3,3-dimetil-2-(4-me­­toximinometil-fenoximetil)-l-(l,2,4-triazol-l-il)­­bután-2-ol például az (I) képletű 2-(l,2,4-triazol-l-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom