200823. lajstromszámú szabadalom • Háromutas hidraulikus szelep

5 HU 200823 B 6 Az eddig ismertetett elemek mind megtalál­hatók egy ismert, megszakítók vezérlésére használt hagyományos szelepben. Látható, hogy ha a szelep csak egyetlen 48 rugót tartal­maz, mely a 40 beeresztő csappantyúra hat, akkor az ilyen szelep a nyomás hiányának hatására a 2. ábrán bemutatott helyzetbe áll be, vagyis a 40 beeresztő csappantyú zárva, a 44 kieresztő csappantyú pedig nyitva lesz. Ugyanakkor egy ilyen ismert szelep, abban az esetben, amikor azt egy differenciál emelő vezérlésére használják, mint amilyen az 1. áb­rán látható, egy hátránnyal rendelkezik. A meg­szakító zárt állapotában ugyanis a nagynyomá­sú forrásra kis nyomást fejt ki (például szivárgás révén), és a megszakító zárt állapotban marad, mivel ugyanaz a nyomás (mely a névleges vagy normális nagy nyomásnál kisebb) fog hatni a 8 differenciál emelő 6 dugattyújának mindkét vé­gére (lásd 1. ábrát). Ha a nyomás megszűnik, a szelep a 40 beeresztő csappantyúhoz tartozó 48 rugó hatására nyugalmi helyzetébe tér vissza, vagyis ürítési vagy kiömlési helyzetbe a 40 beeresztő csappantyú zárt, a 44 kieresztő csappantyú pedig nyitott állapotban van). Ilyen körülmények között amint a hidraulikus áramkört ismét nyomás alá helyezik, a nyomás csak a 8 differenciál emelőben (lásd 1. ábrát) és a 10 hengeres kamrában jön létre, mivel a 18 főkamrát a 22 háromutas szeleppel kinyitják, melynek hatására a megszakító lassan megy át zárt állapotából nyitott állapotba, ami elfo­gadhatatlan, és emiatt egy biztonsági rendszert kell alkalmazni, mely a nyomás csökkentése esetében automatikusan előidézi a megszakí­tást. A találmány szerinti szelep tehát a fentiekben leírt, ismert elemeken kívül tartalmaz egy má­sodik 58 rugót, mely egyrészt nekinyomódik a 36 szeleptestnek, másrészt a 49 dugattyú felső felületének, és a 44 kieresztő csappantyút zárt helyzete felé nyomja el. így tehát mind a két csappantyú, a 40 beeresztő csappantyú és a 44 kieresztő csappantyú is egy-egy a 48, illetve 58 rugó hatásának van kitéve, melyek azokat a 42 ill. 46 ülések felé nyomják, de a 44 kieresztő csappantyú 58 rugója a találmány szerint erősebb, mint a 40 beeresztő csappan­tyú 48 rugója, aminek hatására a csappantyú szerelvény stabil helyzetet fog felvenni, mely helyzetet a 3. ábrán ábrázoltuk, ahol a 44 kieresztő csappantyú zárt, a 40 beeresztő csappantyú pedig nyitott állapotban van. Másrészt a találmány szerinti szelep egy ru­galmas félig reteszelő mechanizmust tartalmaz, mely a 44 kieresztő csappantyúhoz kapcsoló­dik. Ez a mechanizmus egy korlátozott ellenál­lást jelent, melyet úgy határozunk meg, hogy hatására a 44 kieresztő csappantyú nyitott hely­zetben legyen (lásd 2. ábrát) az 58 rugó erejével szemben, mely utóbbi azt zárni igyekszik, ami­kor az 50 furatban lévő 48 dugattyúra nem hat a vezérlő hidraulikus nyomás. De ez az ellenál­lás nem elegendő ahhoz, hogy a 44 kieresztő csappantyút nyitott helyzetben tartsa, amikor arra az 58 rugó hatásához hozzáadódva még a 49 dugattyúra ható nyomás is hozzáadódik, mely a 44 kieresztő csappantyút zárt helyzetbe viszi (lásd 3. ábrát), és ennek következtében a 40 beeresztő csappantyú nyitott állapotba kerül. A 2. és 3. ábrákon bemutatott kiviteli alakok szerint ez a félig reteszelő mechanizmus tartal­maz egyrészt egy 60 dugattyúszárat, mely a 44 kieresztő csappantyúhoz kapcsolódik, egy 62 kúpos részt, másrészt a 36 szeleptestben egy rugalmas szelepemelő rudat, melyet előnyösen egy (vagy több) 64 golyó(k)ból lehet kialakítani, amely(ek) 66 rugókhoz kapcsolód(nak), és hoz­zányomódnak a 44 kieresztő csappantyú 60 dugattyú szárához. A szelep működése a fentiekből világosan érthető, elegendő arra utalni, hogy a kiömlő helyzetben (lásd 2. ábrát), mely megfelel a megszakító nyitott helyzetének, nincs nyomás az 52 kamrában, és hogy a 44 kieresztő csap­pantyút a 62 kúpos résznek a 64 golyóhoz való hozzányomásával nyitott helyzetben tartjuk, az 58 rugó ereje önmagában nem elegendő a 64 golyónak a 62 kúpos résszel szemben mutatott ellenállásának a legyőzéséhez. Mivel a 44 ki­eresztő csappantyú nyitva van, a 48 rugó ha­tására a 40 beeresztő csappantyú fel tud emel­kedni, és az így zárt állapotban van. Ahhoz, hogy a megszakítót zárjuk, nyomás­parancsot adunk a 30 hidraulikus vezérlő áram­körbe. A 49 dugattyúra és az 58 rugóra kifejtett nyomás együttes hatására a 62 kúpos rész le tudja győzni a 66 rugó által a 64 golyóra kifejtett erőt. A 44 kieresztő csappantyú tehát zárt helyzetbe kerül (lásd 3. ábrát) és visszanyomja a 40 beeresztő csappantyút, annak 48 rugójá­val szemben, az 54 nyomórúd végére kifejtett nyomóerő révén. A 40 beeresztő csappantyú tehát nyitva van, és a nagy nyomás a 26 beömlő nyíláson keresztül bejutva átjut a 38 be/kiömlő nyíláson keresztül a 8 differenciál emelő (lásd 1. ábrát) 18 főkamrájába. A megszakító tehát zárt állapotba kerül. A megszakító bontására vonatkozó paran­csot úgy adhatjuk be, hogy az 50 furatot a 30 hidraulikus vezérlő áramkörrel kinyitjuk. A 30 hidraulikus vezérlő áramkörben uralkodó nagy nyomás a „44 kieresztő csappantyú — 49 dugattyú” szerelvényt nagy erővel az 58 rugó­val szembe nyomja. A 49 dugattyú pályáján visszafelé megy egészen végig (például addig, amíg az 56” megvezetés fel nem ütközik a 64 golyón vagy más ütköző rendszeren) és a 44 kieresztő csappantyú nyitott helyzetben marad, annak következtében, hogy a 62 kúpos rósz felütközik a 64 golyón. Ezzel egyidejűleg a 40 beeresztő csappantyú, mivel a 44 kieresztő csappantyú tovább nem nyomja, a nagy nyo­más és a hozzá tartozó 48 rugó együttes hatá­sára záródik (lásd 3. ábrát). A 8 differenciál emelő 18 főkamrája (lásd 1. ábrát) ilyen módon kiöntő vagy kieresztő helyzetbe lesz állítva, és a megszakító 2 mozgó érintkezője a 6 dugattyú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom