200771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid vegyületek és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

8 HU 200771 B S541 antibiotikumok esetére irtuk le ezeket a módszereket. A vegyületeket más gyógyászatilag aktív hatóanyagokkal kombinálva is adagolhatjuk. A találmány szerint előállított vegyüle- 5 tek napi összdózisát az állat- és humángyó­gyászatban általában 1-2000 /ug/testtőmeg kg, előnyösen 10-1000 /ug/testtőmeg kg, még elő­nyösebben 100-500 Mg/testtömeg kg tartomá­nyon belül választjuk meg és ezeket osztott 10 dózisban naponta 1-4-szer adagoljuk. A találmány szerint előállított vegyülete­ket mezőgazdasági és kertészeti alkalmazásra alkalmas formában is formálhatjuk és ezért ezek a készítmények is a találmány tárgyát 15 képezik. Ezek a készítmények magukban fog­lalják a száraz vagy folyékony típusokat, például porokat, beleértve a por alakú ké­szítményeket vagy koncentrátumokat, poro­kat, beleértve az oldódó és nedvesíthető po- 20 rókát, granulátumokat, beleértve a mikrogra­­nulátumokat és diszpergálható granulátumo­kat, pelleteket, gördülékeny anyagokat, emulziókat, például híg emulziókat vagy emulgeálható koncentrátumokat, csávázósze- 25 reket, például gyökércsávázót és magcsává­­zót vagy gyökér- és mag mártott készít­ményt, magpelletet, olajkoncentrátumot, olaj­oldatot, injekciót, például szárinjekciót, spray-t, füstöt és ködöt. 30 A mezőgazdasági és kertészeti készítmé­nyek formálására szolgáló módszereket és szereket is az S541 antibiotikumra vonatkozó 85/7049 számú dél-afrikai szabadalmi leírás­ban találhatjuk. A készítményekben a ható- 35 anyag koncentrációja általában 0,01-99%, elő­nyösen 0,01-40%. A kereskedelmi termékeket általában koncentrált formában állítjuk elő, melyeket azután a megfelelő koncentrációra, például 0,001-0,0001 tömeg%-ra kell hígítani 40 alkalmazás előtt. Mivel az állatgyógyászati, valamint ker­tészeti és mezőgazdasági alkalmazásra a ta­lálmány szerint előállított vegyületek fer­mentációból származó termékek kívánatos le- 45 hét az egész fermentlé alkalmazása a ható­anyagok forrásaként. Szárított fermentlét is használhatunk, amely a micéliumokat tartal­mazza, vagy pedig a micéliumokat elválaszt­hatjuk a fermentléből, paszterizáihatjuk és 50 még előnyösebben száríthatjuk. Kívánt eset­ben a fermentlét vagy a micéliumokat inert hordozók, segédanyagok vagy higítók alkal­mazásával. A találmány szerint előállított antibio- 55 tikus vegyületeket más hatóanyagokkal együtt is kombinálva adagolhatjuk. A találmány szerint előállított vegyülete­ket együtt alkalmazhatjuk az S541 antibioti­kumokkal vagy más találmány szerint előálli- 60 tott antibiotikumokkal. Ez például akkor for­dulhat elő, hogyha a nyers fermentációs ter­mékeket a találmány szerint reagáltatjuk el­választás {előzetes vagy utólagos) nélkül, és ez előnyös lehet például a mezőgazdasági fel- 65 7 használásnál, ahol fontos, hogy a termelési költségeket alacsonyan tartsuk. A találmány szerinti előállítási eljáráso­kat az alábbiakban tárgyaljuk. Az eljárások némelyikénél szükséges az 5-ös vagy 23-as helyzetben lévő hidroxilcsoport védése a ki­indulási reakció előtt. Ilyen esetekben a re­akció befejezése után a kívánt vegyület elő­állítása céljából ugyanezen védett hidroxil­­csoportokról a védett csoportokat el kell tá­volítani. A védöcsoportok bevezetését és el­távolításét ismert módszerrel végezhetjük, mint például a Green és McOraie könyveiben leírt módszerek alapján. Például egy acilcsoportot, közelebbről az acetilcsoportot lúgos hidrolízissel távolít­hatjuk el, például nátrium- vagy káliumhidr­­oxid alkalmazásával vizes alkoholban, vagy eltávolíthatjuk a csoportot savas hidrolízissel is, például koncentrált kénsav metanolban történő alkalmazásával. Az acetálcsoportokat, például a tetrahidro-piranil-csoportot savas hidrolízissel, például ecetsavval, trifluor­­-ecetsavval vagy híg ásványi savval távolít­hatjuk el. A szililcsoportokat eltávolíthatjuk fluorid-ionok segítségével, például tetra-al­­kil-ammónium-fluoridból, például tetra-n-bu­­til-ammónium-fluoridból kapott fluorid-ionok­­kal, hidrogén-fluoriddal vizes acetonitrilben, vagy savval, például para-toluol-szulfonsav­­val, például metanolban. Az aril-metil-csopor­­tokat eltávolíthatjuk Lewis-savas kezeléssel, például bór-trifluorid-éteráttal, tiol-, például etántiol jelenlétében megfelelő oldószerben, például diklórraetánban, például szobahőmér­sékleten. Az 5,23-diacetoxi-vegyület 5-ös helyzetéből a védőcsoportot nátrium-hidr­­oxiddal távolíthatjuk el vizes metanolban. Az R2 és/vagy OR4 helyén szubsztituált hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületeket ál­talában úgy állíthatjuk elő, hogy az (V) álta­lános képletű vegyületeket, vagy az 5- vagy 23-0-monoszubsztituált származékait olyan reagensekkel reagáltatjuk, amelyek szubszti­tuált hidroxilcsoport képzésére alkalmasak. Általában az 5-hidroxil-csoport reakcióképe­­sebb, mint a 23-hidroxilcsoport. Az 5-hely­­zetben lévő hídroxilcsoportokat könnyebben távolíthatjuk el a védócsoportokat, mint a 23-as helyzetben lévő hidroxílcsoportokról. Általában az 5-mono-szubsztituált vegyülete­ket úgy állíthatjuk elő, hogy az S541 anti­biotikum 5,23 szubsztituálatlan hidroxil-szár­­mazékát korlátozott mennyiségű fenti rea­genssel reagáltatjuk enyhe körülmények kö­zött, míg az 5,23-diszubsztituált vegyületeket úgy képezzük, hogy nagyobb mennyiségű reagenst használunk és kevésbé enyhe kö­rülményeket és/vagy katalizátort is alkalma­zunk. A 23-mono-szubsztituált vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy először az 5,23- -szubsztituált vegyületet képezzük, majd az 5-ös helyzetről szelektíven távolítjuk el a védőcsoportot. Az 5-ös és 23-as helyzetben más szubsztituenseket tartalmazó 5,23-di-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom