200782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új andrasztán-17 ß karbonsav és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 200782 B 4 eluálószerként. A Sephadex® LH-20 oszlopon eredményesen alkalmazhatunk halogénezett szénhidrogént, például kloroformot, vagy heptán:kloroform:etanol 0-50:50-100:10-1, elő­nyösen 20:20:1 összetételű elegyet. Ezekben az egyenes fázis kromatográfiás rendszerek­ben az epimereket az oszlopról való eluálóds­­suk sorrendjének megfelelően A epimernek és B epimernek nevezzük. A kiindulási 17béta-karbonsavakat úgy állítjuk elő, hogy egy megfelelő 21-hidroxi­­-3,20-dioxo-pregn-4-én vagy -pregna-l,4-di­­én 21-es szénatomját elimináljuk. Ez a szak­ember számára ismert bármely módszerrel, például nátrium-hipibromáttal, nétrium-biz­­mutáttal, nátrium-perjodáttal vagy a levegő oxigénjével alkalikus oldatban könnyen meg­valósítható. Az oxidációt előnyösen perjód­­savval, például tetrahidrofurán és viz ele­­gyében és előnyösen szobahőmérsékleten vé­gezzük. A megfelelő 21-hidroxi-3,20-dioxo­­pregn-4-ének vagy pregna-l,4-diének olyan ismert vegyületeket foglalnak magukba, mint a betametazon, dexametazon, parametazon, beklometazon, flumetazon és hasonlók. Az aránylag egyszerű szerkezetű szteroidokkal kapcsolatban ismert általános módszereket kívánság szerint alkalmazhatjuk más szerke­zetek esetében is. A 17alfa-hidroxi-csoport észterezését úgy valósíthatjuk meg, hogy például a kiin­dulási 17alfa-hidroxi-vegyületet megfelelő karbonsavval vagy annak reakcióképes szár­mazékéval, igy savanhidrid jével, savhaloge­­nidjével vagy ortoészterével alkalmas savka­­talizétor és oldószer jelenlétében 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A megfelelő karbonsavak és reakcióképes szár­mazékai például az ecetsav, jn-opionsav, vaj­sav, stb. és a megfelelő savanhidridek, sav­­halogenidek és ortoészterek. Oldószerként hidroxilcsoportot nem tartalmazó oldószere­ket, igy például metilén-kloridot, kloroformot, benzolt és hasonlókat használunk, mig az al­kalmas savkatalizátorként például a p-toluol­­szulfonsavat, szulfoszalicilsavat, perklórsa­­vat, az erősen savas kationcserélő gyantákat és hasonlókat említjük. A találmány szerinti vegyületek előállí­táséra alkalmazható 17béta-karbonsavak 17al­­fa-észtereinek előállítására gyakran előnyös, ha a kiindulási 17alfa-hidroxi-17béta-karbon­­savat a megfelelő savanhidriddel vagy sav­­halogeniddel reagáltatjuk, ekkor az androsz­­tán-17 béta- karbon sav vegyesanhidridjét kapjuk a 17alfa-hidroxi-csoport a kiindulási savanhidridnek vagy savhalogenidnek megfe­lelő karbonsavval észterezett alakban lesz, a reakció emelt hőmérsékleten könnyen végbe­megy, majd a kapott anhidridet savas körül­mények (például vizes ecetsavat alkalmazva) vagy bázikus körülmények között (például vizes piridinnel vagy valamely szekunder aminnal, például dietil-aminnal acetonban) szolvolizáljuk. A találmány szerinti célvegyületeket a következő módon állíthatjuk elő: A 17béta-karbonsav-észtereket úgy kaphatjuk, hogy a 17béta-karbonsavat sója, például alkálifémsó vagy tetraetil-ammónium­­vagy tetrabutil-ammóniumsó formájában a (II) általános képletü halogén-észterrel rea­gáltatjuk; a képletben Y, R6, R4, Rs jelentése a fenti, és Z halogénatom, előnyösen klór­vagy brómatom vagy ezzel funkcionálisan ek­vivalens csoport, például szulfonil-oxi-cso­­port. A reakciót közömbös szerves oldószer­ben, például acetonban, metil-etil-ketonban, dimetil-for mamidban, dimetil-szulfoxidban, metilén-kloridban vagy kloroformban és 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük, de megvalósíthatjuk koronaéter jelenlétében is. A találmány szerinti vegyületeket a gyulladás helyétől függően különböző lokális módon, például perkutén, parenterálisan vagy a légzőtraktusban inhalálással adagol­hatjuk. A készítménytervezés egyik fontos célja, hogy a szteroid hatóanyag optimális hozzáférhetőségét biztosítsa. A perkutén adagolható készítmények esetében ez a cél előnyösen úgy érhető el, hogy a szteroidot nagy termodinamikai aktivitású hordozóban oldjuk. Ehhez olyan oldószerrendszereket használunk, amelyek megfelelő glikolokat, például propilénglikolt vagy 1,3-butándiolt magában vagy vízzel elegyítve tartalmaznak. A szteroidot felületaktív anyag segítsé­gével liofil fázisban is fel lehet részben vagy teljesen oldani. A perkutén készítmény lehet kenőcs, olaj a vízben vagy víz az olaj­ban krém vagy tej (lotion). Az emulziós vi­vőanyagban az oldott hatóanyagból álló rendszer képezheti a diszperz, valamint a folyamatos fázist is. A szteroid a fenti ké­szítményekben mikronizált szilárd anyagként is alkalmazható. A szteroidot tartalmazó nyomás alatti aeroszolok orális vagy nazális inhalálásra ké­szülnek. Az aeroszol rendszert úgy tervezik, hogy minden kibocsátott adagban 10-1000 pg, előnyösen 20-250 pg szteroid-hatóanyag le­gyen. A leghatásosabb szteroidokat a dózis­tartomány alsó részének megfelelő mennyi­ségben adagoljuk. A mikronizált szteroid lé­nyegében 5 pm-nél kisebb részecskékből áll, amelyeket egy diszpergálószer, például szor­­bitán-trioleát, olajsav, lecitin vagy a dioktil­­-szulfoborostyánkősav nátriumsója segítségé­vel egy hajtóanyag keverékben szuszpendá­­lunk. ‘ A találmányt a továbbiakban a követke­ző példákkal szemléltetjük,, a korlátozás szándéka nélkül. Minden tömegspektrumot kémiai ionizációs tömegspektrometriás mód­szerrel vettünk fel, és ezek mindegyike összhangban van a vegyületek molekulasú­lyával. A epimerek tisztaságát HPLC (nagy­teljesítményű folyadékkromatográfiás) rend­szerben, pBondapak Cxs oszlopot (belső át­férő 300x3,9 mm) 1,0 ml/perc étfolyási se-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom