200942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipiridamolt, illetve dipiridamolt és interferont tartalmazó, daganatok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására

HU 200942 B do[5,4/d]-pirimidinnel (Mopidamol). Gastpar (laryng. Rhinol., Otol. 62 (1983) 578- 525) vizsgálatai szerint a mopidamol fokozza az interferonok antimiototikus hatását és a jól ismert, az úgynevezett „killer sejteket aktiváló tulajdonsá­gát. A szerzó a fenti közleményben arról is beszá­mol, hogy a „mopidamolnak humán promielocita­­leukémiás sejtvonal tenyészetéhez történő hozzá­adása elősegíti a malignus sejtek normál sejtekké történő, fordított irányú transzformációját, ami ál­landó fenotipiás változásnak bizonyul. Kimutatható továbbá, hogy a mopidamol szignifikánsan csök­kenti a spontán tüdő-metasztázisokat patkányok veleszületett Wilmstumorában (nefroblasztoma), egerek C1300 típusú neuroblasztomájában és pat­kányok HM-Kim típusú emlőkarcinomájában. A mopidamolnak a fent leírt kísérletekben tör­tént alkalmazása azon a képességen alapult, hogy a szer növeli a cAMP szinteket, ennek következtéken pedig gátolni képes a 3H-timidinnek a daganatsej­tekbe történő beépülését (inkorporációját), továb­bá közvetlenül gátolja a mitózis sebességét. A cAMP-szintekre gyakorolt hatás azon alapszik, hogy a mopidamol gátolja a foszfodieszteráz (PDE) által indukált cAMP lebontását, továbbá fokozhatja a prosztaciklin szintézisét és/vagy az ér­falból történő leadását (release-ét), ami viszont ak­tiválja a cAMP szintézisben szerepet játszó adeni­­lát-cikláz enzimet. A dipiridamol azonban sokkal gyengébb PDE gátló, mint a mopidamol. Meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy a mopidamolnak interferonokkal való kombinációi­ra vonatkozó irodalmi adatok nem egységesek. Míg például J.L. Ambrus és munkatársai szerint (Proc. Am. Assoc. Cancer Res. 23,183 (1982) a mopida­mol fokozza a leukocita- és fibroblaszt-interfero­­nok daganatellenes hatását szövettenyészetben, to­vábbá a Proc. Sec. Exp. Biol. Med. [177, 487-490 (1984)] közleménye szerint a mopidamol fokozza a humán fibroblaszt-eredetű béta-interferon prolife­­rációt gátló hatását, Wolf és munkatársainak közel­­ménye szerint azonban (J. Med. 15,15-21 (1984) - ellentétben a humán fibroblaszt-inteferonnal együtt kifejtett hatásával -, nem volt megfigyelhető szinergista gátló hatás a mopidamol és számos alfa- és gamma-interferon között; végül Ambrus és mun­katársai (Proc. Am. Assoc Cancer Res. 24, 309 (1983) - ellentétben néhány korábbi közléssel -, azt találják, hogy nincs szinergizmus az interferon és a mopidamol között. A dipiridamollal e kutatási területen végzett to­vábbi vizsgálatot Galabov, munkatársaival együtt (Acta Virol. 1982 26/3/137-147). Galabov vizsgála­tain alapul a 0.084.953 számú európai szabadalmi leírás, Galabov és munkatársai szerint a dipirida­mol interferon-termelést képes kiváltani in vitro körülmények között, a szervezetből kivett - egerek peritoneumából nyert - leukocitákban és más sej­tekben. A szerző arról is beszámol, hogy a dipirida­mol interferon-termelést váltott ki egerekben, int­ravénás alkamazást követően. E vizsgálatokat azonban más kutatócsoportok még nem erősítették meg. Az irodalmi ismertetések és ajánlások értelmé­ben a dipiridamolnak valamilyen interferonnal tör­3 ténő kombinációja a daganatok kezelésére alkal­mas eljárásnak tűnik, illetve az irodalmi adatok alapján várható, hogy az ilyenfajta kombinált keze­lés jelentős eredményre vezethet. A jelen találmány feltalálói azt tapasztalták, hogy a dipiridamol - egy olyan vegyület, melynek nincsenek DNS-t károsító tulajdonságai -, illetve annak valamely, gyógyszerészetileg elfogadható só­ja meglepő módon növeli az alfa-, béta vagy gam­ma-interferonok csoportjából választott valamely interferon daganatellenes hatékonyságát. Ennek megfelelően, a találmány alapján egyfelől a daganatos betegek kezelése végezhető el, mely­nek során dipiridamolt, vagy annak valamilyen sóját adagoljuk a betegnek olyan mennyiségben, mely elegendő ahhoz, hogy fokozza a betegnek szintén beadott interferon daganatellenes hatékonyságát. A találmány alapján olyan daganatos betegek kezelésére vonatkozó eljárás is alkalmazható, mely­nek során az adott betegnek valamilyen interferont és dipiridamolt, vagy annak valamely, gyógyszeré­­szetileg elfogadható sóját adagoljuk olyan mennyi­ségben, mely fokozza az interferon daganatellenes hatékonyságát. A találmány tárgya tehát olyan gyógyszerkészít­mény előállítására vonatkozó eljárás, mely dipiri­damolt vagy annak valamely, gyógyszerészetileg el­fogadható sóját tartalmazza, és amely fokozni ké­pes az interferon daganatellenes hatékonyságát, amennyiben a készítményt daganatban szenvedő, interferonnal kezelt betegnek adagoljuk. A találmány tárgyát képezi olyan gyógyszerké­szítmény előállítására vonatkozó eljárás is, mely valamilyen interferont, valamint dipiridamolt vagy annak valamely, gyógyszerészetileg elfogadható só­ját tartalmazza, hagyományos gyógyászerészeti adalékanyagokkal együtt. A találmány leírása során az interferon elneve­­zézését használjuk a leukocita-(a), fibroblaszt-(p), illetve az immun-(y) interferonok esetében egya­ránt. A különböző interferonok aminosav-sorrendjét (aminosav-szekvenciáját), rekombinációs eljárás­sal történő előállításukat, valamint az őket tartal­mazó gyógyszerkészítmények előállítására vonat­kozó eljárást a szakirodalom ismerteti. Például a HuIFNcoa aminosav-szekvenciáját és rekombinált készítményeiket a 0.043.980 közzété­teli számú európai szabadalmi bejelentés tartal­mazza; a HuIFNocb-t a 0.032.134 közzétételi számú európai szabadalmi bejelentés a HuIFNoűc-t pedig a 0.115.613 számú közzétételi európai szabadalmi bejelentés ismerteti. Hasonlóképpen a 0.028.033 közzétételi számú európai szabadalmi bejelentés a HuIFN-ß aminosav-szekvenciáját és rekombináci­ós eljárással történő előállítását ismerteti. A Hu- IFN-y amiosav-szekvenciáját és rekombinációs ké­szítményét a 0.051.873 közzétételi számú európai szabadalmi bejelentés közli. A dipiridamolt, illetve annak sóját, valamint az interferont oly módon kell adagolni, hogy azok egy­­szerrel legyenek jelen a daganatos területen. El­őnyös tehát, ha adagolásuk párhuzamosan, vagy lényegében párhuzaosan történik. Jelenleg a daganatellenes kezelés szempontjá­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom