200918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás króm allergiás reakciót megakadályozó védő készítmény előállítására
1 HU 200918 B 2 A találmány tárgya eljárás króm allergiás reakciót megakadályozó védő készítmény, előnyösen védőkrém vagy vízben oldható pasztilla, illetve porkészítmény előállítására. Az allergiás kórképek jelentős része kontakt szenzibilizáció útján alakul Id. Ma már szinte áttekinthetetlen azoknak a kémiai anyagoknak a csoportja, amelyek kontakt érzékenységet tudnak kiváltani. Ebben az értelemben a kontakt kifejezése a bőrfelszínnel történő értintkezést, a bőrön keresztül való bejutást jelenti. Ezek a vegyületek önmagukban nem alkalmasak az immunválasz kiváltására (kis molekulasúlyuk miatt), de a bőrön történő átjutásuk közben a bőrfehérjékhez kötődve (komplettálódás) antigénként viselkednek. A környezetünkben lévő vegyületek szinte mindegyike antigénné válhat, mégis néhány fém, illetve ezek vegyületei, melyek környezetünkben mindenütt megtalálhatók, okozzák az allergizálódás, a különböző allergiás megbetegedések (ekcéma) legnagyobb részét. Ezek közül a leggyakoribb allergén fém a króm. A háztartásokban: a mosószer, fémeszköz, az iparban: (pl. cementben) szintén mindenütt jelen van fém alakban, illetve vegyületei alakjában. Egyre nő azoknak a száma, akik króm-kontakt érzékenység miatt betegednek meg. Ezért fontos a háztartásokban és az iparban védőkrémek, védőkenőcsök és munkavédelmi lemosó oldatok használata. A króm szenzibilizációt megakadályozó védőkrémek és védőkenőcsök hatásmechanizmusuk jellege szerint három csoportba oszthatók. 1) Hatóanyagként aszkorbinsavat és egy komplexképzőt tartalmazó krémek, kenőcsök. Jellegzetes példájuk az etilén-diamin- tatraacetát (EDTA) vegyes kálcium-nátrium sóját hatóanyagként tartalmazó készítmények. Ezeknél a készítményeknél a komplexképző stabilizáló funkciót is betölt. Az EDTA-n kívül komplexképzőket is alkalmazhatnak. 2) Hatóanyagként ioncserélőket alkalmazó védőkrémek és védőkenőcsök. Ezek bikromátok megkötésére anioncserélőket, a Cr+++ megkötésére kationcserélőket tartalmaznak. Kromát anion redukálásához a készítmények aszkorbinsavat, stabilizálószerként, például 6-acetoxi-2,4-dimetil-dioxánt tartalmaznak. 3) Kémiai hatóanyagot nem tartalmazó védőkrémek és védőkenőcsök, melyek fizikai úton hatnak. Ezek a krómvegyületek felszívódását igyekeznek gátolni. Jellegzetes példájuk a szilikonos kézvédőkrémek. Az első csoportba tartozó védőkrémek és védőkenőcsök legfőbb hátránya, hogy a komplexképzők maguk is allergizáló hatásúak. így a króm által kiváltott allergia helyett például az EDTA által kiváltott más jellegű allergia lép fel. Másik hátrány, hogy az aszkorbinsav hatásos stabilizálása ebben a rendszerben nincs megoldva. Az aszkorbinsav ezekben a rendszerekben fémnyomok jelenlétében gyorsan oxidálódik dehidroaszkorbinsavvá. A másik csoportba tartozó védőkrémek és védőkenőcsök roppant drágák. Emiatt általános munkavédelmi vagy háztartási védőkrémként vagy védőkenőcsként szóba sem jöhetnek. A harmadik csoportba tartozó kézvédőkrémek és kenőcsök csak vízmentes körülmények között nyújtanak króm ellen védelmet. A védőréteg mechanikai sérülése után, vagy vizes behatásra, például mosogatásnál, a védelem megszűnik, a króm - illetve krómvegyület felszívódása akadálytalanná válik. Ebbe a csoportba tartoznak még a lanolinos védő krémek, amelyek fehér pigmentekkel együtt egy áthatolhatatlan védőréteg kialakítását eredményezik és megakadályozzák az ártalmas anyagok felszívódását. (Keményné, Bródy Mária: „Kozmetikai készítmények előállítása” Magyar Vegyipari Szövetség, Bp. 1943. 100-102. oldal) A találmány célja olyan védőkészítmény kidolgozása, amely a króm, króm vegyületek okozta allergiát meg tudja akadályozni és egyáltalán nem allergén. A találmányunk tárgya tehát olyan aszkorbinsav stabilizátort tartalmazó készítmény előállítása, amely hatóanyagként 3-6 szénatomos, egy vagy két hidroxilcsoportot tartalmazó alifás mono- vagy dikarbonsav és alkálisójának elegyét tartalmazza. A találmány szerint előállított készítmény a hatóanyagon ezenkívül aszkorbinsavat, továbbá kívánt esetben alkáli- biszulfitot és/vagy alkáli-piroszulfitot, stabilizátort tartalmaz. A legelőnyösebb kombináció az aszkorbinsavat, citromsavat, nátrium-citrátot és nátrium-piroszulfitot tartalmazó készítmény. A találmány tárgya eljárás aszkorbinsavat tartalmazó króm allergiás reakciót megakadályozó védő készítmény előállítására. Az eljárásra az jellemző, hogy hatóanyagként 0,002-0,14 mól mennyiségben 3-6 szénatomos egy vagy két hidroxilcsoportot tartalmazó alifás monovagy dikarbonsavnak és alkálisójának 1:1 mólarányú elegyét, 0,1-5 tömegrész aszkorbinsavat, kívánt esetben 0,005-1 tömegrész alkáli-biszulfit és/vagy alkáli-piroszulfit stabilizátort, továbbá adott esetben 100 tömegrészhez szükséges mennyiségben ismert adalékanyagokat összekeverünk, majd készítménnyé kikészítünk. A találmány szerint előállított készítmény porelegy vagy pasztilla formájában kiszerelve hozható forgalomba. A porelegy vízben történő oldás után azonban hozzákeverhető krémalaphoz, célszerűen hidrofil krémalaphoz, és így védőkrémként is forgalmazható. Hatóanyagként a találmány szerinti készítményben előnyösen citromsavnak, tejsavnak, borkősavnak, borostyánkősavnak és ezek alkálisójának elegyét alkalmazzuk. A hatóanyag és a stabilizálószer elegyének oldásához használt desztillált vizet nehézfém-mentesítés céljából vagy ioncserélő gyantán, vagy ásványi ioncserélőn, zeoliton, glaukoniton célszerű átvezetni. Eljárhatunk úgy is, hogy a desztillált vizet talkummal tisztítjuk meg a nehézfémektől. A hidrofil kenőcs vagy krémalapnak is fémmentesnek kell lenni. Mind az előállításkor, mind a csomagoláskor a termék fémekkel nem érintkezhet. Fémek helyett műanyag, előnyösen polietilén, edényzet használható. A találmány szerint előállított porelegy vagy tabletta felhasználható lemosó oldat készítéséhez is. A porelegyet kapszula alakjában lehet tárolni. Lemosáshoz lehetőleg frissen kell feloldani vízben az elegyet vagy a tablettát 50-250-szeres mennyiségű vízben, előnyösen desztillált vízben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
