200789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égő építményekben a tűzterjedés gátlására és tűzhatás elleni védelmére

1 HU 200789 B 2 A találmány eljárás égő építményekben a tűzterjedés gátlására és tűzhatás elleni vé­delemre, amellyel tűz esetén a tűz terjedése és az épületszerkezetek, illetve az egész építmény gyors stabilitásromlása, összeomlása lassítható. Ismeretes, hogy égő építményekben a tűz keletkezésétől a tűzoltási munkák meg­kezdéséig terjedő időben a tűz gyors terje­dése, - ajtók átégése - és különböző tartó­­szerkezetek, acélpillérek, gerendák, fémszer­kezetek, oszlopok, stb. teherbírásának gyors csökkenése okozza a leggyakoribb és legna­gyobb károkat. A károk csökkentése céljából a tűzgátló anyagokkal szemben támasztandó egyik fő követelmény a minél jobb hőszigetelő tulaj­donság, minthogy feladatuk a hőnek a vé­dendő épületrész vagy épületszerkezet irá­nyába való áramlásának minél hatásosabb gátlása. Tűzvédelmi szempontból a tűzgátló anyagok szerepe tűz esetén funkciójukat il­letően kettős: Tűzgátló épületszerkezetekbe, pl. nyí­lászáró szerkezetekbe, mozgatható és fix falakba, álmennyezetekbe, stb. rétegsze­­rűen beépítve hőszigetelő képességük révén lassítják a hőnek a tűzgátló szer­kezeten át való áramlását és igy a tűz­nek az épületen, ill. objektumon belüli terjedését. Erős felmelegedésnél funkcióképességü­ket elvesztő épületszerkezetek és be­rendezések felületét borítva lassítják - ugyancsak hőszigetelő képességük kö­vetkeztében - ezen szerkezetek túlzott felmelegedését. Ez a védelem igen nagy jelentőséggel bír épülettartószerkezetek, pl. tartóoszlopok, gerendák, ir.erevitók esetében, minthogy ezek egy bizonyos hőmérsékleten statikai stabilitásukat, te­herbírásukat elveszítik. A tűz okozta károk csökkentésére az utóbbi években több megoldás vált ismere­tessé. Ilyen többek között a 165,720 lsz. ma­gyar szabadalmi leírással ismertetett megol­dás, amely szerint tűzterjedés ellen di-kalci­­um-szilikátot, nátrium-szilikátot, nétriura-szi­­likát tartalmú keveréket, gázképzó anyagot, krómtimföld tartalmú iszapot és alumínium­­-oxid tartalmú timföldiszapot tartalmazó gáz­betont használnak’. Ugyancsak a tűz terjedését hivatott meggátolni az 1 947 517 lsz. NSZK szabadalmi leírással ismertetett megoldás és, amely sze­rint a védendő építményekben tűznek ellen­álló anyaggal, előnyösen vízzel telt üreges testeket helyeznek el. Tűz esetén ezeket az üreges testeket a keletkezett góz esetenként robbanásszerűen nyitja, ami a tűz okozta ká­rok fokozását eredményezheti. Az ismertetett gázbeton hóállóséga miatt kiválóan alkalmas a kohászatban bélésszerke­zeti anyagként, de az építkezésben nem ter­jedt el, mivel hőszigetelő tulajdonságai rosz­szak, és a belőle acélszerkezetek felhasználá­sával előállított építmények acélszerkezeteit tűz eseíán csak rövid ideig, néhány percig védi a hőtől. Ezt követően azok stabilitása a hó hatására rohamosan romlik. Hasonló hátrányai vannak a 163,497 lsz. magyar szabadalmi leírással ismertetett védő­­vakolatnak is, amely ásványi anyagokból, - homokból, kőzet - és/vagy ásványorlemény­­bcl - továbbá szerves ragasztóanyagból, - latex, műanyag, aszfalt vagy gyanta vizes vagy szerves oldószeres diszperziójából áll. Tűzterjedés gátlására használnak jó hő­szigetelő tulajdonságokkal rendelkező, egyes esetekben vízüveggel impregnált anyagokat, pl. samottot, azbesztet, kógyapotot, üveggya­potot, perlitet, kovaföldet, stb. Ugyanezeket a célokat szolgálják a védendő szerkezet, ill. a tűzgátló épületszerkezet felületére ráviut különböző szervetlen töltőanyagokat, egyebek közt 10-15% agyagásványt is tartalmazó is­mert habosodé festékrétegek is. A tűzhatásra bekövetkező habosodással jár a 606 669 lsz. svájci szabadalmi leírással ismertetett, műgyantába beépített agyagás­vány-alkalmazása is. Az ilyen tűzgátló anyagok tűz elleni vé­dőhatása csak rövid ideig áll fenn. A tűzol­tás hatékonysága, az emberéletben és anya­giakban bekövetkező kár minimalizálása szempontjából döntő fontosságú, hogy milyen időtartamon át van biztosítva a védóhatás. Minthogy a szigetelőréteg vastagságét illető­en konstrukciós korlátok állnak fenn, techni­kai előrelépésként tekintendő minden olyan anyag felhasználása, amely azonos rétegvas­tagság mellett az eddig használt anyagokhoz képest hosszabb időn át biztosítja a tűz el­leni védchacást. Bizonyos épületszerkezetek túl magas, a kritikus pontot túllépő felmelegedésének megakadályozására irányuló védelemnél a ha­gyományos tűzgátló anyagok - hatáseivük természeténél fogva - csak a védendő szer­kezeteket körülfogva kerülhetnek alkalmazás­ra. Technikai előrelépésnek tehát olyan anyagok alkalmazása tekintendő, amelyek más hatásmechanizmus következtében a védendő szerkezeteken belüi meglévő vagy kialakított üregekbe töltve tűz elleni védőhatást is ki­fejtenek. Ilyen tűzgátló anyagokkal biztosítható a tűzgátló épületszerkezetek tartó. ill. felfüg­gesztési elemeinek hatásosabb tűzhatás elleni védelme, amely konstrukciós okok miatt a hagyományos szigetelőanyagokkal nem való­sítható meg kielégítően. Eddig ugyanis a tűzgátló szerkezetek védóhatása általában azért veit korlátozott, mert a tartóelemek vi­szonylag gyors, csak igen kismértékben fé­kezhető felmelegedése a funkcicképességük megszűnéséhez vezet. Ilyen hátrányokkal járó megoldást is­mertet többek között a 3 994 110 lsz. USA és a 1 303 297 lsz. NSZK szabadalmi leírás is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 £0 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom